Önkormányzati címerek

Az álló, kerek talpú pajzs vágással és hasítással 4 mezőre van osztva, középen boglárpajzzsal, melynek aranymezejében jobbra fordult vörös oroszlán ágaskodik.

Noha Gáborján nem tartozott a tulajdonképpeni bihari kishajdú városok sorába, szabadalmas helynek számított, s mint ilyen, rokon kiváltságokkal rendelkezett a hajdúvárosokéval.

Csücskös talpú a pajzs, vörös mezejében a pajzstalpnál homorú vonallal osztott zöld talapzaton ezüst (fehér), jobbra fordult griff, mindkét mancsával ezüst (fehér) templomot tart.

Álló, csücskös talpú a pajzs, melynek vörös mezejében zöld halomból jobbról kétleveles arany búzakalász, balról három kék szőlőfürttel megrakott szőlőtőke nő ki, ezeket jobbról hegyével felfelé, él

Címere hegyes talpú pajzs, melynek széle aranyszínű. A címerpajzs négy arányos részre tagolódik. A jobb sarokban, az 1-es mezőben kék alapon fehér színű stilizált gádor.

Álló, háromszögletű, kék színű katonai pajzs a címer, alul ezüst hullámpólyával; a pajzs mezejében jobbra forduló, lépő aranyszarvas lebeg.

Álló, háromszögletű, kék színű katonai pajzs, alul arany hullámpólyával; a pajzs mezejében egy aranyépület lebeg.

Álló, kék csücskös talpú pajzs. A pajzstalpon zöld hármashalom. A pajzsközépen lebegő arany olajfaágon a csőrében arany olajágat tart egy ezüstgalamb.

Galgagyörk község

Galgagyörk község Pest megye északkeleti részén, a Cserhátalja déli észén, a Galga két partján fekszik. Galgagyörk (1900-ig Tótgyörk) a 20.

A címer sárgásbarna díszített szegéllyel övezett fehér alapú pajzs.

Közepén egymást metsző kalászos búzaszál, mely fölé szőlőlevél emelkedik. Alatta ekevas látható.

Galgamácsa község címere kerektalpú, kék mezejű pajzs, talpazatából növekvően három fiókáját kitárt szárnyú pelikán a vérével táplálja.

Csücskös talpú vörös pajzsban zöld hármashalmon két egymással szembenálló aranyoroszlán, a jobb oldali három arany búzakalászt, a bal oldali két levéllel és egy makkal megrakott arany tölgyfaágat t

Álló, háromszögletű, kék színű katonai pajzs, amelynek mezejében felül aranyeke, alul arany kettőskereszt lebeg. A címertartó mindkét oldalon egy-egy zöld cserfaág.

A négy részre osztott csücskös talpú pajzsban (két része bauxit színű, két része zöld-kék színű) szőlő és fa található.

Címere: álló halfarkú reneszánsz pajzs, kék mezejében zöld lombozatú, aranytörzsű, tövestől kitépett fa lebeg, melytől jobbra hét és balra hat zöld levél hullik alá.

Garabonc község címere álló pajzs alakú, amely alul csúcsívben végződik.

Hullámos vonallal elválasztott, alul grafitszürke, felül kék színű a pajzs.

Tárcsapajzson, kék mezőben aranykoronából kiemelkedő vörös ruhás kar ezüstkürtöt tart.

Gátér község Bács-Kiskun megye északkeleti szögletében található.

A címer jelképei: a vörös alapú címerpajzsot ketté választó ezüstpólya a településünk határában folyó Tiszát szimbolizálja.

Az önkormányzat címere: álló háromszögletű, vörössel vágott, felül zölddel és kékkel hasított katonai pajzs, amelynek zöld mezejében (heraldikailag) jobbra forduló, míg a vörös mezőben ezüst hullám

Kék színű háromszögű pajzson zöld hármashalmon arany kettőskereszt áll.

A község címere 4 mezőre osztott. Az alsó két hullámos mező a Dunát, a Dunához való tartozást jelzi, mely sok veszély, ugyanakkor a megélhetés forrása is.

Gégény község címere álló, csücskös talpú, vízszintes vágással ketté osztott pajzs, amelynek felső (kék színű) mezejében a község klasszicista stílusjegyeket viselő temploma áll (ezüst-vörös) a köz

Álló háromszögletű, zöld színű a katonai pajzs, amelynek mezőjében két arany pálmalevéllel kísért, aranyszablyát tartó, aranypáncélos férfikar lebeg.

Gellénháza címere álló, csúcsaiban csapott, csücskös talpú, kékkel és vörössel vágott reneszánsz pajzs.

A címerpajzs ívelt talpú háromszögű pajzs. A pajzs kék mezejében lebegő, kiterjesztett szárnyú fehér galamb, lábával arany lúdtollat tart.

A címerpajzs csücskös talpú pajzs. A pajzs világoszöld mezejében, sötétzöld talapzaton, középen, összekötött arany gabonakéve.

Kék színű a pajzs, benne zöld halmon ezüsttorony, két oldalán búzakalásszal. A pajzs felett aranykorona, ezüstgömbökkel.

Kék színű doborpajzsban két egymással szembefordult, szablyát emelő, kétfarkú aranyoroszlán áll.

A címerpajzs a tárcsapajzs modernizált változata. Alsó csücskében aranyszínű, lobogó címerszalag, benne nagy fekete betűkkel a település neve: GERDE.

Az önkormányzat címere a klasszikus pajzs formát követi.

Geresdlak címerpajzsának alakján felfedezhetőek a dobospajzs, a tárcsapajzs és a csücskös talpú pajzs jellemzői. Formája leginkább a dobospajzs és a csücskös talpú pajzs vonalaira hasonlít.

A címerterven a lakosság katolikus vallását az apostoli kettőskereszt, református vallását pedig a nyolcágú csillag szimbolizálja. A vallás mindig jelentős szerepet kapott a község életében.

Gersekarát község Gerse és Karátföld községek egyesítésekor 1950-ben keletkezett.

A címerpajzs piros-ezüst (fehér) csíkozása a település ősi jellegére és az ország címerében található Árpád-sávra mint ősi, törzsi jelképre való utalás.

Álló, háromszögletű, kék, színű katonai pajzs, alul ezüst hullámpólyával; a pajzs mezejében jobbról ezüst szőlőfürttel, balról ezüst ekevassal és csoroszlyával kísért, jobbjában kivont szablyát tar

A címer álló, halfarkú tárcsapajzs a pajzstalpban zölddel és kékkel vágva.

A címerpajzs: kikerekített oldalú, alul hegyben végződő háromszögű pajzs

Álló, vörössel és kékkel hasított, ívelt talpú háromszögű pajzs jobb vörös mezejében három ezüstpólya, bal kék mezejében zöld dombon jobbra fordult kétfarkú aranyoroszlán a bal mancsával a zöld dom

A címer: álló, kerek talpú címerpajzs, kék mezejében a Dőry-kastély, az ezüstmezőben ekevas

és álló csoroszlya látható. A pajzs tetején heraldikai korona nyugszik.

Göd város címere pajzs alakú, egyszer hasítottan, egyszer vágottan három mezőből áll. A vágott mezőből a jobb oldalon négy vörös és három ezüstpólya látható.

Gödöllő város címerének pontos eredetét még ma is homály fedi.

A település címerén a 3 domb és az alatta lévő mező barna. A szőlő kék, a levelek zöldek. A hamuszürke mezőben fekete szőlőkarók láthatók.

A címer álló, alul-felül ívelt, csücsök nélkül. A pajzsmezőt a hullámos vonallal jelképezett Marcal folyó osztja ketté.

Tárcsapajzs a címer, benne két mező, amit egymástól hármasdomb rajzolata választ el.

A címer: álló, kék reneszánsz pajzs, a pajzstalpon zöld domb a címerkép, ezüst hullámpólyával. Pajzsközépen álló arany stilizált harangláb a címerkép.

A címer álló, háromszögletű, vörös színű katonai pajzs, amelynek mezejében felül három, egymásba fonódó arany búzaszál, alul pedig ezüst ekevas és csoroszlya által kísért arany szőlőfürt lebeg.

A címer: hegyes talpú pajzs, vörös mezejében arany (sárga) színű S alakban meghajló leveles szőlő venyigéről két lecsüngő szőlőfürt.

A címer álló, háromszögletű, kék színű katonai pajzs, amelynek alján zöld színű hármashalom. A középső halmon jobbjában arany szőlővesszőt, baljában három arany búzakalászt tartó, ezüsthajdú áll.

Hagyományos alakú pajzs a címer. A pajzson aranydombon ezüstvár látható, kék háttérrel. Balra ezüsthorizonttal határolt zöld szőlőhely stilizált ezüst szőlőtőkékkel.

Kék alapú, csücskös talpú címerpajzsban bal oldalra néző ezüstszínű, kiterjesztett szárnyú sasmadár látható, amely Szent János evangélistára, s ezen keresztül az egri káptalanra utal.

Az önkormányzat címere: álló, kék színű tárcsapajzsban fészek lebeg, benne négy fióka, amint anyjuk felé nyújtják nyakukat, csőrüket kitátva várják a táplálékot.

Álló, csücskös talpú pajzs kék mezejében zöld pajzsláb, a pajzsláb vágásvonalában vízszintes ezüst hullámpólyával.

A vastagon szegélyezett, szimmetrikus, középen két mezőre hasított tárcsapajzs bal mezejében Szűz Mária, bal karján gyermekével, a kis Jézussal, jobb kezében jogarral, fején szőlőlevélből font koro

A címer: álló, háromszögű pajz,s kék mezejében ezüst pajzsláb.

Az ezüst mezőben jobbra fordult kék hal.

Gutorfölde címere zöld és kék osztott mezőjű pajzs. A pajzson kívül, alul GUTORFÖLDE felirat található. A három fő jelkép a három részből álló településszerkezetre utal.

Gyál város címere egy háromszögű pajzs, melynek felső vörös mezőjében ágaskodó fehér lovon ülő páncélos vitéz (Szent György) látható, amint lándzsájával legyőzi a sárkányt.

A címer aranyozott rámába foglalt ovális pajzs, középen aranyozott vízszintes és függőleges vágással, két felső és egy alsó mezőre osztottan.

Címere: álló, kerek talpú pajzs. A vörös pajzsfőt sátorosan osztja a kék pajzsmező, melyben (felső vágásában háromszor ívelt) zöld alsó pólya helyezkedik el.

Az önkormányzat címere:

A pajzs a csücskös talpú pajzs modernizált változata. A pajzs alatt, a csücsköt érintve aranyszínű, fekete szélekkel kiemelt hullámzó címerszalag, benne a szöveg GYÓD.

A kerekített oldalú háromszögű pajzs vörös mezőjében a pajzsfő és a pajzsderék eleje és közepe metszésében aranyszínű szívből sarjadó három aranyliliom ível a címertest szélei felé.

A címer álló pajzs. A címerpajzsot egy hasítás és vágás négy mezőre osztja. A jobb felső aranymezőben egy zöld szilfa áll.

A felül egyenes vonalú, hosszúkás, csúcsos, fekete szegélyű címerpajzson, zöld sík, füves mezőben, balról jobbra futó fekete színű farkas.

A hegyben végződő csücskös pajzs vörös mezőjében két egymást keresztező aranykard, alatta középen aranyszínű szőlőfürt lebeg.

Álló, háromszögű, kékkel és arannyal bal haránt osztott a pajzs.

A pajzsot körülölelő szőlőlevél a Mátra alján található Gyöngyösoroszi település szőlőkultúrájára utal, míg a tölgylevelek és a makk a település melletti erdő kifejezője.

A községi címer: régi 'patai pecsét' alakú.

Pajzs: zöld mezőben ugró vadászkutya, szájában aranynyíl, valamint szőlőfürt. A kutya és a kereszt az Árpád-ház színére, az ezüstre utal.

Kékkel és zölddel kétharmad arányban (felső részében kisebb) osztott csücskös talpú pajzsban lent növekvő ezüstagancsos szarvasfej, a fejtetőn az agancsok között aranyszínű kereszt.

Álló, csücskös talpú tárcsapajzs, felül két hullámvonallal süvegezetten, alsó ívein 2-2 hullámvonallal tagoltan.

Ívelt oldalú, alul fogazott, hasított, szimmetrikus tárcsapajzs, melynek jobb oldali kék mezejében a város patrónusának, Szent István első vértanúnak félig balra fordult, lebegő alakja látható mise

Fehér alapon fekete dupla keretben sárga alapon, mely keret a birtoklevelet jelképezi, közepén aranyszínű, ovális boglár pajzs, melynek közepén a magyar trikolor, a fehér mezőben 1150-es felirat ol

Az önkormányzat címere: álló, háromszögű pajzs, vörös mezejében zöld pajzsláb.

Címerleírás:

Egy pajzsban összetett, egyenesen álló, csücskös talpú, hasított pajzs. A pajzsmező heraldikai jobb oldala kék, bal oldala vörös, a Rákóczi család színeiből áll.

A címer álló, háromszögű hasított pajzs, kettős halom alakú pajzs lábbal. A pajzs jobb oldali mezőjében a halomból kinövő, karóhoz erősített szőlőtőke, a jobb felső sarokban fogyó hold.

A címer egyszer középen vágott, pajzs alakú.

Alapszíne a kék (királykék) és a vörös.

A címer alakja pajzs alakú Kossuth-címer, mely négy mezőre osztott, kék színű.

A címerpajzs csücskös talpú reneszánsz pajzs, melyet jobb haránt ezüstpólya oszt két részre.

Szimmetrikus pajzsban stilizált halom (domb) közepében szúrt karó, a halomból kinövő szőlővessző jobbról balra indázva, jobboldalra visszatérve szőlőfürtben végződik.

A címer alapja az 1780-ban leírt és ábrázolt községi pecsét.

Hullámos, ezüstpólyával vágott, ívelt élű és oldalú, álló, csücskös pajzs felső vörös mezejében lebegő, ezüstrács előtt ezüstruházatú vértanú, feje körül a szentek glóriájával, bal kezében zöld ola

A község címerének egy régi, 1834-ben készült pecsétábrázolás adott támpontot.

A község címere: kerek talpú, szimmetrikus tárcsapajzs, pajzstalpán leveles búzakalász, fölötte egymással szembenéző, kinyújtott nyelvű és karmú oroszlánok szőlőfürtöt, szőlőindát tartanak.

Ívelttalpú háromszögű pajzs, zölddel, vörössel, ezüsttel, zölddel negyedelt. A pajzs első zöld mezejében, egymással keresztezett három arany búzaszál lebeg, két arany levéllel.

A címer csücskös talpú tárcsapajzsot derékban osztó arany (sárga) pólya alatt zöld mezőben kváderekből rakott, felhúzott kapurácsos, ötormós ezüst (fehér) bástya, a felső vörös mezőben két, kereszt

A címermező álló, ovális mező piros szegéllyel, mely felett kiterjesztett szárnyú fehér (ezüst) galamb helyezkedik el. A címermező alatt hordóskáposzta, mely a zöldségtermesztést jelképezi.

Álló, hegyes talpú a pajzs, melynek kék mezőjében két lábon álló, mellső mancsában zöld levelű, termő dióágat tartó, nyelvét kiöltő aranymedve látható.

A város címere hasított pajzs, jobbról Gyula város középkori címerével; kék mezőben ötágú, drágakövekkel kirakott aranykorona, melynek két szélső és középső ága keresztet, két belső ága pedig ötágú

Gyulaháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település Kisvárdától délre. Története a 14.

A címerpajzs a magyar címertani pajzsformák koronkénti változatának megfelelő formájú,

háromszögű pajzs. Felosztása: hármas felosztású egyszer hasított és egyszer vágott.

A község címerének egy 1791-ben készült pecsét ábrázolása, valamint a községnek - a régi pecsét által is igazolt - kulturális jellege adott támpontot.

Gyúró község címere ívelt talpú pajzs, a pajzs alsó részén zöld hármashalom, melyet vízszintesen a községen átfolyó Szent László kékje szel át.

Hasítással ketté osztott, álló, csücskös talpú a pajzs, melynek jobb oldali kék mezejében bal haránt aranypólyán nyolcágú kék csillag látható.

Csücskös talpú, arannyal és kékkel harántnégyelt a címer. Felső aranymezejében fekete bölényfej vörös keresztel.

Hajdúbagos címerét pecsétnyomatról ismerjük: pajzsalakban két, egymással szembeforduló oroszlán látható, amelyek közösen tartanak egy rúddal ellátott, heraldikailag balra ábrázolt, fecskefarkú hadi

A város a legnagyobb hajdútelepülés, címerképe gyakorlatilag azonos a hajdúk közös címerével; átvette a korponai kiváltságlevél címerképét azzal a különbséggel, hogy a két pajzstartó alakot (Sámson

Hajdúdorog város és püspöki székhely Hajdú-Bihar megye északi részén.

Hasított háromszögű pajzs jobb oldali vörös mezejében lebegő ezüst háromlombú stilizált korona fölött, kivont, ezüst, magyar szablyát markoló levágott, ezüst, páncélozott kar látható.