Önkormányzati címerek

A címer hármas rétegzésű. Az égszínkék, ovális pajzson egy hajdú vitéz áll, aki vörös ruhát és sárga csizmát visel. Jobb kezében kivont szablyával, baljában pedig egy levágott török fejjel.

A homorú íven elhelyezett HAJDÚSÁMSON felirat fölött a kiegyensúlyozottságot sugalló, mérleg állapotot jelképező növényi folyondáron két szembeforduló, szintén növényi elemekkel díszített oroszlán

Bocskai István fejedelem 1606.

A címerkép: pajzs alakú, aranyszegéllyel, zöld mezejében felül HAJDÚSZOVÁT felirat, alatta heraldikailag a bal oldalán 5 aranysárga színű búzakalász, vele szemben bal lábán álló, jobb lábával követ

Vörössel és kékkel hasított háromszögpajzsban alul makkokkal megrakott arany tölgyfaágból keretezett aranykorona, melyből egy jobbra fordult, egyfarkú aranyoroszlán nő ki, felemelt első lábaival ar

Hegyes talpú, vágott, felül hasított, keretezett a címerpajzs.

Az település címere téglalap alapú, a téglalap alsó végén csúcsban végződik. A címer két végén domb, mindkét oldalán fenyőfával. A dombok között folyó, amelyen vitorlás hajó úszik.

A címerpajzs felső részében a település középkori, mezővárosi pecsétjének lenyomata látható.

A címer álló, csücskös talpú, bal haránt vágott pajzs, melynek bal oldali mezője vörössel és ezüsttel hétszer vágott.

Ívelt csúcsban végződő a pajzs, kétharmad részben osztva kettős ívelésű dombvonallal. Az alsó harmad vörös mezejében - amely a bauxitbányászatra utal - bányászjelvény fekete színnel.

Álló, háromszögletű, vörös színű a katonai pajzs, két ezüstpólyával; a pajzsot egy csaknem teljes kört formázó aranyhal díszíti. A pajzs zöld színű halomra támaszkodik.

A Rába folyót jelképező kék színű doborpajzsban két ezüsthal látszik. A felső a pajzs címertani bal-, az alsó a jobb oldalának irányába úszik.

Álló, háromszögletű, zöld katonai pajzs a címer, melyben heraldikailag jobbra forduló három arany búzakalász tartó arany férfikar lebeg.

Álló, háromszögletű, kékkel és ezüsttel hasított katonai pajzs a címer, amelynek alapját zöld hármashalom foglalja el; a jobb oldali, kék mezőben ezüstcsoroszlya, búzaszál és ekevas, a bal oldali,

Hantos címere álló, csücskös talpú pajzs, mely a pajzsfő és a pajzsderék magasságában vörössel és kékkel vágott.

Harasztifalu község címere: a fehér és kék színű osztott domborpajzsban elhelyezkedő fehér színű piros tetejű templom; ezt alulról, balról tölgyfalevél, jobbról búzakalász határolja, stilizált tölg

Harc község címere ívelt, hegyes talpú negyedes pajzs alapra épül, amelyet egy hasítás és egy vágás oszt négyfelé. A címer színe kék és arany.

Harka község címere piros színű csúcsívű pajzs, arany szegéllyel. Benne látható a község 2 templomának tornya, a harkai domb, búzakéve és szőlőfürt.

A település címere Kötöny horkát jeleníti meg. A korabeli ábrázolásokon a kunokat a legtöbb esetben lovon ábrázolták hátrafelé nyilazva. (Lásd: Szent László-legenda kun ábrázolásai.). A XVIII.

A mélyből feltörő forrás, illetve a botra tekeredő aranykígyó a gyógyvizet jelképezi.

Háromhuta címerének megtervezéséhez a településnév adata a kiindulópontot, mivel ez lehetőséget adott arra, hogy a községnek különleges, úgynevezett beszélő-, illetve névcímere születhessen.

Címere kerektalpú pajzs kék mezejében a pajzsfőben könyökben meghajlított, szőlőfürtöt tartó levágott kar lebeg.

Harta nagyközség címere zöld színű pajzsban helyezkedik el, a pajzsot középen kereszt irányban hullámvonalban ezüstszínű csík szeli át.

Álló csücskös talpú a pajzs, kék mezejében, jobbra forduló, jobbra néző, vörössel fegyverzett aranyoroszlán dúsbojtú kettős farokkal lebegve lép jobbra.

Címere egyszer középen vágott doborpajzs. Felső kék mezejében középen jobbra néző ezüstszínű ekevas, két oldalán aranyszínű, kifelé döntött búzakalásszal.

Az önkormányzat címere ívelt oldalú háromszögpajzs, kék mezejét hullámvonallal határolt ezüstfolyó szeli ketté.

Kék háromszögű pajzsban zöld, szimmetrikusan meredekoldalú hegy, tetején hercegi koronával. Pajzstalpnál fehér falú kápolna, vörös toronysisakkal és vörös szélfogó tetővel.

Hegyeshalom község címere: vörös színű címerpajzsban zöld pázsiton (heraldikailag véve) jobbra fordult és csőrében ezüstpatkót tartó struccmadár.

Hegyháthodász címere ún. "beszélő" címer, vagyis névcímer, mely címereket értékes címerként tart számon a heraldika.

Heraldikai leírás:

A címeren sötétkék, aszimmetrikus tárcsapajzsban a címertani jobb oldal irányába lépő, mellső lábait ragadozásra nyújtó, nyelvét kiöltő, egyfarkú ezüstoroszlán látszik.

A címer leírása:

Hegyes végű, latin kereszttel négy mezőre osztott kék pajzs első mezejében fogyó félhold, a másodikban arany (sárga) napkorong lebeg.

Hegykő mezővárost az 1262. évben említik először az írott források mint a heti vásárral rendelkező helységet. A település birtokosai a Kanizsai, majd a Nádasdy családok, a 17.

A község címere álló, három vízszintes vonallal egyenlő részre vágott, ékkövekkel díszített háromosztatú heraldkiai aranykoronával ékesített, alul lekerekített ún. bodorpajzs.

A hagyományos háromszögű pajzson narancsszínű mezőben kék-zöld hármashalmon stilizált, bimbózó, barna-ezüst, közepén fekete mag-alakzat magasodik, csúcsán (a pajzsfő közepén) ezüst országalmával.

Hejőbába község címere álló, háromszögletű ezüst katonai pajzs, melynek alsó harmada zöld színű vágással díszített.

Álló, háromszögletű, kék színű katonai pajzs, amelyet arany hullámpólya oszt két részre.

Álló, csücskös talpú a pajzs, fenti része vörös színű, a pajzstalp alsó része zöld színű. A pajzs vörös mezejében egy barna, balra ugrató ló ezüstlovasával.

Az önkormányzat címere: a pajzs a csücskös talpú pajzs és a tárcsapajzs ötvözött változata.

A község címere: csúcsos talpú, fehérrel-vörössel hasított pajzsban vörössel-fehérrel színváltó egy-egy hosszú szárú, kacsos szőlőfürt és szőlőlevél.

Kék színű a címerpajzs, alsó felében víz látható két, heraldikailag jobbra úszó hallal, melyek ezüstszínűek. Ez az elem nyilvánvalóan utalás a halban bővelkedő Berettyóra.

Kerek talpú kék pajzsban balról ezüst félholdtól kísért, zöld pajzslábon álló aranyzsinórzatú vörös ruhás, vörös bélésű fehér tollas fekete föveget viselő, fekete csizmás férfi, jobbjában három ara

Az Önkormányzat címere: egy félkör alapú pajzs, alsó harmadában zöld színű hármasdomb, felette kék színű égben egy hercegi korona (Hercogshut) bíborbéléssel.

Kerek talpú, tört fehér pajzsban lebegő kakas, csőrében arany szőlőfürtöt tart, felette egy szent alak, egyik kezében gyermek, másik kezében kereszt.

A címer: álló, háromszögletű pajzs kék mezőjében Szűz Mária aranypalástos alakja lebeg. Szűz Mária aranypalástjának bélése és cipője bíborpiros.

A címer fő alakja egy aranyszínű sas, mely a honfoglaló magyarságnak is kedvelt jelképe, a szárnyaló szabadság, a többre, az igaz értékekre törekvés szimbóluma.

A címere pajzs alakú, a pajzs felső része homorú, felső két oldala csapott, alul csúcsos. A pajzsot középen függőlegesen álló búzakalász választja két egyenlő részre.

Az önkormányzat címere: fekete és arany keskeny szélű címerpajzson négyfelé osztott mező.

Vágással két mezőre osztott a háromszögpajzs, felső vörös mezejében jobbról két aranymakkal megrakott háromlevelű arany tölgyfaágtól, balról két levél között függő arany szőlőfürttől kísért Szent I

Hernád község címere kerek talpú negyedelt pajzs, melynek jobb felső negyedében vörös-ezüst Árpád-sáv, mint a nemzet színei, bal felső negyedében arany (sárga) alapon kék színű, kilenc lombú életfa

Álló, csücskös talpú a pajzs, kék mezejében alul hármashalom, ennek zöld mezejében vízszintes ezüst hullámpólya. A halmok felett lebegő helyzetű nyílt sasszárny.

Hernádcéce címerének pajzsa csücskös talpú, ezt a pajzsformát a XV. században alkalmazták jellemzően. A pajzsban négy címerképet láthatunk.

Hernádkak község címere álló, háromszögletű, kék színű katonai pajzs, amelyet középen arany hullámpólya oszt két részre.

A régi hajdúvárosi múltra utaló címer olyan több évszázados jelkép, amelyet lényegében változatlan formában célszerű megújítani.

A sisakdísz az első birtokos, az Aba nembeli Demeter nemzetségének címere, jelképe. Egyben a falut örökösként birtokló Keczer család 20. századig használt sisakdísze.

A címer pajzsa álló, csücskös talpú, szimmetrikus.

A címer: kerek talpú pajzs, vágással és felső mezőjének hasításával három részre osztva. Az első, zöld mezőben hét darab hatágú ezüstcsillag (körben hat, középen egy).

A magyar pajzson felül évszám: 1730-1990, amely a település német nemzetiségű lakosainak történelméhez fűződik. Középen kör alakban Hetvehely Der Gemein, alsó részén Hetvehely felirattal.

Hetyefő község címere álló, háromszögű, vízszintes ezüst hullámpólyával vágott pajzs. A felső, vörös mezőben lebegő helyzetű arany apostoli kettőskereszt.

Heves ősidők óta fontos útvonalak kereszteződésében kialakult település, vár, majd vármegyeszékhely, mezőváros így címere közel ezeresztendős múltjának állít emléket.

A község címerének egy régi, 1782-ben készült pecsétábrázolás adott támpontot.

A címer álló, csücskös talpú tárcsapajzs, négy részre osztott.

Hévíz város címere kerek talpú, kékkel és ezüsttel vágott pajzs, kék mezőben jobbra forduló, előre lépő, vörös nyelvet öltő, mellső jobb mancsában kardot tartó kiterjesztett szárnyú, bojtos far

A kék színű, csücskös talpú öregpajzson zöld színű boglárpajzs látható.

Hidasnémeti község címere: vörössel és ezüsttel vágott csücskös talpú pajzs, vörös mezejében lebegő arany (a mezőgazdaságra emlékeztető) búzakalász és postakürt.

Az önkormányzat címere: álló csücskös talpú pajzs, felső kék mezejében fehér (ezüst) kútház, tetején azonos színű kereszt, két oldalán zöld fenyőfa.

Egyenes oldalú, álló, csücskös talpú a pajzs, zöld mezejében balra néző, lebegő ezüst ekevas, mellette jobbról és balról boruló leveles szőlőtő, kék fürtökkel.

Álló, csücskös talpú, ívelt oldalú és tetejű, kék színű a katonai pajzs, alul ezüsthíddal; a híd fölött arany fa lebeg, a híd alatt pedig hegyével lefelé, élével kifelé fordított aranycsoroszlya és

Himesháza címerének kialakítása, megjelenése, két régebbi a településnek Franz Wilhelm Nesselrode /1703-1732/ és Georg von Klimo /1751-1777/ pécsi püspökök által adományozott címerek összevonásából

Az önkormányzat címere: egyenes oldalú, ívelt talpú, csücskös tetejű pajzs, hullámos ezüstpólya vágja ketté.

Hódmezővásárhely címere (több száz éve jelképe a városnak) alul csekély kihajlással csúcsban végződő egyenes pajzs, a címerpajzs mezője világoskék, melynek jobb felső részében tizennégy lángsugárra

A címerpajzs álló katonapajzs kék alapszínű, fekete kerettel. Benne zöld színű földhalom, melyből gyümölcsöző barna színű szőlőtőke emelkedik ki.

A címerpajzs alakválasztásánál a több évszázados múltat jelző, középkorra visszavezethető címeralak kapott hangsúlyt, jelezve ezzel a község több, mint 700 éves múltját.

Címere: álló, csücskös talpú pajzs, kék mezejének zöld udvarán kettősfarkú fegyverzett aranyoroszlán lép jobbra. Jobb mancsában ezüstszablyát emel a feje fölé.

A címerpajzs formája a 14. században divatba jött kerek talpú vagy doborpajzs, de az úgynevezett szívpajzshoz is hasonlítható. Oldalai enyhén íveltek, felső sarkai vágottak.

A kerek talpú pajzs kék mezejében, zöld halmon, egymással szembeforduló két természetes színű gólya, csőrükben tekergő aranyszínű kígyóval.

Homokszentgyörgy község címere zölddel és aranydamaszkozással vágott, hegyben végződő címerpajzs.

Vörössel és zölddel vágott háromszögpajzs felső, vörös mezejében két egymást keresztező főpapi arany pásztorbot között lebegő liliomos aranykorona.

Álló, háromszögletű, zöld színű katonai pajzs, amelynek mezejében felül ezüstkulcs és szőlőfürt, alul ezüst ekevas-csoroszlya lebeg.

A címer vörössel és zölddel, középen behorpadó hullámvonallal vágott (vízszintesen osztott) háromszög pajzs.

Pajzs alakú, a pajzs alsó 1/3-ad része zöld, felső 2/3-ad része kék színű, középen egy szívből kinövő öt-ágú növény nyúlik fel, melynek három főága szabályos tekervényekkel fonódik egymásba, fölöl

Hortobágy pusztasága a legeltető állattartás ősidőkig visszanyúló területe, amelyen tavaszi zöldárkor igen körülményessé vált a közlekedés. Címeralkotó motívumai e témakörből kerültek ki.

Alsó csücskös talpú tárcsapajzs sötétkék alapszínben a címer.

Az önkormányzat címere osztott, felül vörös színű domborpajzs, a jobb oldalán egyfürtű ezüstszőlőtő, a bal oldalán két ezüstkalász nő ki.

Zöld mezőben jobbra néző lebegő ekevas, melynek hegye mögött keresztbe tett kasza, alul három búzakalász.

A szimbólumok jelentése:

Álló, csücsköstalpú tárcsapajzs, melynek felső széle a haránt levágott sarkokat középen domború hullámvonallal köti össze.

Kiindulás: XVIII-XIX. századi viaszpecsét.

Hosszúpereszteg mezőgazdasági jellegű község. Nagy hagyományai vannak a szőlőtermesztésnek.

Álló, csücskös talpú aranypajzs hullámvonallal vágott kék pajzstalppal a címer.

A község vörös és zöld színű, kerektalpú vágott címerpajzsát ezüstszínű, vékony, egyenes vonal vágja két részre. A pajzs egyenesen áll.

Zölddel borított háromszögű pajzsban a felső szárat érintő ezüst szarufa helyezkedik el.

A címer ívelt osztású, két egyenlő részre osztott csücskös pajzs. A felső része világoskék színű, az alsó részében zöld mezőben kék folyó található.

A címer külső és belső formája hagyományőrző módon az alapító Harruckern bárói család ősi címeréből lett átmentve.

A címerpajzs Kossuth-címer formázatú.

A címerpajzs fölött az Anjou-korona látható, egy rostélyos páncélsisak kétoldalt aranyozottlángnyelv díszítéssel.

Címere álló, csücskös talpú a pajzs, kék mezejében jobbról aranyló gabonakéve lebeg, balról arany jászkeszeg (Leuciscus idus) (azt idézi, hogy a Tisza mellékén évezred óta fontos kiegészítő foglalk

A község címere színű csücskös talpú pajzs. A kék mezőben levágott páncélos kar szerepel, melynek könyökhajlata a pajzstalp közepében van.

A címer álló helyzetű háromszögű pajzs. Az osztatlan kék pajzsmezőben vörös sátor alatt a pajzstalp ezüstpólyával vágott.

Fehér alapon álló, háromszögletű, kék színű katonai pajzs, amelyen kereszt alakban egymáson elhelyezve ezüsttárogató és lant lebeg.

Arannyal és zölddel hasított háromszögpajzs, benne három (2-1), a pajzs színeivel váltakozó színű juharlevél.

Álló, háromszögű, aranyszegélyű a pajzs, zölddel és ezüsttel négyelt mezejében a pajzsderék magasságában széles vízszintes vörös pólya, benne lebegő, stilizált ezüst kastélyépülettel.