Önkormányzati címerek

Aranyszegéllyel egybefogott, azúrkék színű ívelt pajzsban jobbra forduló, ágaskodó, mellső lábaival a pajzs szegélyének támaszkodó, nyelvét kiöltő, kétfarkú aranyszínű oroszlán.

Kék színű alapon ívelt pajzs, sárga (arany) birsalma, belőle kinövő zöld rozmaring.

Celldömölk város címerének formája egy hasítással és egy vágással három részre osztott kék színű hegyes talpú pajzs, amelynek hasított jobb oldalán sugárkoszorúban a kiscelli kegykép mintájára ábrá

Cered címere: kétszer homorú felső élű, álló, vörössel és kékkel vágott háromszög pajzs.

Cibakháza címere álló, csücskös talpú, négyelt pajzs. A jobb oldali felső vörös pajzsmezőben lebegő zöld fenyőgallyakból balra forduló, kétfarkú, fegyverzett (ti.

Álló, háromszögletű, ezüsttel és kékkel hasított, az alapjában hullámvonallal vágott katonai pajzs, amelynek (heraldikailag) jobb oldali, ezüstmezejében egy kékbe öltöztetett, botot és pipát tartó,

A falu címere álló, csücskös talpú, stilizált tárcsapajzs. Alapszíne kék. A pajzstalpban és a pajzsderék alsó harmadába nyílóan két zöld színű, íves folt. A bal oldali alacsonyabban van.

Az önkormányzat címere: kétoldalt hasított alappajzs. A pajzsmező vágott, felső máz kék színű, alsó máz zöld.

Pajzs alakú zöld mezőben búzakalászt tartó aranytúzok, a pajzs kerete, valamint a pajzs külső oldalát díszítő levelek aranyszínűek.

Csabaszabadi község címerpajzsa a magyar klasszikus heraldikai címerpajzs hagyományaiból merít. A XIV században elterjedt pajzsformát követi. A pajzsban mesteralak vagy herold alak található.

Álló, hegyes talpú pajzs felső, kék mezejében, zöld hármashalmon nyugvó a Csabdin látható románkori romtemplomra utaló címerkép került, mely sematikusan ábrázolja a Csabdin elhelyezkedő kéttornyos

Az álló helyzetű csücskös talpú tárcsapajzs veressel-kékkel hasított.

Hasított csücskös pajzs jobb oldali kék mezejében szívből kinövő leveles virág (tavaszi tőzike - Csáford szimbóluma., hat egyforma lepellevele ezüst).

A pajzs csücskös talpú a szimmetriáján mindkét oldalán és tetején homorúan bevágott úgynevezett tárcsapajzs.

Kék színű a barokk tárcsapajzs, címertani jobb oldalán jobbra lépő, aranykoronás, mellső lábait ragadozásra emelő ezüstoroszlán látszik, a címertani bal oldalon két lőréses, ötormójú nyitott kapuva

A címer egy négy mezőre osztott, csücskös talpú pajzs. A pajzs felét elfoglaló felső mezőn zöld dombok előtt a református és a római katolikus egyház templomainak tornya.

Címere címerpajzs, sisak, sisakkorona, sisakdísz, sisaktartók együtteséből áll.

Csücskös talpú reneszánsz, vízszintesen vágott, alsó és felső mezőre osztott a pajzs. A zöld színű pajzs talp fölötti közepén hétlevelű aranyszínű sarjadék látható kék mezőben.

Csücskös talpú vágott pajzs, két mezőre osztott.

Felső rész: kék mezőben búzakéve, mellette jobbról ekevas, keresztben járomszöggel, balról dohánylevél, keresztben dohányfűző tűvel.

A nagyközség címere két jobb harántozással három mezőre tagolt csücskös talpú pajzs.

A község címere hullámvonallal kettéosztott domborpajzs, tetején a mezőgazdaságot szimbolizáló arany lombkorona.

Pajzs alakú, négyelt, ellentétes pajzsmezővel, amely magában foglal átlós irányban többször vágott mezejű narancssárga (vörös!) és ezüstsávos részeket.

Álló, háromszögű, vörössel és kékkel vágott pajzs. A felső vörös mezőben a vágásvonalon álló, befelé fordult, ágaskodó két aranyoroszlán mellső lábaikkal nyolcküllős ezüstkereket emelnek magasba.

Címere: álló, ovális pajzs kék mezejében aranyló ívekből kötött, vörös táblájú könyv jobbról.

A pajzs közepéig zölddel és kékkel hasított, pirossal vágott tárcsapajzs. Első zöld mezejében lebegő arany, kiszakított lombos fa.

Álló, háromszögtalpú a pajzs, a pajzstalpban kékkel-arannyal vágott.

A címer pajzsának alapján, a pajzs felső részén kék háttérrel a Szent Jánosi csárda épülete látható, alatta a zöld mezőben a Hármas-Körös ábrája, legalól pedig a település növénye, a vízben álló ri

Csaroda település címere háromszög alakú, melyet középen hullámos vonalú ezüstpólya oszt két részre. Ez az ezüstpólya a községben található a településnek nevet adó Csaronda-patakra utal.

A címer hagyományos, alul csúcsos pajzs formájú, vékony fekete kerettel, melyben a címerkép érzékeny, fekete vonalakkal megrajzolt grafika, színei fehér és arany. Témája a Szentháromság.

Címere: álló, négyelt reneszánsz pajzs, 1.

Álló, kékkel, vörössel egyszer hasított háromszögű a pajzs, a jobb oldalon lebegő ezüsttemplom, a pajzstalpon két ezüstpólya.

A címer közepén futó aranyszalag a címerpajzsot felső és alsó mezőre osztja.

Álló, háromszögű a pajzs, kék cölöppel megrakott aranymezejében alul hármashalom, ennek zöld mezejében arannyal gyűrűzött és aranykereszttel megtűzött forrás, melyből ezüstvíz ömlik a pajzs aljába.

A pajzs álló, háromszögű, kék mezejében lebegő helyzetű, szárán összefogott három arany búzakalász.

Álló, kék színű, négylevelű, ékkövekkel díszített heraldikai koronával ékesített, háromszög alakú a pajzs.

Két oldalt enyhén vágott, pajzs alakú címer, melyet középen ezüstfolyó szel ketté.

A pajzs alsó részében sárga mezőben zöld hármas dombon ezüstszínű kettőskereszt áll.

Csehi község régi település. Nevét már az Árpád-korból ismerjük. Első okleveles említése 1217-ből származik.

Vörös színű csücskös-talpú pajzs derékvonalában két arany csillag, felettük arany ekevas, alattuk arany csoroszlya lebeg.

A pajzs mögött arany pátriárka kettős-kereszt látszik.

Csém község Komárom megye települése, amely igen nagy régiségre tekint vissza.

Csemő község címere csücskös talpú pajzs, egyszer hasított, egyszer vágott (negyedelt). A bal felső negyedben kék mezőben arany (sárga) mentében emberfigura áll, kezében faág.

Csengele község, Csongrád megye észak-nyugati szögletében, legeltetésre ősidők óta alkalmas tájon fekszik.

Csenger város címeréről: Csenger legkorábbi címerről sajnos nincs tudomásunk ez idáig, mindazonáltal feltétlen kellett lennie, hiszen a középkorban jelentős, vásárjoggal bíró mezőváros volt.

Vágott, háromszögű pajzs alul hasítva. Felső kék mezejében ezüsttemplom vörös tetővel, fekete ablakokkal. A jobb oldali alsó vörös mezőben három arany búzakalász.

A címer formája lendületesen ívelő, felfelé karcsúsodó, lefelé domborodó szélekkel, alul (talpánál) csücsökben végződő pajzsforma.

A címer kettéosztott, ovális, enyhén csúcsba végződő pajzs, tölgyfalomb koszorúval övezve, melyen az alábbi jelképek láthatók:

Álló háromszögű a pajzs, vörös cölöppel ékített ezüstmezejében alul vízszintes kék hullámpólya.

A címer az 1747-ből felkutatott címeres pecsét minden motívumát magában foglalja, de bővített, gazdagított az 1901-től használt és a nemesi hagyományokra jobban utaló új címerpajzzsal, valamint a t

A kék színű, háromszög alakú pajzson ezüsttel ábrázolt háromtornyos városfal látható. A középső torony, mely egyben kaputorony, magasabb a két szélsőnél.

Csér község címere kör alakú, pajzs alakban kék mezőben dombon álló fa, a fa két oldalán törzse mellett 8 ágú csillag, a pajzs mindkét sarkánál 3 szál búzakalász.

Álló, csücskös talpú barokk tárcsapajzs, felül két hullámvonallal süvegezetten. A pajzs vörös mezejében két behajló sátor.

Háromszögpajzs kék mezejében zöld hármashalmon jobbra fordult aranygriff áll, felemelt jobbjában három levélből és két makkból álló arany cserfaágat tart, balját ragadozásra nyújtja.

A címer osztatlan aranymázas, kerek talpú doborpajzs, mely pajzsfőjének díszhelyén két kapanyél keresztezi egymást. A pajzsderék boglárhelyén helyezkedik el a stilizált eke.

Egyenes állású, hullámos aranysávval két részre osztott csücskös talpú pajzs, melynek felső, kék színű mezejében zöld dombon álló ezüst kéttornyú vár áll, a pajzs két fölső sarkában egy-egy arany s

A címer csücskös talpú, tárcsapajzs (eredeti magyar forma) ágasos hasítással.

Cserkeszőlő címere álló, csúcsaiban csapott, csücskös talpú, négyelt pajzs. Jobb felső (1.

Csücskös talpú a pajzs. Egy jobb harántpólyás címerpajzs (páros számú vonallal harántosztott) két mázzal, a kék és a fehér (ezüst) váltakozásával.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár gyűjteményében őrzi a település 1744-es évszámot viselő (feltehetően akkor készülhetett) pecsétnyomóját.

A címerpajzson a kék és a bordó szín, mely hosszában osztja ketté a pajzsot, két községet (Cserszeg és Tomaj) jelképez.

A címer álló háromszögű pajzs, kék mezejében behajló vörös sátor.

Az álló háromszögű pajzs vörös mezejében alul zöld hármashalom, felette faragott kövekből rakott, stilizált, pártázott ezüstvár, körkeretes fekete kapunyílásában felhúzott arany kapurostéllyal, fek

Arannyal szegélyezett, felső szélén kettős íveléssel csipkézett, jobb és bal szélén ívelt, sarkainál harántosra vágott csücskös talpú a pajzs; kék mezejében törzséből háromfelé ágazó, dús lombozatú

A címer álló, kerek talpú, aljában öt ívvel tagolt, felül domború ívvel süvegezett tárcsapajzs. A pajzs kék mezejében alulról a pajzsderékig betolt ezüsték.

Címerpajzs : A címertani pajzsformák koronkénti változásának megfelelő formájú, lekerekített oldalú háromszögű pajzs.

A község címere: három részre osztott pajzs, felül koronával.

Négy részre osztott a pajzs.

A község címere: aranyozott rámába foglalt, hagyományoshoz hasonló egyenes oldalakkal és tetővel rendelkező pajzs, amelynek alsó része két szembefutó hullámos vonallal egy csücsköt alkot.

Zöld halmon álló, háromszögletű, kék színű katonai pajzs, alul ezüst hullámpólyával, felül összerogyó, hátrafelé tekintő aranyszarvassal.

A kék színű domborpajzs középtengelyében Szent Anna aranyköpenyes, koronás, glóriás ülő alakja előtt arany ekevas látszik. A trónustól jobbra termő szőlőhajtás, balra vörös csipkebogyók lebegnek.

A negyedelt, átlósan kék-zöld színű pajzsmezőben négy címerkép látható. Ötlevelű korona díszíti a pajzsot. A negyedelt pajzsmező közepébe a vele azonos formájú szívpajzs került.

Álló, háromszögletű, kékkel és vörössel hasított a katonai pajzs, amelynek jobb oldali, kék színű mezejében kitépett arany égerfa lebeg, bal oldali, vörös színű mezejében pedig két ezüstpólya látha

Csücskös talpú az aranypajzs, közepén lebegő, barna törzsű és gyökerű, zöldlombos fa. A pajzstalpon ívelt vonalú fekete domb. A pajzsot két oldalán egy-egy ezüst, virágzó hársfaág tartja.

Kék színű doborpajzsban a Zala folyót jelképező ezüst hullámpólyával vágott zöld dombon Szent Márton ezüsttel megfestett, lovon ülő, köpenyét karddal kettévágó alakja áll.

Álló, vörös mező pajzsban, zöld mezőn egy felkantározott, jobbra vágtató fehér ló, zöld sabrakkal letakarva.

Csókakő címere álló helyzetű, háromszögű pajzs, osztatlan kék pajzsmezővel.

Csökmő nagyközség címere pajzs alakú, aranyszegéllyel. A pajzsmező alapszíne piros.

Pajzs: álló, csücsköstalpú tárcsapajzs kék mezejében zöld talajon álló, jobbra fordult, arannyal kantározott ezüst mén, aranyszegélyű vörös nyeregtakaróval.

A település címere vörös háromszögpajzs, ezüstsátorral. Az első vörös mezőben lebegő ezüst kettőskereszt. A második (ugyancsak vörös) mezőben keresztbe tett kosaras kard és vadászpuska.

Jobbról balra emelkedő ferde, ezüstszínű vonallal elválasztott pajzs alakú forma a címer, amelynek balra eső mezője fekete, a jobbra eső mező fűzöld színű.

Hasítással és ékkel három mezőre tagolt kerek talpú a pajzs.

Álló, csücskös talpú pajzs kék mezejét bal haránt vörös pólya osztja.

A címer: arannyal és kékkel vágott kerek talpú pajzsban a pajzs színeivel váltakozó színű, balra fordult griff, kitátott csőréből három kék lángnyelv tör elő.

A címer arannyal és kékkel vágott háromszögpajzs, felső aranymezejében a pajzs jobb felső sarka irányában átlósan repülő, mellén vörös tollú és hegyű fekete nyíllal átlőtt vörös fácánkakas.

Ezüsttel és zölddel hasított, álló, csücskös talpú a pajzs.

A hagyományos pajzsalak negyedelt. Fő színei Csömör hagyományos kék, sárga (arany) színe. A jobb felső mezőben látható az ősláp stilizált képe.

A címer formája fehér színű csücskös talpú pajzs, melyben három eszköz látható: kőhegyű dárda, csészemarkolatú kard és egy kasza.

Címere: álló, csücskös talpú pajzs, kék mezejében lebegő vörös szívből három ágra bomló rózsatő növekszik, minden ágán levelekkel (2-3-2) és nyíló virággal.

Ezüst (fehér) alapon kék, kontúrral meghúzott pajzs, benne arany (sárga) színű kétfarkú oroszlán, a pajzs mögött zöld színű szőlőlevéllel.

Címere csücskös talpú pajzs, aranyszínű kontúrral. Zöld a pajzsláb, amely a címer magasságának egynegyedéig tart.

A település címerének heraldikai leírása:

Álló, csücskös talpú a pajzs, a pajzsderékban hullámos ezüstpólya fehér (ezüst) és kék mezőkre osztja.

A kézbe fogott búzakalászok jelképezik minden csorvási ember kötődését a földhöz.

Csősz község címere úgynevezett csücskös talpú pajzson kék mezőben, zöld talajon, két lábon álló, nyelvét nyújtó, ordító, aranysárga színű, vörös nyelvű oroszlán látható, jobb mancsában vezéri boto

Az önkormányzat címere: álló, háromszögű, vízszintes ezüst hullámpólyával vágott pajzs.

Csurgó város címere félköríves, ún. címerpajzsban helyezkedik el, beszélő címer.

Csurgónagymarton község címere három részre osztott háromszögpajzs. Az alsó harmad fekete színű, benne három természetes lebegő rózsa.

A címer egyik szimbólumát a kisnemesi építkezés legjobb példájaként ismert klasszicista kúria adta.

Dabronc község címere álló, csücskös talpú tárcsapajzs, kék mezejében alul vízszintes ezüst hullámpólya, felette Szűz Mária "Napbaöltözött Asszony" típusú ábrázolása; a hullámpólyán nyugvó arany fö

Arannyal keretezett ellipszis; alapszíne kék. Talpán öt zöld domb emelkedik. A címer tengelyében arany búzakalász, a pajzsfőn aranyszínű nap látható.

A reneszánsz pajzs kékkel és vörössel bal haránt osztott mezejének alján hármas zöld halom, felette jobbról arany gabonakéve vörös rózsákkal teletűzdelve. Balról ezüstcsoroszlya és ekevas látható.

Egyenes állású, kerektalpú, kék pajzsban a középtől kissé jobbra, hegyével felfelé, élével balra fordított lebegő ezüst csoroszlya, a cso