Bács-Kiskun megye

A címer formája lendületesen ívelő, felfelé karcsúsodó, lefelé domborodó szélekkel, alul (talpánál) csücsökben végződő pajzsforma.

A pajzs vízszintesen három részre osztott (vágott).

A felső mező zöld színű, középen arany (sárga) csengővel. (Csenged vitéz helyett… - a szimbólumot a település lakossága megkedvelte, magáénak vallja)

A középső rész ezüst (fehér) alapján középen zöld szőlőlevelet és abból jobbra és balra hajló kék színű szőlőfürtöket ábrázol.

Az alsó rész arany (sárga) hármashalomra emlékeztető homokbuckákat ábrázol. A középső ezüst és az alsó arany mezőket vonal választja el egymástól.

A Kiskunsági Homokhátság egyik települése, a megyeszékhely Kecskeméttől közúton mintegy 50 kilométerre délnyugati irányban, az 53-as főútvonaltól 6 kilométerre északkeletre helyezkedik el. Vonattal Budapest és Kiskőrös felöl érhető el. Kiemelt tájvédelmi körzete a Turjános, mely a Kiskunsági Nemzeti Park kezelésében áll. A Kolon tó egy része is Csengődhöz tartozik. A hagyomány szerint Árpád fejedelem és fia Solt birtokához tartozott és nevét egy Csenged nevű hűbéres vitézről kapta. Csenged lakott település 1408-ban szerepel először oklevélben. A török időkben elnéptelenedett pusztát 1891-ben vásárolták meg falutelepítés céljára. 1900-ban Csengőd lakóinak száma 807. Postája és vasútállomása van. A község lakóinak száma napjainkban mintegy 2400 fő, a lakosság közel 25%-a tanyákon él. Külterületi lakott helyek: Bucka, Kiscsengőd, Kullér, Tibold. A lakosság fő megélhetési forrását a mezőgazdaság, illetve azokhoz kapcsolódó feldolgozóipar jelenti. A község az ezredfordulóra teljeskörű infrastruktúrával ellátott. Az alapvető víz, gáz ellátottság mellett 2001-ben elkészült a szennyvízcsatorna hálózat kiépítése is. A falu minden utcája szilárd burkolatú, gondozott fasorokkal és három közparkkal kiépített. A negyedévente megjelenő Csengő újság és a község egész területén kiépített kábel TV a lakosság kultúrált informálódásának lehetőségét teremti meg. A falu határában van a Duna-Tisza Közének egyik legrégibb templom romja. Ugyancsak a közelben található a híres nótaköltő Dankó Pista felújított kúriája. A település legnagyobb ünnepe az október közepén megrendezésre kerülő hagyományos Falunapok amelynek keretében több száz vendég érkezik a községbe.