Megyei címerek

Bács-Kiskun megye címere

Álló, hasított a tárcsapajzs, jobb oldali kék mezejében mezítlábas, vörös csuhás, ezüstköpenyt (paenulát) viselő, jobbjában fekete keresztvasú ezüstpallost, baljában aranyos könyvet tartó, ezüstös szakállú és hajú, aranyglóriás férfialak lebeg.  B

Tovább olvasom

Baranya megye címere

Baranya megye címere álló, csücskös talpú doborpajzs, kék mezejének zöld pajzstalpján kétszintű, ostrompárkányzatán négyormú ezüstbástya áll, kapubéllete kváderkövekkel kirakott, fekete kapuboltjában nyitott arany leveleskoronával ékesített, kismé

Tovább olvasom

Borsod-Abaúj-Zemplén megye címere

A megye címere álló, csücskös talpú, négyelt pajzs:

Tovább olvasom

Budapest város címere

A főváros gótikus, vörös színű címerpajzsát a Dunát jelképező ezüst (fehér) színű, hullámos szalag (pólya) választja ketté.

Tovább olvasom

Csongrád-Csanád megye címere

Csongrád megye címere öregpajzsból és boglárpajzsból álló összetett pajzs. Az öregpajzs négyelt. A jobb felső (1.

Tovább olvasom

Fejér megye címere

A kerek pajzson Szent István (Magyarország első apostoli királya) aranyos királyi palástba öltözött, a szentség ismertetőjeleként a feje körül ragyogó glóriás alakja található.

Tovább olvasom

Győr-Moson-Sopron megye címere

Az összevont megyék címere álló, kerektalpú, vágott pajzs. A felső, kék pajzsmező hasított.

Tovább olvasom

Hajdú-Bihar megye címere

Hajdú-Bihar megyét 1949-1950-ben alakították ki Hajdú vármegyéből és Bihar vármegyének a trianoni (majd párizsi) béke után határainkon belül maradt részéből.

Tovább olvasom

Heves megye címere

Heves megye címere álló, csücskös talpú reneszánsz pajzs a pajzsalakot követő aranyrámában. A pajzs kék mezejének zöld udvarán természetes színezetű gólya (tolla ezüst és fekete, csőre és lába vörös) áll a bal lábán jobbra fordulva.

Tovább olvasom

Jász-Nagykun-Szolnok megye címere

Jász-Nagykun-Szolnok megye a 19.

Tovább olvasom

Komárom-Esztergom megye címere

Komárom-Esztergom megye címerét a két vármegye egymás mellett álló pajzsai képezik.

Tovább olvasom

Nógrád megye címere

Nógrád megye a Duna-Tisza közének északnyugati részén helyezkedik el.

Tovább olvasom

Pest megye címere

Ovális, álló pajzs kék mezejében zöld hármashalom iker dombjain (jobb lábával előre) lépő, jobbra forduló, vörössel fegyverzett, kétfarkú (kettős farkbojtú) aranyoroszlán ágaskodik, jobb mellső mancsával háromágú, nyitott, arany leveleskoronát, ba

Tovább olvasom

Somogy megye címere

Álló, csúcsaiban csapott, kerek talpú a pajzs, kék mezejében vörös bélésű, zafírral, rubinnal és smaragddal ékesített, négyágú, arany leveleskoronából ezüstös páncélzatú bal kar növekszik balra, és könyékből visszahajolva a pajzs felső éle felé, m

Tovább olvasom

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye címere

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az ország észak-keleti részén három vármegye összevonásából alakult. Címere összetett: a központi helyet elfoglaló, álló szatmári címerhez jobbról Szabolcs, balról Bereg megye címerpajzsa dől.

Tovább olvasom

Tolna megye címere

Tolna megye címere álló, kerek talpú barokk pajzs: kék mezejének vörössel és ezüsttel sakkozott udvarán hármas ívű, arany trónemelvény áll, melynek középső íve alatt Szent István, Magyarország első királya trónol.

Tovább olvasom

Vas megye címere

A megye mai címere: álló ezüst (fekete rámás csücskös talpú barokk pajzs, kék mezejének zöld halmán ötszintű ostrompárkányzattal, ormozott ezüstbástya áll, második és negyedik szintjén 4-4 jelképes ágyúkazamatával.

Tovább olvasom

Veszprém megye

A címerkép a vármegye történetét idézi fel, melyben a püspöki székhelynek s erősségének kiemelt szerep jutott. A zöldellő tölgyág a Veszprém megyében meghatározó természeti tájat, a Bakony hegységet szimbolizálja.

Tovább olvasom

Zala megye címere

Zala megye címere világos azúr kék mezőben ezüst pólya, a pajzsfőben nyílt, leveles ötágú arany korona lebeg, a pajzsderékban – ezüst pólyán – heraldikailag balra repülő fekete színű nyílvessző.

Tovább olvasom