Álló, hasított a tárcsapajzs, jobb oldali kék mezejében mezítlábas, vörös csuhás, ezüstköpenyt (paenulát) viselő, jobbjában fekete keresztvasú ezüstpallost, baljában aranyos könyvet tartó, ezüstös szakállú és hajú, aranyglóriás férfialak lebeg. Bal ol
Baranya megye címere álló, csücskös talpú doborpajzs, kék mezejének zöld pajzstalpján kétszintű, ostrompárkányzatán négyormú ezüstbástya áll, kapubéllete kváderkövekkel kirakott, fekete kapuboltjában nyitott arany leveleskoronával ékesített, kisméretű, álló
A megye címere álló, csücskös talpú, négyelt pajzs:
1. (jobb felső) mezeje vágott, a felső vörös részen ezüstpólya látható, alsó kék felén jobbra forduló és néző, háromágú arany leveleskoronát viselő, kiterjesztett szárnyú ezüstsólyom lebeg;
A főváros gótikus, vörös színű címerpajzsát a Dunát jelképező ezüst (fehér) színű, hullámos szalag (pólya) választja ketté.
Csongrád megye címere öregpajzsból és boglárpajzsból álló összetett pajzs. Az öregpajzs négyelt. A jobb felső (1.
A kerek pajzson Szent István (Magyarország első apostoli királya) aranyos királyi palástba öltözött, a szentség ismertetőjeleként a feje körül ragyogó glóriás alakja található.
Az összevont megyék címere álló, kerektalpú, vágott pajzs. A felső, kék pajzsmező hasított.
Hajdú-Bihar megyét 1949-1950-ben alakították ki Hajdú vármegyéből és Bihar vármegyének a trianoni (majd párizsi) béke után határainkon belül maradt részéből.
Heves megye címere álló, csücskös talpú reneszánsz pajzs a pajzsalakot követő aranyrámában. A pajzs kék mezejének zöld udvarán természetes színezetű gólya (tolla ezüst és fekete, csőre és lába vörös) áll a bal lábán jobbra fordulva.
Komárom-Esztergom megye címerét a két megye egymás mellett álló pajzsai képezik.
Nógrád megye a Duna-Tisza közének északnyugati részén helyezkedik el.
Ovális, álló pajzs kék mezejében zöld hármashalom iker dombjain (jobb lábával előre) lépő, jobbra forduló, vörössel fegyverzett, kétfarkú (kettős farkbojtú) aranyoroszlán ágaskodik, jobb mellső mancsával háromágú, nyitott, arany leveleskoronát, baljában ker
Álló, csúcsaiban csapott, kerek talpú a pajzs, kék mezejében vörös bélésű, zafírral, rubinnal és smaragddal ékesített, négyágú, arany leveleskoronából ezüstös páncélzatú bal kar növekszik balra, és könyékből visszahajolva a pajzs felső éle felé, markában há
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az ország észak-keleti részén három megye összevonásából alakult. Címere összetett: a központi helyet elfoglaló, álló szatmári címerhez jobbról Szabolcs, balról Bereg megye címerpajzsa dől.
Tolna megye címere álló, kerek talpú barokk pajzs: kék mezejének vörössel és ezüsttel sakkozott udvarán hármas ívű, arany trónemelvény áll, melynek középső íve alatt Szent István, Magyarország első királya trónol.
A megye mai címere: álló ezüst (fekete rámás csücskös talpú barokk pajzs, kék mezejének zöld halmán ötszintű ostrompárkányzattal, ormozott ezüstbástya áll, második és negyedik szintjén 4-4 jelképes ágyúkazamatával.
A címerkép a megye történetét idézi fel, melyben a püspöki székhelynek s erősségének kiemelt szerep jutott. A zöldellő tölgyág a Veszprém megyében meghatározó természeti tájat, a Bakony hegységet szimbolizálja.
Zala megye címere világos azúr kék mezőben ezüst pólya, a pajzsfőben nyílt, leveles ötágú arany korona lebeg, a pajzsderékban – ezüst pólyán – heraldikailag balra repülő fekete színű nyílvessző.