Vármegyei címerek

Álló, hasított a tárcsapajzs, jobb oldali kék mezejében mezítlábas, vörös csuhás, ezüstköpenyt (paenulát) viselő, jobbjában fekete keresztvasú ezüstpallost, baljában aranyos könyvet tartó, ezüstös szakállú és hajú, aranyglóriás férfialak lebeg.  B

Baranya vármegye címere álló, csücskös talpú doborpajzs, kék mezejének zöld pajzstalpján kétszintű, ostrompárkányzatán négyormú ezüstbástya áll, kapubéllete kváderkövekkel kirakott, fekete kapuboltjában nyitott arany leveleskoronával ékesített, ki

Az eredeti, azaz az 1724.

A vármegye címere álló, csücskös talpú, négyelt pajzs:

A főváros gótikus, vörös színű címerpajzsát a Dunát jelképező ezüst (fehér) színű, hullámos szalag (pólya) választja ketté.

Csongrád vármegye címere öregpajzsból és boglárpajzsból álló összetett pajzs. Az öregpajzs négyelt. A jobb felső (1.

A kerek pajzson Szent István (Magyarország első apostoli királya) aranyos királyi palástba öltözött, a szentség ismertetőjeleként a feje körül ragyogó glóriás alakja található.

Az összevont vármegyék címere álló, kerektalpú, vágott pajzs. A felső, kék pajzsmező hasított.

Hajdú-Bihar vármegyét 1949-1950-ben alakították ki Hajdú vármegyéből és Bihar vármegyének a trianoni (majd párizsi) béke után határainkon belül maradt részéből.

Heves vármegye címere álló, csücskös talpú reneszánsz pajzs a pajzsalakot követő aranyrámában. A pajzs kék mezejének zöld udvarán természetes színezetű gólya (tolla ezüst és fekete, csőre és lába vörös) áll a bal lábán jobbra fordulva.

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye a 19.

Komárom-Esztergom vármegye címerét a két vármegye egymás mellett álló pajzsai képezik.

Nógrád vármegye a Duna-Tisza közének északnyugati részén helyezkedik el.

Ovális, álló pajzs kék mezejében zöld hármashalom iker dombjain (jobb lábával előre) lépő, jobbra forduló, vörössel fegyverzett, kétfarkú (kettős farkbojtú) aranyoroszlán ágaskodik, jobb mellső mancsával háromágú, nyitott, arany leveleskoronát, ba

Álló, csúcsaiban csapott, kerek talpú a pajzs, kék mezejében vörös bélésű, zafírral, rubinnal és smaragddal ékesített, négyágú, arany leveleskoronából ezüstös páncélzatú bal kar növekszik balra, és könyékből visszahajolva a pajzs felső éle felé, m

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye az ország észak-keleti részén három vármegye összevonásából alakult. Címere összetett: a központi helyet elfoglaló, álló szatmári címerhez jobbról Szabolcs, balról Bereg megye címerpajzsa dől.

Tolna vármegye címere álló, kerek talpú barokk pajzs: kék mezejének vörössel és ezüsttel sakkozott udvarán hármas ívű, arany trónemelvény áll, melynek középső íve alatt Szent István, Magyarország első királya trónol.

A vármegye mai címere: álló ezüst (fekete rámás csücskös talpú barokk pajzs, kék mezejének zöld halmán ötszintű ostrompárkányzattal, ormozott ezüstbástya áll, második és negyedik szintjén 4-4 jelképes ágyúkazamatával.

A címerkép a vármegye történetét idézi fel, melyben a püspöki székhelynek s erősségének kiemelt szerep jutott. A zöldellő tölgyág a Veszprém megyében meghatározó természeti tájat, a Bakony hegységet szimbolizálja.

Zala vármegye címere világos azúr kék mezőben ezüst pólya, a pajzsfőben nyílt, leveles ötágú arany korona lebeg, a pajzsderékban – ezüst pólyán – heraldikailag balra repülő fekete színű nyílvessző.