Önkormányzati címerek

A címer: álló, csücskös talpú tárcsapajzs, kék mezejében arany pajzsláb.

A címer két foglalatja ovális alakú, úgynevezett hadi pajzs. A pajzsmező: színe kobaltkék, amely Borsod megye színe.

A képen: vízszintesen elhelyezkedő aranyszínű ekevas Damak felirattal.

Álló, csücskös talpú tárcsapajzs, felül két homorú ívvel süvegezetten. A pajzs vörös mezejében bal haránt ezüst pólya, három lebegő, leveles vörös almával megrakva.

Egy Anjou-pajzson, piros mezőben, zöld fa, két kereszt és egy nyúl.

A szimbólumok tartalma:

Kék színű, hegyes végű a pajzs, közepében kőkeretes nyitott kapuval ellátott, kétlőréses, ötormójú ezüstbástya lebeg.

Darány község címere talpas pajzs formájú, melyet egy vízszintes vágás a címer középvonalában és egy függőleges hasítás a címer középtengelyében négy mezőre oszt.

Álló, háromszögű pajzs kék cölöppel ékített zöld mezejében süllyesztett, vízszintes ezüst hullámpólya.

A címer tárcsa alakú pajzs.

A pajzs felületén enyhén ívelt. Alapszíne kék és vörös.

A felső részt az alsó résztől vízszintes osztás (vágás) 1:1 arányban felezi el.

Daruszentmiklós község címere vörös színű, csücskös talpú címerpajzs, zöld hármashalmának középső dombján balra forduló, természetes színű darumadár nyugszik: lábai feketék, tollazata ezüst (fehér)

Darvas község címere pajzs alakú fekete szegéllyel, a pajzs mező alapszíne vörös.

Dávod címere a pajzsfő és pajzstalp élében ívekkel energikusan tagolt csücskös talpú négyelt pajzs, melyet rangkeret szegélyez. Az 1.

A címer általános leírása: domború vonallal vágott háromszögletű pajzs, alsó zöld színű mezejében ezüstágas, felső, vörös színű mezejében pedig a vágáson álló ezüst, torony nélküli templom, tet

A címer egyenesen fennálló égszínkék hadipajzs, alján háromcsúcsú halomból képzett zöld mező közepén zöld lombkoronájú pálmafa emelkedik.

A címer álló, háromszögletű, kék színű katonai pajzs, amelynek mezejében felül ezüst latin és orosz kereszt, alul nyolcsugarú ezüstcsillag lebeg.

A címerpajzs: álló, háromszögű, vörössel és kékkel négyelt pajzs, közepén háromszögű, arany szegélyű szívpajzs. A szívpajzs fekete mezejében fehérrel decsi, lebegő hímzésmotívum.

A címer hátterében a Dég községben lévő ún. " Holland-ház" oromzata.

A címer pajzs alakú, három mezőre osztott. A pajzsfőn zöld mezőben egy püspök áll pásztorbottal a kezében. A püspök rajzolatát és díszítőelemeit a község XIX.

Délegyháza község címere álló háromszög alakú pajzs, mely három mezőre tagozódik.

A város címere pajzs alakú, három mezőre osztva.

Álló, csücskös talpú tárcsapajzs, pólyával vágott, négy részre osztott.

Álló, háromszögű, vörössel és kékkel vágott a pajzs, felső vörös mezejében lebegő, jobbra fordult, emberarcú, növekvő ezüst félhold, melyet jobbról hatágú lebegő aranycsillag kísér.

A címer pajzs alakú.

Álló, ovális pajzs, a pajzs belső mezejét pajzstalpnál ezüst hullámpólya egyszer vágja.

A címerbe mint legrégibb történeti elem került be az iratok hitelesítésére szolgáló madaras pecsétet.

Álló, háromszögletű, kékkel és vörössel hasított a katonai pajzs, amelynek kék mezejében egymást keresztező ezüstkulcs és kard lebeg, vörös mezejét pedig két ezüstpólya díszíti.

Álló, ívelt vonalú, kerek talpú a pajzs, mely pajzsköldökénél feleződik - tagozódik - két mezőre. A felső, sárga mezőben daru madár van.

Dévaványa rendkívül színes múltú település, hol Heves, hol Békés, hol pedig Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez tartozott, nevezték birtoknak (possessio), falunak (villa), sőt mezővárosnak (oppidu

Címere: álló, csücskös talpú reneszánsz pajzs, melyet a pajzsköldökön átfutó hullámos ezüstszalag oszt két mezőre.

Álló, háromszögű, aranyszegélyű a pajzs, kék mezejében alul zöld hármashalom, benne lebegő, szárán összefogott három arany búzakalásszal.

A címerpajzs alul lekerekített doborpajzs, mely kerettel szegélyezett, haránt irányban szelt vörös színű pólyával.

Kék pajzsmezőben zöld kettőshalmon jobbra ugró természetes szarvas, bal oldalán fenyőfa, a szarvas agancsa felett lebegő és balra dőlő ezüst tárcsapajzson könyöklő és markában lefelé irányuló ezüst

Diósviszló jelképeinek leírása:

A címer hatszínű, hegyes végű pajzs; hármas megosztással, bal oldali mezőben zöld hármas halmon fehér kápolna, a jobb oldali felső mezőben aranysárga szőlőfürt, jobb oldali piros mezőben ezüstszínű

A Magyarok Nagyasszonya, a helyi templom titulusa.

Így ezen szent alak került címerbe emelésre.

Koronás a pajzs, melyben halványkék mezőben nyeles baltát tartó páncélos kar látható.

A címerben látható kék szín a tájra jellemző vizeket szimbolizálja.

Címerpajzs: a címertani pajzsformák koronkénti változásának megfelelő formájú, háromszögű pajzs.

Dóc Csongrád megyében, a Tisza jobb partján álló település.

Döge község címere függőlegesen hasított, vízszintesen vágott címer. Klasszikus ívelt talpú háromszög forma. Átlósan kék és fehér (ezüst) címermező.

Domaszék Csongrád megyében, Szeged vonzáskörzetében települt község.

A címerpajzs kettős osztású, egymástól jól elkülöníthető szakaszra osztható: egy középkori és egy újkori szakaszra.

Címere csúcsán álló kék alapú pajzs, benne három zöld színű domb. A középső dombban három arany(barna) dohánylevél van. A két hátsó dombon egy harangtorony áll.

A város címere a magyar címertani pajzsformák koronkénti változásának megfelelő formájú, alul lekerekített domborpajzs (kerektalpú pajzs). A címer vágott pajzs.

Dombrád címere álló, csücskös talpú, hasítással osztott pajzs. Jobb oldali arany mezejének hullámos tagolású kék udvara felett jobb haránt irányban (felülnézeti) vörös rák lebeg.

Pajzs alakú, benne kisebb pajzs 4 vörös 4 ezüst csíkkal, felette aranyszínű korona.

A község címere fehér alapú, fekete szegélyű, alul csúcsban végződő, ívelt vonalú, felül egyenes pajzs alak. A pajzs bal oldalán ívelt, stilizált zöld színű tölgyfalevél.

A címer álló, csücskös talpú tárcsapajzs, melynek ezüstmezőjében könyökben behajlított vörös mezű, kardot tartó levágott férfikar látható, felette négy lebegő zöld csillaggal.

A címer a régi döri címer felhasználásával, hiteles szakmai munkával készült. Eredete az 1869-es évre nyúlik vissza.

A címer kék alapon zöld mezőben fehér templom, tetején kereszt, a háttérben N.K.D. 1082. felirat.

Csücskös talpú a pajzs, arany szegélyű kartussal keretezett mezejének közepén kör alakú ezüst pecsétnyomat látható.

A pecsét felirata: PECSITIE: DORMAND: FALU:

Címere álló, ívelt háromszögtalpú, négyelt barokk pajzs (felső éle stilizált kosfő vonalú). Első, vörös mezejében egyszer csavart ezüst függesztőszíjon ezüst postakürt lebeg.

A község címere háromszögű kékkel és zölddel vágott pajzs, közepén, mindkét mezőben elhelyezett jobbra néző arany griffmadár lebeg. Karmai feketék, teste pirossal kontúrozott.

A háromszögpajzs piros, aranyszínű négymezős felosztásban, rangkoronával, szalagfelirattal.

Álló, háromszögletű, vörös színű a katonai pajzs, amelynek mezejében jobbjában arany búzaszálakat tartó, ezüst lányalak lebeg. A pajzstartó mindkét oldalon egy-egy zöld pálmaág.

A pajzs a kerektalpú pajzs és a csücskös talpú pajzs variációja. Ez a pajzsforma Baranya megye címerének pajzsa is, amely jelzi Drávacsepely megyei hovatartozását is.

A csücskös talpú tárcsapajzs zölddel és kékkel hasított. A zöld a mezőgazdaságot jelképezi, a kék pedig azt a világot, mely hajdan meghatározta azt a területet, amely a Dráva folyóval kapcsolatos.

Drávagárdony község címere kerek talpú vörös pajzs, kék sátorral. A jobb oldali vörös mezőben szarvaival befelé fordult ezüst félhold. A bal oldali, ugyancsak vörös mezőben nyolcágú arany csillag.

A pajzstalpnál ezüstpólyával vágott kék doborpajzs, a pajzsfőben természetes színű (barna) szarvas, a pajzstalpban arany (egyágú) kereszt lebeg.

A pajzs a címertanban tárcsapajzs, szélei fekete vonallal kiemeltek.

A község címerének alapjául a községet az 1700-as évek közepétől 1945-ig birtokoló Tassy család címere szolgált. Ez az ősi családi címer ma is látható a drávatamási temető Tassy kriptájában.

A címer lekerekített csücskös talpú címerpajzs, mely egy vágással (vízszintes osztás) felső és alsó címermezőre osztódik.

A község címerén arany keretű pajzson hármas zöld mezőből kicsapó vörös lángnyelvek láthatók, egy ezüstsziklás hegy oldalában kiképzett fekete hátterű tárnabejáróban, mely sziklás hegyet oldalról é

A kerek talpú, osztott mezejű pajzsban felül ezüstszínezetű páncélos kar arany búzakalászokat szorít, alul ezüsttoll lebeg kék mezőben.

A címer alul hegyben végződő, ívelt doborpajzs.

Álló, csücskös talpú tárcsapajzs arannyal és kékkel hasított mezejében alul vízszintes ezüst hullámpólya.

A település címere háromszögletű pajzs, mezőjét bal haránt vörös pólya metszi ketté.

A címerpajzs központi motívuma egy középkori kéttornyú erődtemplom. Színe ezüst, illetve fehér. Toronysüvegei vörösek. Az erődtemplomon középütt kereszt látható.

Kerek mezőben, csúcsos talpú a négyelt pajzs.

A város címere ekevas alakú, középen ezüst - a Dunát jelképező - hullámvonallal kettéosztott álló pajzs.

Dunakiliti címerének pajzsa hullámos osztású. A hullám, (a négy kék színű vonal) a Dunát és mellékágrendszerét: a Zátonyi Duna-ágat, a Mosoni-Dunát szimbolizálja.

A település címere balra dőlő, aszimmetrikus kerektalpú tárcsapajzs, melynek egyszerű, fekete a kontúrvonala. A pajzs alapszíne kék.

Címere ívelt élű és oldalú, álló, négyelt, csücskös pajzs 1. és 4. kék mezejében két-két ezüstpólya, 2. aranymezejében vörös fegyverzetű sasláb, 3.

Álló, háromszögű a pajzs, ezüstmezejében alul vízszintes kék hullámpólya.

A barokk címerpajzs vízszintes felezőjében vízszintes az ezüstpólya. A felső mezőben függőleges vágásban két részre osztott a címerpajzs.

Hegyes talpú a címerpajzs, felső harmada sárga, alsó kétharmada fekete színű.

A címer hullámos fehér(ezüst) pólyával vágott, ívelt oldalú csücskös pajzs, hasított alsó résszel.

Dunasziget község címere négy osztású pajzs, amelyet függőleges irányban ezüstsáv oszt ketté, amely a Dunát szimbolizálja.

Felül vállas, alul szív alakú, csúcsban végződő, kék-zöld színű, háromszögletű a címerpajzs, melyet egy ezüstszínű hullámvonal (a település nevének előtagjaként szereplő Dunát és a község területén

A város címere négyelt, kerek talpú pajzs alakú. A pajzs egyes, kék mezejében lebegő ezüstbárány, dicsfénnyel, mellső jobb lábával fekete keresztes ezüstzászlót tart.

Dunavarsány címerének alapja, a címereknél használatos, szabályos pajzs alak.

A címerpajzs jól elválasztottan két mezőre oszlik: a felső mező nagyobb és kék színű, az alsó ezüstszínű, sávozott.

Dusnok község címere álló ovális pajzs, melyet a pajzsderék alsó harmadában szarufa (cantherius) oszt két mezőre.

Dúzs község címere pajzs alakú, egyenes és görbe vonalakkal tagolt. A kék és a zöld színnel két részre oszlik. A pajzs osztott, alul ívelés választja el ezüstszínnel, amely a Kapost szimbolizálja.

Ebergőc község címerformáját történelmi pecsétjein lévő címerképek alapján alkotta meg a képviselő-testület.

Csücskös talpú a pajzs. A pajzstalp aranymező, amelyben három sorban háromágú, zöld levelek találhatók.

Álló csücskös talpú pajzs kék mezejének természetes színű (barna) udvarán a cölöp helyén arany búzakéve áll.

Címere álló, hegyes talpú pajzs, mely három mezőre tagolódik.

Ovális talpú tárcsapajzs fehér mezejében zöld hármas hegycsúcson álló egyes kereszt, melyre két fürtből álló szőlő fut fel. A kereszt tövében sárga színű eke áll. A pajzs szegélye zöld.

A címerpajzs kék színű, csücskös talpú reneszánsz pajzs, alsó részét zöld mező tölti ki, amelyből kettős "fűhalom" emelkedik ki.

A Kaposvártól 25 kilométerre, északra fekvő zsáktelepülés címere palást alakú, a szélén fekete kerettel.

Álló, háromszögletű, zöld színű katonai pajzs, amelyet aranykereszt oszt négy mezőre; az első mezőben arany szőlőfürt és hegyével lefelé forduló szőlőmetsző kés, a második mezőben arany F betű, a h

A község címere csücskös pajzsba helyezett vágtató huszár, mely jobbjában kardot, bal kezében pedig gyeplőt tart.

Eger város címere csücskös talpú kék pajzs, amelynek zöld talpán természetes színű, két lőréses, három, pártázatos, nyitott kapujú bástyával megerősített védőfal áll.

Álló, vörös mezejű a pajzs, melynek oldalait két, alul egymást keresztező és a pajzs közepéig felnyúló babérág övezi.

Álló, kerektalpú tárcsapajzs, négy részre osztott.

Címere háromszögű pajzs kék felületét (felső 2/3 rész) háromhullámos ezüstpólya választja el a zöld talptól.

Álló, háromszögű pajzs kék mezejében zöld pajzstalp, középen ezüst, hullámos pólya (folyó) húzódik, a választóvonalon jobbra lépő, kiöltött, vörös nyelvű aranyfarkas, jobbjában ezüstlevelű aranymak

Egervár község címere ezüstmezőben, kék színű talpon álló természetes színű téglákból rakott bástya, négyágú fekete orommal.

Az oromzatot arany S, P, Q, R betűk díszítik.

Mivel Egervölgy település régi jelképeiről nem maradtak fenn írásos emlékek, így 1995-ben az akkori képviselőtestület úgy döntött, hogy a címer megalkotásánál a "beszélő címer" megoldást alkalmazza

Az ezüstpólyával osztott kerek talpú pajzs felső vörös mezeje hasított. Az első mezőben ezüstbilincs, lánc és vasgolyó lebeg, mögötte a zöld halom csúcsán ráccsal fedett, kőből rakott kútfővel.

A címeren zöld színű pajzsban élével heraldikailag balra fordított ezüstszínű ekevas, két oldalán alul szárával összeérő arany búzakalász.