Önkormányzati címerek

Álló háromszög a pajzs. Kék mezejében, a pajzsfőben háromágú stilizált nyitott aranyleveles korona lebeg.

Egyházasfalu négy község - Egyházasfalu, Dasztifalu, Kisgógánfa, Keresztény - egyesítésével jött létre. A község címere a négy község korabeli pecsétjéből keletkezett.

A címerpajzs felül vízszintesen vágott. Párhuzamos függőlegesekben folytatódik. Alul ívesen hajló, a szimmetriatengelynél csúcsban végződik. Felette - ívelt szalagon - 'EGYHÁZASGERGE' felirat.

A község címere: álló, csücskös talpú pajzs, kék mezejét aranyágas osztja három részre (scudo di pergola aurea diviso).

A címer kék színű, csücskös tárcsapajzsban szárukkal összekötött arany (sárga) leveles ágak által övezett, pajzzsal díszített ezüst (fehér) talapzaton szablyát tartó vörös ruhás levágott kar láthat

A címer csücskös talpú, kék huszárpajzs, arannyal szegélyezve.

Egyházasrádóc község címere: kék színű domborpajzsban, zöld talajon álló, ezüstszínű, jobbról kereszttel, balról a reformátusok rózsájával ékesített, aranytornyú templomok állnak.

Elek város címere ellipszis talpú, vízszintesen és függőlegesen hasított pajzs. A mezőket aranyszínű keskeny csíkok határolják.

Címerpajzs: ovális, körben szalagdísz, a belső rész függőleges és vízszintes hatrészes osztással.

A település címerének alapja az 1689-ből származó pecsétnyomó.

Csücskös talpú a pajzs, vörös mezejében ezüstpólya. A felső vörös mezőben három arany búzakalász, az alsó vörös mezőben tornyos ezüstszínű vár lebeg.

Álló, négy osztatú, ékkövekkel díszített heraldikai koronával ékesített háromszög alakú pajzs.

A címer szív alakú, csücskös pajzs. Zöld pajzsláb a címerpajzs 1/6 részét fedi, melyen ezüstszínű lovon aranysávos szélű, zöld nyeregtakarón aranycsizmás, vörös ruhás, aranysujtásos vitéz lovagol.

Álló, csücskös talpú címer kék alapszínű mezővel. Benne lebegő aranykoronából kinövő, oldalt fordult barna medve. A medve a fogai és a mancsai között ezüstkardot tart.

Eperjes Csongrád megye észak-keleti szögletében fellelhető település.

Címere álló, háromszög talpú, ezüsttel és kékkel vágott pajzs.

Eplény címere álló, csücskös talpú pajzs, melynek kék mezejét vörös bak (vörös pólyába csatlakozik egy jobb-, illetve bal haránt pólya alulról) osztja ketté.

A község címerpajzsa a XIII. században használatos, lekerekített, hegyes végű, háromszögű pajzsforma, egy vágással és hasítással négy részre osztott.

Pajzs alakú, fehér (ezüst) mezőben a Duna és két domb látható, az egyiken a katolikus templom, a másikon az Eötvös-obeliszk, a kék mezőben Ercsi 1638-ban használt pecsétje.

A város címere fekete kávás, csücskös talpú, téglalap alakú, optikai felezőjében szelt pajzs.

A pajzs kék mezejében fehér lovon vágtató ezüstpáncélos, püspöksüveges vitéz, lándzsájával az alant tekergő természetes színű sárkány fejébe döf.

Erdőkertes község címere hasított csücskös talpú pajzs, bal oldala zöld háttérben lebegő arany/sárga templom, jobb oldalon ezüst/fehér alapon lebegő barna törzsű zöld fa, melynek csepp alakú lombko

Álló, csücskös talpú a tárcsapajzs. Jobb haránt, ezüstpólyával ketté osztott. A pólya szimbolizálja a falu mentén húzódó Tarna-, Vízvölgyi- és Dudar-patakokat.

Álló, háromszög talpú, vörössel és zölddel hasított pajzs. A vörös mezőben arany latin kereszt lebeg. A bal oldali zöld mezőt habos ezüstszalag osztja.

Az önkormányzat címere: álló, csücskös talpú pajzs, kék mezejének közepén egy zöld lombú, barna törzsű fa látható, amely mellett balról ezüstszínű gereblye, cséphadaró, illetve aranyszínű búzakéve

A címer álló tárcsapajzs. A pajzs három részből áll. A felső jobb oldali kék mezőben egy szárból kiinduló növekvő és kifejlett zöld páfrányfenyő levél látható.

A település címere álló, csücskös talpú, hasítással és habos ezüstpólyával négyelt reneszánsz pajzs. Az 1.

A címersisak és peremdíszítés nélküli, négyelt, csücskös talpú címerpajzs, ősi-egyszerű kerete hangsúlyosan kiemeli a befoglalt motívumokat.

A címer: az élet folyamatosságát jelképező, facsemetét ültető embert ábrázoló, alsó szélein lekerekített, középen csúcsban végződő pajzs.

A címerpajzs: a címer legfontosabb alkotórésze álló helyzetű. Formája négyszögletes, csücskös talpú pajzs.

Pajzs: álló, háromszögű a pajzs, süllyesztett vízszintes ezüst hullámpólyával vágott mezejének első, zöld mezejében lebegő, jobbra fordított aranyeke.

A címer álló, csücskös talpú pajzs, melyet bal haránt osztás vörös és kék mezőkre bont. Az első vörös mezőben csökkenő ezüsthold, valamint egyenesen álló, szár nélküli gabonakalász lebeg.

1.

Álló csücskös talpú, kékkel és zölddel vágott a címerpajzs, a pajzsközépen ezüst hullámpólyával.

A címer legjellegzetesebb vonásaiban megegyezik azzal a márványcímerrel, amely 1773 óta a Városháza főhomlokzatát díszíti az erkély fölötti timpanonban.

A címer: pajzs alakú, a felső ívén a település neve nyomtatott betűvel írt.

Az ív kezdete és befejezése a pajzs felső részén pergamenttekercs formájú.

Etes község címere zöld mázú, két oldalon vágott vállú csücskös címerpajzs. A pajzs heraldikai bal oldalán - és a pajzsderékon ülő - arany, méhkaptárt ábrázoló címerkép.

A címer elemei egy lekerekített aljú címerpajzson helyezkednek el. A pajzs átlósan osztott, felül cinóber (vörös), alul fekete alapú.

Álló, csücskös talpú a pajzs, kék mezejében zöld pajzsláb választóvonalán álló, balra fordult aranysas hátratekintő fejjel, csőrével és szárnyával arany búzakévét tart; a pajzslábban vízszintes hel

Fábiánsebestyén címere csúcsaiban csapott, csücskös talpú reneszánsz pajzs, melynek kék mezejében (a pajzsfőt és a pajzsderék felét felölelve) kiterjesztett szárnyú, fegyverzett ezüstgalamb lebeg s

Címere: álló, csücskös talpú, csúcsaiban csapott, kékkel, ezüsttel, zölddel bal haránt osztott reneszánsz pajzs.

Álló, csücskös talpú, markáns, ezüst vonallal keretezett pajzs, ezüst, hullámos vonallal, vörös és kék mezőre vágott.

Farád település címformáját történelmi pecsétjein lévő címerképek alapján alkotta meg a képviselő-testület (lásd: Horváth Zoltán: A jobbágyság alkonya Sopron megyében 226-227.

Farkaslyuk címere álló, aranykeretű, kerek talpú, vörössel és kékkel négyelt pajzs.

Első (vörös) mezejében két egymást keretező, fekete bányászkalapács (fejtőkalapács) lebeg.

Farmos község címere kerekített oldalú, háromszögű pajzson kék mezőben barna halmon jobbra forduló lépő, egy farkbojtú, vörös nyelvét öltő ezüst oroszlánáll, mellső jobb mancsában három zöld szárú,

Fazekasboda község

A Dél- Dunántúlon, Baranya megyében, a Keleti-Mecsek lábánál, a Pécsváradot és Mohácsot összekötő út mentén helyezkedik el községünk.

A háromszögtalpú pajzsforma ezüst kék mezejében kardot tartó páncélos jobb kar.
A pajzs közepén arany heraldikai rózsa piros középpel.

A címer: stilizált, kerek talpú, pajzs alakú, középen hossztengelyében arányosan, kereszttengelyében aránytalanul kettéosztott négy mezőből áll.

A címerpajzs kerekített talpú, hasított pajzs, két részre osztott. Alsó részén a halastóra utalva középkék lapon hullámzó tó jelenik meg, benne a halászatot jelképező ezüsthallal.

Álló helyzetű háromszögletű a pajzs, osztatlan kék pajzsmezővel. A címerpajzs alján egy szabálytalan zöld halom látható. A halom alatt a pajzs alsó részét egy ezüstpólya szeli ketté.

Álló, háromszögű, kékkel és ezüsttel hasított a pajzs. Az elülső, kék mezőben lebegő helyzetű, gót betűstílusban megrajzolt nagy arany "F" betű.

A címer álló, háromszögű pajzs, ezüst mezejében zöld talajon álló levelek nélküli, stilizált száraz fa zölddel. A levelek nélküli fa, mely lombját vesztette, a ciklikus idő jelképe.

Két oldalán és a tetején homorított pajzs rámába foglalt kék mezőben, zöld halmon középen álló nemzetiszínű szalaggal átkötött búzakéve, bal oldalán a búzakévével azonos nagyságú kasza, jobb oldalá

Álló, háromszögű a címerpajzs. A pajzsban alul zöld színű dombmotívum, amely szimbolizálja a település domborzati viszonyait.

Címere a régi felpéci címer, ezüstmezőben, arany lovon ülő, kivont kardot tartó piros ruhás huszárt ábrázol. A pajzson feketével bélelt, természetes színű sisak.

A település címere alul és felül, mindkét helyen harmadában vágott tárcsapajzs. A mező felső része piros színű, benne fekete nagybetűvel a település neve: FELSŐEGERSZEG.

Hasítással kettéosztott vörös-ezüst színű, csücskös talpú a pajzs, jobb oldalán hegyével lefelé, élével jobbra fordított ezüst ekevas lebeg, bal oldalán zöld talajon kék ruhás, aranycsizmás, vörös

A címer kettes osztatú, az alsó rész zöld, a Tolna-Somogyi Hegyhátat is jelenti a domboldalakkal.

Álló, barokk katonai, tárcsapajzs, amelynek kék mezejében felül jobbról három ezüst búzaszál, balról három ezüst nyárfalevél, alul középen pedig vörössel és zölddel díszített aranyrózsa lebeg.

A címer általános leírása: álló, háromszögű pajzs vörös mezejében ormozottan határolt arany pajzsláb.

A címerben a pelikánt dombon nyugvó fészkében találjuk. A domb a Miske-tetőt jelképezi, azt a dombot, ahol a Rátót-nembeli Buhna ispán és fia, Ugra ispán palotát építettek az 1130-as években.

Oldalt befelé hajló szélű, felül vágott, három részre osztott ásópajzs, felső részén aranyszínű 'Felsőpáhok' felirattal.

Felsőpakony község címere álló, háromszögű pajzs, kék mezejében a pajzsderékban aranycsíkkal kontúrozott vízszintes vörös pólya, 1/6-1/6 arany és 4/6 vörös arányban.

Álló, háromszögű a pajzs, vörös mezejében egy pontból ágazó három, zöld tölgyfalevéllel megrakott szarufa ezüsttel.

A kék háromszögletű katonai pajzs címerképe az ezüst, román stílusú Árpád-kori templom, amely zöld dombon, oldalról ábrázolva áll.

A pajzstalp magasságában kicsúcsosított, hasítással osztott csücskös talpú pajzs.

Ezüstszínű tárcsapajzson zöld-bíbor ruhás lovag (Szent Márton) fekete lovon ülve, kardjával bíbor köpenyét kettéhasítja. A köpeny sarkát térdelő zöld ruhás koldus tartja.

Vörös színű doborpajzs középtengelyében zöld talajon Keresztelő Szent János ezüstruhás, glóriás alakja áll. Bal vállán állatbőr, jobbjában zászlós, keresztes bot van.

Felsőtárkány címere arannyal keresztezett, felső szélén vízszintes, alul csúcsosan végződő címerpajzs, mely négyfelé osztott.

Álló, háromszögletű, alul hullámvonallal vágott, zöld és kék színű, aranytelkes katonai pajzs, amelynek zöld mezejében bal haránt helyzetben három ezüst búzaszál, a telekben pedig fekete ék és kala

Háromszögű, pirossal és kékkel kétszer vágott tárcsapajzs középső kék mezejében ötször osztott lebegő címerképekkel, melyek a történeti mesterségeket (erdőkitermelés, mezőgazdaság, kézművesipa

Felsőzsolca címere: hegyes talpú pajzs zöld mezejét felső harmadában ezüsthullámos sáv (pólya) osztja ketté. Alatta ezüstszínű, hegyével lefelé álló, szembefordított csoroszlya és ekevas lebeg.

Az önkormányzat címere: fehér (ezüst) háromszög pajzsban ívelt zöld halmon álló barna törzsű zöld fenyőfa, mellette jobbról és balról kinövő stilizált zöld növények.

A település címere álló, csúcsaiban csapott, csücskös talpú, a pajzsfőben vörössel és kékkel vágott reneszánsz pajzs.

Az álló, csücskös talpú öregpajzs vörössel és kékkel bal haránt osztott.

A mai Fertőd, a magyarországi közigazgatási átszervezés idején, 1950-ben, Eszterháza és Süttör összevonásával jött létre.

A község címere: álló, csücskös talpú pajzs.

A címer: csücskös pajzs piros mezejében zöld talajon áll a nyitott kapuval ábrázolt kakasos torony.

Fertőújlak település címere egy háromszögpajzs, a pajzs derekát átszeli egy habos ezüstpólya. A felső mező hasítással osztott.

Filkeháza címerének pajzsa csücskös talpú, mely a pajzstalpnál vágott. A pajzsban három címerképet láthatunk. A vágás alsó mezője zöld, a felső mező kék mázú.

Fityeház község címere a Mura menti horvát település jellegzetességeinek motívumait hordozza.

A község címere: álló, csücskös talpú pajzs, kék mezejében zöld hullámokba merülő, fekete, bőgőorrú hajóroncson jobbra néző, forduló és lépő, fegyverzett, felkunkorodó kettős farkbojtú, aranyoroszl

Földeák címere álló, csücskös talpú pajzs kék mezejének ezüsttel fodrozódó zöld vizén feketével palánkozott, aranyos csónakban jobbra forduló, természetes színű, kiterjesztett ezüstszárnyú, ezüst á

A kékszínű, rendes címerpajzs alsó harmadát zöld pázsit teszi ki, felette heraldikailag jobbra forduló és szembenéző bárány felemelt jobb lábbal, fölötte hatágú aranyszínű csillag látható.

A címer két oldalán barokk megfogalmazású levéldísz - sisaklepel - fent koronával zárja közre a pajzsformát.

A címer: vörös doborpajzsban lévő zöld pajzstalpon álló, a cölöp helyen szimmetrikusan elhelyezett három, a pajzslap egy pontjából kiinduló egymást ismét egy pontban keresztező barna szőlővessző.

A címer kék háromszögpajzs, ezüst pajzslábbal. A kék mezőben a pajzs jobb felső sarkának irányába ezüst kiskócsag repül.

Címere álló, csücskös talpú pajzs; kék mezeje a pajzstalpban négy, fekete, homorúan fodros vonallal (lineae striatae) vágott hullámokat utánozva, melyek felett magasan palánkolt, kétárbocú, ezüstvi

A község címere 'beszélő' címer, mely jelképeivel a múlt nagy sorsfordítóira világít, és azt fejezik ki, hogy a község önálló egységként tagolódik be a nemzet egészébe.

A címer leírása: ezüst peremmel kék mázú csúcsban végződő pajzson hármashalom, rajta aranyban a fóti templom. A templomon boglár pajzsként a Károlyi-címer a hozzá tartozó 11 ágú koronával.

A címer közepén egy kard, mely azt jelképezi, hogy Fülöp vezér kapta a községet érdemei elismeréséül és egy dohánylevél, mely a dohánytermelésre emlékeztet.

A címerpajzs: egyenesen álló felénél osztott - vágott pajzs.

Álló, félkörű (dobor) a pajzs, a kék pajzsfőben két, átlósan egymásra fektetett ezüst (fehér) bárd alatt egy ezüstkagyló lebeg.

Egyenesen álló, csücskös talpú pajzsban - kék mezőben zöld halmon álló, szembeforduló, felemelt jobb kezében szablyát tartó - bal kezét csípőre helyező vitéz látható.

Hullámos, ezüstpólyával vágott, felül hasított, kerek talpú a pajzs. Első (zöld) mezejében barna ágon jobbra fordult aranymadár. Második (vörös) mezejében lebegő ezüstfa.

A falu jobbágy mivoltával, mezőgazdasági-paraszti jellegével áll összefüggésben a címere, mely búzakék alapszínű, csücskös címerpajzs aranyszegéllyel.

Füzér címere vágott, csücskös pajzs. A pajzs felső részén vízszintes vágásban ezüstalapon 9 db makk helyezkedik el. A címer további osztása a pajzs felénél hullámos, ezüstszínű pólya.

Fűzérkajata címerének pajzsa csücskös talpú. A pajzs nem osztott, ezért tarpajzs, egy heroldalakot és két címerképet ábrázol. A tarpajzs kék mázú, a pajzstalpon vörös mázú domb szerepel.

Kékkel és vörössel vágott kerek talpú a pajzs, felső (kék) mezejében zöld halmon álló fekete karvaly a jobb lábával vörös szívet tart.

A város címere: kerekített oldalú, vágott háromszögű pajzs. A felső (kék) mezejében 16 sugarú, lebegő, kerek, aranyszínű nap.

Álló, háromszögű a pajzs, vörössel és kékkel hasított mezejének alsó harmadában (pajzstalpban) ezüst és fekete, (olajat jelképező) hullámos pólyával; a jobb oldali vörös mezőben lebegő, (a megújulá