Önkormányzati címerek

Háromszögű a pajzs, középen vízszintes ezüstszínű patakot szimbolizáló hullámos vonallal vágva, felül kék alapon három zöld dombon ezüstszínű kétbástyás vár.

A község címerén aranyszegélyű, csücskös talpú pajzs, zöld mezejében - cölöphelyen - a pajzstalpból kinövő sudár aranyfenyő, tövénél két keresztbe tett ezüstfejsze.

Csücskös talpú, arannyal szegett, egyszer vágott és egyszer hasított a címerpajzs.

Az önkormányzat címerén álló, csücskös talpú pajzs, vörössel és kékkel hasított mezejében arany pajzsfő. Az aranymezőben lebegő helyzetű, indás, zöld szőlőfürt két levéllel.

A község címerén álló, háromszögű pajzs vörös mezejében alul hármashalom, ennek zöld mezejében lebegő helyzetű, aljában szegvégű arany apostoli kettőskereszt.

A község címerén ezüstpólyával vágott, kerektalpú kék pajzs, felső mezejében háromlevelű aranykorona lebeg, lent elől hegyével fölfelé és élével balra fordított aranycsoroszlya, hátul hegyével szin

A község címerén álló, csücskös talpú tárcsapajzs, vörös mezejében ezüstpajzslás. Az ezüstmezőben lebegő helyzetű, állított zöld tölgyfalevél, melyet két oldalról egy-egy szarvasagancs kísér.

A címeren sötétkék háromszög, a pajzs kétharmadában Szent László bal felé vágtató lovas alakja. Feje körül arany (sárga) dicsfény, fején korona, piros pajzsán fehér kereszt.

A címeren vágott és felül hasított, egyenesen álló a pajzs, első mezője vörössel és ezüsttel hétszer vágott, a bal oldalon vörös mezőben hatküllős aranyozott lebegő kerék.

Baks település címere: csúcsaiban vágott, csücskös talpú pajzs, melyet a pajzsderék közepén hullámos ezüstpólya oszt meg.

A címerpajzs függőleges vágással osztott bal oldalán tüzes lángnyelvet lövellő, kardot tartó, lépő hím oroszlán.

Az álló, csücskös talpú pajzs kék mezejében zöld talajon álló, háromormos talpazaton álló ezüstbástya (a bástya tíz téglasorból áll), a talajt hullámos ezüstpólya osztja két részre.

Balástya címere a heraldikai szabályokat némileg szabadon értelmezi. Ez a címer kékkel és vörössel hasított csücskös talpú barokk pajzs keskeny aranyrámában.

Címere barokkos arányokat tükröztető, felső élén domború háromszög a pajzs. A kék pajzsmezőt felül szabálytalanul hullámos, alul domború ívű zöld pólya osztja.

Balatonalmádi település címerét a 4/1987 (v. 12) sz. tanácsi rendelet iktatta törvénybe.

A címeren álló kerektalpú kék pajzs, melyben zöld talajból szőlőtőke nő ki, rajta öt zöld szőlőlevél és három vörös szőlőfürt látható.

Balatonboglár város címere álló katonai pajzs vágással és hasítással négy mezőre osztva. Az első, vörös mezőben levágott száron függő, levéltől és kacstól kísért arany szőlőfürt.

A címer középen le- és felfelé csúcsosodó stilizált állatbőr. Alapszíne kék. A címer felső harmadában fehér színű kereszt, két oldalán egy-egy stilizált szőlőfürt.

Arannyal és zölddel hasított háromszögű pajzs első mezejében zöld szőlőmetsző kés, élével előre, második mezejében ugyanarra forduló arany nádvágó kés.

Álló kerektalpú a pajzs zölddel és fehérrel hasítva. A pajzs közepét egy nyolc darabból álló ún. 'nyolccakkos hópehely' csipkedísz foglalja el.

Álló csücskös talpú, vörössel keretezett pajzs ezüstmezejében hullámvonallal (két hullámhegy között egy hullámvölgy) osztott kék pajzsláb felett páros zöld fenyőfa áll.

A település története a korai vaskorig vezethető vissza, jelképei ennek a harmadfélezer esztendős múltnak állítanak emléket.

A címerpajzs formája: kékkel és vörössel hasított, aranyszegélyű, csücskös talpú pajzs. Első mezejében 12 hullámos aranypólya, mely a Balatont hivatott szimbolizálni.

Címere: álló, háromszögű pajzs ezüstmezejének - három (2-1) négyágú csillaggal ékesített - zöld, lapos tetejű halmából fekete, gyökérzetével a domb széleibe kapaszkodó fűzfa növekszik, melynek viss

A község címere: álló, csücskös talpú tárcsapajzs, felül domború hullámvonallal süvegezetten. A pajzs közepén a nagy pajzs formájával egyező szívpajzs, vörös mezejében lebegő ezüsthorgony.

Címere egyenes állású, háromszögletű címerpajzs, a Balatonra utaló ezüstmezejében zöld talajból kinövő, természetes színű, karózott szőlőtő.

Címere lekerekített aljú, csücskös talpú, álló hasított pajzs, jobb oldali vörös mezejében zöld halmon álló, két szőlőfürttel és levelekkel megrakott arany szőlőtőke.

A város címere: hegyes talpú álló pajzs, a pajzsfő közepéből kiinduló, a pajzs két szélének alsó harmadáig tartó íves hasítással három mezőre osztva.

Álló, kékkel, arannyal, zölddel vágott háromszögű a címerpajzs, aranymetszésben három lebegő természetes mogyoróág.

A címer leírása: pajzs alakú címer, halványkék alappal, benne álló oroszlán és griffmadár. A két álló alak piros színű szőlőfürtöt tart. A két alak alatt úszó hal.

A település címere kékkel, vörössel vágott, úgynevezett Kossuth-címer mintájára kialakított tárcsapajzs. Felső, kék mezejébe széles talpú fehér kettőskereszt látható.

Címere álló, egyenes vonalú címerpajzs, mely kissé hegyes pajzstalpban végződik.

A község címere vágott álló háromszögű pajzs, melynek alsó mezője hasítással további két részre van osztva.

Az alul félkörívű, talpas címerpajzs kék mezejében a fehérlovon ülő Szent György egy zöld színű, vergődő sárkány szájába döfi a lándzsáját.

Címere vízszintesen hullámokkal osztott, alul ívelt talpú pajzs. A pajzsfő fehér, benne a balra mutató zöld nyílvessző, amely Zala megye címerében is megtalálható.

Kerek talpú pajzsba (scultum in imo acuminatum) foglalt a címerkép, melyen zöld színű hármashalmon a község 15. századi eredetű gótikus temploma áll erődfallal körülvéve.

Címere ezüsttel és zölddel hasított, csücskös talpú pajzs jobb, ezüstmezejében balra fordult, álló, vörössel fegyverzett fekete medve, felemelt baljában két levéllel ellátott fekete nádbuzogányt ta

A pajzs alakja a község rövid múltja miatt a modern formát viseli.

A település címere álló helyzetű, háromszögű címerpajzs, kékkel-veressel negyedelt, a pajzs közepére egy kisebb fekete szívpajzs van helyezve.

A település címere kékkel gallérozott, arannyal és vörössel hasított, álló, reneszánsz pajzs.

A barokk címerpajzs kék mezejében három arany búzakalász, a pajzstalp ék alakú zöld mezejében arany B betű.

A címerpajzs színei és a címerkép a község nevére utalnak, azt szimbolizálják.

Címere álló, csücskös talpú, vágott pajzs; a pajzstalp zöld; a kék pajzsfőben balra néző és bal lábával legyezőszerűen három búzakalászt tartó aranytúzok áll; a sisak: jobbra fordult csőrsisak (a p

Balotaszállás címerének kerek talpú pajzsán aranyháttér előtt a balotaszállási honfoglalás kori sírlelet egyik díszítő motívuma jelenik meg vörös színnel, ezüstvonalázással.

Ezüsttel és kékkel hasított háromszögpajzs. Jobb ezüstmezejében fent fekete tollforgós, ezüst Kossuth-címeres, vörös színű 48-as honvédcsákó, lent három vörös pólya.

A címer pajzs alakú, alapszíne kék, ami a magyarországi németségre utal. (A települést a 18. században németek népesítették be.)

A címerképek megfogalmazásához elsősorban a szfragisztikai (pecséttani) hagyományok adtak támpontot.

A község címere álló, csücskös talpú, katonai aranypajzs, amelyet vékony kék hullámpólya oszt két részre, s amelynek mezejében felül zöld szőlőfürt és kék szőlőmetsző kés lebeg, alul pedig kék szín

IE quirks rendering mode trigger --> '

Egyenes állású, csücskös talpú a pajzs, melyet középen hullámos aranypólya oszt ketté.

Álló, kerek talpú, kék színű katonai pajzs, melyet középen vörösből és ezüstből összerótt keskeny pólya, felső mezejében pedig hullámvonallal határolt ezüstcölöp oszt három részre.

Barabás község címere álló, csücskös talpú, csúcsaiban csapott reneszánsz pajzs, amelyet habos ezüstszalag oszt.

A címer alakja: négy mezőre osztott csücskös talpú pajzs.

A címer pajzs alakú. Az alsó mezőben zöld színű három halom, vörös háttérben kiemelkedő kétszintes ház, íves bejárat, ablakok láthatók.

A címer alján és felső harmadában két oldalt kicsúcsosodó aranykeretes, fehér színű címerpajzsban aranyszívből szárnyként, heraldikailag jobbra néző, piros színű, heraldikailag balra néző kék színű

Az önkormányzat címere: álló, háromszögű, kékkel és zölddel vágott pajzs, a pajzsderékban szétvágott ezüstpólyával.

Álló, háromszögű a pajzs, vörös mezejében alul hármashalom, ennek zöld mezejében lebegő helyzetű, állított és élükkel jobbra fordított ezüst ekevas és csoroszlya.

Álló, háromszögű a pajzs, kék mezejében alul zöld hármashalom, rajta Sárkányölő Szent György alakja: félig jobbra fordult, ágaskodó, fejét balra vető ezüstmén, arany szerszámozással és zöld nyeregt

Álló pajzson piros mezőben aranyszínű a kereszt, jobbján aranyszínű nádszál, a bal oldalon ezüstszínű ekevas. A pajzs alsó harmada kék színű, közepén ezüsthal.

Barcs címere összetett pajzs: az öregpajzs háromszögű, fent hasítással, a pajzsderék és -talp találkozásának magasságában ívelt domború vonallal osztott (harmadolt).

Az önkormányzat címere: aranyszegélyű hegyes alakú pajzs. A címerpajzsot hátoldalról 7-7 arany búzakalász övez, melyek a pajzs alatt szárukon keresztbetettek és összekötözöttek.

Kerek talpú a pajzs, kék mezejében zöld kettőshalmon álló ívelt, ezüst fahíd, melyből piros ruhás, barna sapkás emberalak nő ki, jobb kezében kettő keresztbetett ezüst nyílvesszőt, bal kezében ezüs

A címerpajzs a pajzsfőnél vágott, ívelt talpú háromszögű pajzs.

A címer csücskös talpú pajzs, a címerfőben vízszintes pólyában három, ezüstszínű tölgylevél, mely a falu életét és természettel való kapcsolatát jellemezte.

Kerek pajzsban, kék mezőben a Dunát jelképező ezüstszínű szalag; fölötte zöld színű heraldikai öthalom, mely a fákkal szegélyezett enyhe dombot szimbolizálja.

A címerpajzs kerek talpú, bal haránt osztásos felépítésű.

A város címerképén lapos címertalpon álló, háromtornyos, ezüst vagy fehér színű vár látható kaputoronnyal, a stilizált ábrázolás vörös toronysisakjai templomra utalnak, ugyanis a tornyokat kereszt

A címer kerek talpú vörös tárcsapajzs, kék pajzsfővel.

Címere álló, csücskös talpú pajzs, kék mezejének aszimmetrikus zöld hármashalmán ezüst kváderkövekből rakott, bíbor sátortetővel fedett, hosszanti falával enyhén jobbra forduló, háromtornyú stilizá

Csúcsra állított, arany alapszínű, fekete négyzetekkel meghintett hegyestalpú pajzson arannyal vonalazott fekete briliáns formájú széndarab, amiből négy vörös lángnyelv emelkedik ki.

Battonya címere álló, csücskös talpú pajzs, kék mezejében jobb haránt (három, szimmetrikusan elhelyezett, hatágú aranycsillaggal) díszített, vörös pólya fut keresztül.

Az álló, háromszögű pajzs kék mezejében emelt vízszintes ezüst hullámpólyával határolt vörös pajzsfő.

Álló, háromszögű, arannyal és kékkel négyelt a pajzs, szívpajzzsal.

Álló, háromszögű, ezüsttel és vörössel hasított a pajzs.

A község címere Csücskös talpú tárcsapajzs.

A község címerén használt jelképek közül a fa a legegyetemesebb életszimbólum, az állandó megújulás szimbóluma, növekedés testesül meg benne. A nap az éltető erő, az energia jelképe.

A címer kék mezőben ezüstszínű sarlót és ekecsoroszlyát ábrázol, melyet aranyszínű búzakalászok fognak közre.

A kék mezőben levágott, hajlított páncélos, aranynyelű és szegélyű zászlót tartó jobb kar. A négy ezüstkör a zászlót díszíti. A pajzson ezüstsisakon nyílt, ötágú aranykorona.

Világosbarna, domború, keretes ovál pajzsot a pajzsderékon fehér (ezüst) hullámos pólya osztja két szimmetrikus mezőre.

A település címere a négy ősi nemesi család (a Hunyadi, Szilágyi, a nagylaki Jaksity és a gróf Károlyi család) címereinek jellemző képeit, szimbólumait, elemeit ötvözi.

Címere összetett. Az öregpajzs álló, csücskös talpú, ezüsttel és kékkel négyelt.

Ezüst hullámpólyával vágott csücskös talpú pajzs felső, kék mezejének cölöphelyén csillagkoronás, napba öltözött asszony lebeg a vágóvonal felett.

A kettéosztott címerpajzs felső felében az apátsági templom főhomlokzata középső részének jellegzetes képe látható.

A címer felső harmadában kék hullámpólyával vízszintesen vágott ezüstszínű pajzs. A felső mező bal oldalán piros színű paprika, jobb oldalán természetes színű lombos fa.

A címeren három római keresztmotívum található a búzakalászok felett. A három kereszt a községben ma működő három vallási felekezetre utal: a katolikus, az evangélikus és a zsidó felekezetre.

A címerkép utal a mezőgazdaságra és az elmúlt 500 év történelmére is.

Az önkormányzat címere: álló, háromszögű pajzs, vörös mezejében behajló kék sátor, aljában zöld halommal. A zöld halom előtt vízszintes ezüst hullámpólya.

A címer formája egy csücskös talpú (süvegezett), boglárpajzzsal ellátott címerpajzs. A jobb oldali felső kétharmada égszínkék, alsó harmada zöld színű.

A pajzs fehérrel és kékkel vágott, csücskös talpú pajzs.

Álló, háromszögű, felül két, homorú ívvel süvegezett pajzs kék mezejében zöld pajzsláb.

A község címere hegyes talpú pajzs, amelynek egyetlen, fehér mezejének közepében zöld lombozatú, sötétbarna törzsű tölgy, a törzs lefelé enyhén majd erősen szélesedő, alján körívesen vágott.

A címer lekerekített, csücskös talpú, a reneszánsz címerpajzsokra emlékeztető címerpajzs.

A címerkép motívuma egyértelműen az ún.

Vörössel és kékkel vágott csücskös talpú a pajzs, felső részében középen lebegő, aranyszínű emberarcú nap látható. A pajzs alsó részét ezüstszínű, hullámvonalú ikerpálya díszíti.

Csücskös talpú, álló, kékszínű pajzsban bíborszínű pólya látható. A kék színű pajzsfőben ezüstszínű lebegő ekevas és csoroszlya utal a falu egykori, mezőgazdasági jellegű foglalkozására.

Álló, háromszögletű talpú, kék színű katonai pajzs, amelyet alapjában ezüst hullámpólya oszt két részre; a felső mezőben arany szőlőfürtöt tartó arany férfikar, fölötte ezüstrózsa lebeg, alsó részé

Címere kék alapszínű csücskös címerpajzs, alsó harmadában heraldikailag jobbra úszó, ezüstszínű hal, felette pedig heraldikailag jobbra forduló, nyelvét kiöltő, ágaskodó, aranyszínű oroszlán.

A címer pajzs alakú, alul csücsökben végződik. Szimmetrikusan négy részre osztott.

A bal felső piros-fehér stráfozás a település korai kialakulására utal, Árpád-házi csíkozás.

Az álló, csücskös talpú tárcsapajzs zöld mezejében vörös pajzsfő. A pajzsfő közepén kék telek, ebben lebegő helyzetű, ívesen szélesedő szárú és szegvégű arany apostoli kettőskereszt.

Az állított, tojásdad alakú pajzs belsejében hullámmal elválasztott, felül vörös, alul ezüstmező. A felső vörös mezőben a templom stilizált Mária jele három csillaggal.

Piros mezőben lévő három virág (tulipán vagy kökörcsin – még vitatott) a három egyházat; római katolikus, görög katolikus és református egyházat jelképezi.