Önkormányzati címerek

Hegyes talpú pajzs, melyet ív alakú ék harmadol. Az első és a harmadik zöld mezőben aranyszínű emberarcú hold, ill. nyolcágú csillag.

Álló, háromszögű pajzs, zölddel és kékkel vágott felső mezejében kiterjesztett szárnyú, fejével jobbra fordult arany sas, csőrében arany koszorút tart; az alsó mezőben középen két függőlegesen lebe

Álló háromszögű pajzs ezüst mezejében alul kék víz felett magasodó zöld hármashalom.

Arannyal és vörössel hasított, az alapban hullámvonallal vágott katonai pajzs, melynek jobb oldali arany mezejében egy vörös szőlőfürt egy szőlőlevéllel lebeg.

Álló, csücskös talpú, kék színű katonai pajzs, amelynek alapját zöld színű mező foglalja el, ezen két ezüstszínű templom emelkedik kereszttel, illetve kakassal a tornyán.

Álló, csücskös talpú katonai pajzs, amelynek kék színű mezejében két oldalról egy-egy fürtös és leveles ezüst szőlőtőkével kísérve Szent István király jogart és országalmát tartó alakja lebeg arany

A hasított, álló, gótikus pajzs első, vörös mezejében ezüst kápolna áll egy körablakkal, egy félköríves ablakkal, egy zárt kapuval, zöld téren, melyben egymás mellett három arany kereszt található.

A szimmetrikusan osztott, csücskös talpú címerpajzs középtengelyében termő pálmafa áll kettős dombhalom találkozásában.

Abony város címere veres pajzsban aranyszínű kar (jobb) három búzakalászt tart. A pajzs alján egy tölgyfaág és egy babérág.

Az álló, kerekített oldalú, hegyes talpú pajzs vörös (piros) mezejében ezüst (fehér) ácsszekerce áll, mely arra utal, hogy a település az Árpád-házi királyi ácsokról kapta nevét.

A kék színű doborpajzsban a pajzs alsó harmadánál élével lefelé, a hegyével a címertani jobb oldalra mutató, lebegő, ezüstszínű ekevas látszik; felette a pajzs középtengelyében egy szárból kinövő h

A címer alapszíne piros, az alul gömbölyített pajzs közepén egy zöld színű dombon álló lomblevelű fa látható, balról szemben álló kalapos férfi, bal kezét csípőjére téve a jobb karjával a fának tám

Álló, háromszögű pajzs kék mezejében ezüsttel harántosan rácsozott vörös pajzsfő, ebben lebegő helyzetű, hegyével jobbra fordított, fektetett arany írótoll.

Az adácsi címer az 1883-ból származó pecsétnyomó nádkitermelésre utaló alapmotívumainak felhasználásával készült: középen nádvágó, mellette nádverő (tetőfedő szerszámok).

Bal haránt pólyával vágott, álló, háromszögű tárcsapajzs, melynek felső része hasítással további két mezőre osztott.

Adásztevel címerén álló, vörös csücskös pajzsban zöld alapon jobbra vágtató pejlovon ülő kék ruhás, fekete csizmás és vörös csákós huszár a felemelt jobbjában kardot tart.

A címer pajzs alakú, mely három mezőre oszlik. Felső részében óarany-sárga színű mezőben bordó színű római kori erődítmény, felette bordó színű, ún.

Álló, kék pajzsban jobbra ágaskodó arany, kettős farkú oroszlán a fejét hátrafelé fordítja, vörös nyelvét kiölti, körmeit ragadozásra kiereszti, a feje felett leveles arany korona lebeg.

A címer álló, háromszögű pajzs, vörös mezejében kék pajzsfő.

Az álló, csücskös talpú pajzs négyelt: 1. ezüst (fehér) mezejében ötágú aranylombos faág lebeg; 2.

A címeren ezüstszínű pajzson szív látható, nyíllal átlőve, belőle három rózsa nyílik.

A címer kék-fehér színű, csücskös talpú pajzs. A jobb oldalon lévő kék mezőben függőlegesen egy nagyobb és egy kisebb ezüst hal, a bal fehér mezőben rák található.

Ajak nagyközség címerpajzsa függőleges irányban kettéválasztott. A pajzs jobb oldalán a több termelést elérni kívánó ember ábrázolására szolgáló ekevas található.

Ajka mai címere egy, a mai város jellegének és egyúttal a hagyományoknak is megfelelő jelképegyüttes.

Álló, háromszögű pajzs vörös mezejében ívesen behajló kék sátor.

Kék színű tárcsapajzsban könyöklő és három aranykalászt tartó ezüst páncélos kar lebeg a címeren.

A pajzson koronás sisak, jobbról kék és arany, balról vörös és ezüst takaróval.

A címer álló helyzetű háromszögű pajzs, osztatlan kék pajzsmezővel. A pajzs alján zöld hármashalom látható. A hármashalmon egy természetes ábrázolású fehér galamb áll.

A címer elkészítésének kiindulópontját a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban őrzött pecsétnyomat értékelése, ezen belül az első 1772-ből fennmaradt címer képezi.

A címeren szabályos pajzs formában az alapszín megosztott: felső 4/5 rész azúrkék, alsó 1/5 rész arany.

Címere kék színű, csücskös talpú pajzsban, ezüstszínű behajlított, páncélozott jobb irányú jobb kar kézben szablyát tart.

Algyő község címere egyszerű álló, kerek talpú pajzs, körbefutó ezüst szegéllyel. A pajzs belső mezejét alsó harmadánál hullámos ezüstpólya egyszer vágja. Az ezüstpólya a Tisza folyót jelképezi.

A címeren álló, csücskös talpú tárcsapajzs, ezüst (fehér) színben. A pajzstalpban fekete színű lebegő, két oldalra elhajló csoroszlya és ekevas.

A címer függőlegesen osztott pajzsú, melynek jobb oldala ezüst, bal oldala kék színű.

A községalapítás 150. évfordulójára készült címer csücskös talpú pajzsforma.

A barokkos alakú pajzsot, aranyszegély övezi. A pajzs felső kétharmad részében három ezüstszínű buzogányos nádszál, két oldalán aranyszínű, hétszirmú rozettákkal. A pajzs e részének alapszíne kék.

Alsóbogát címere palást alakú, mely felénél vízszintesen megosztott. A palást széle és az osztás fekete színű. A palást felső fele Edde község címerével azonos.

A címeren a bástya a kemény helytállást és a középkori vártulajdont, a kígyó a fondorlatos, ravasz észjárást, a kígyó kinyújtott nyelve az éles szókimondó természetet, a hármashalom a Tátra csúcsai

A település múltjára utaló címernek alul köríves aranyszegélyes pajzs az alapja. A zöld dombok a község fekvését jelképezik aszimmetrikus rajzolattal.

A címer pajzs alakú, stilizált barokk ráma veszi körül, arany színnel. A pajzs nagyobbik részén kék mezőben egy álló arany búzakéve helyezkedik el zöld talajon.

Címere háromszögletű, vízszintesen kettéosztott pajzs. A pajzs közepén a későgótikus kisnemesi udvarház turbános kéménye látható.

Alsópáhok község címerpajzsa vörössel és kékkel negyedelt tárcsapajzs. A pajzs 1. vörös mezejében, zöld talapzaton Alsópáhok templomának ezüst homlokzati képe, 2.

Álló, háromszögű pajzs kék mezejében ezüst pajzsfő.

Az álló, háromszögű pajzs kék mezejében zöld halmon ágaskodó, jobbra fordult aranypegazus, mellső lábaival a maga elé állított, íráshoz hegyezett ezüst lúdtollat tartja.

Heraldikai leírás

Csücsköstalpú pajzs kék mezejében arany színezetű ekevas és csoroszlya található, melyet alul zöld hármashalom egészít ki.

Álló, háromszögletű, kék színű katonai pajzs, alul ezüst hullámpólyával; a pajzs mezejében arany pálma lebeg.

Az álló csücsköstalpú pajzs középső piros mezejében ezüstvitéz, jobb kezében dárdát tart, a felső mező jobb és bal sarkában kék negyedív, jobbra íj kifeszített nyílvesszővel, balra ezüst ekeva

Csücskös talpú pajzs kék mezőben egymás mellett hegyével fölfelé álló ezüst ekevas és csoroszlya. A pajzsra helyezve ezüstszínű nyílt lovagi sisak, leveles arany koronával.

A pajzs csücskös talpú reneszánsz, hasított, melynek heraldikai jobb oldalán zöld színű mezőben középen három aranyszínű búzaszál lebeg.

A címer felül hasított, alul vágott, csücskös talpú, álló pajzs, fölötte ún. lombkoronával. A heraldikai jobb felső mező alapszíne kék, benne címerképként aranyszínű alma.

Kék mezőben ezüst (fehér) daru, melynek csőre és lába piros, aranyszínű kettőskeresztet tart a lábával.

A pajzs alakú, két részre osztott címertest sötétebb (kék) osztatában sárga színű, tátott szájú, kiöltött, piros nyelvű, álló oroszlán található, amelynek kócos pamacsban végződő két farka a háta m

Lekerekített, hegyes végű, háromszögű a címerpajzs, négy részre osztott címermezőkkel.

Csücskös talpú pajzs kék mezejében vörös pajzstalpon balra lépő aranyoroszlán, kiöltött aranynyelvvel, felemelt jobbjában aranyszablyát tart, amely felett vörös és zöld ékkövekkel díszített arany h

Kerek talpú, két részre osztott (bal haránt osztott) címerpajzs. A jobb feslő mezőben kék alapon zöld dohánylevél a környék jelenkori gazdálkodásának jellegzetes haszonnövénye.

A címer álló lófőpajzsának zöld mezejében kék pajzsláb a tavakat szimbolizálja.

A címerpajzs csücskös talpú reneszánsz pajzs, alsó harmadánál vágva három fehér színű hullámos pólyával a pajzstalp zöld színű mezejében.

Az önkormányzat címere: aranykontúrú, kék alapú "öreg paláston" a palást alsó csúcsos részében zöld színű hármashalommal, aranyszínű koronán ezüst kettőskereszt, a hármashalom két oldalán aranyszín

Fekete kontúrral határolt hegyes talpú pajzs kék mezejében zöld talajon fehér lovon jobbra vágtató piros ruhás huszár jobbjában karddal.

Fehér színű, téglalap alakú, középzöld színű, kerettel szegélyezett alaplapon, formára pergamenttekercs-szerű, pajzsformára emlékeztető, sárga rajzolaton ábrázolt épületegyüttes, amely tartalmaz 3

A címer csücskös talpú, négy részre osztott címerpajzson alapszik, mely váltakozva kék és ezüstszínezetű, illetve mázú.

Kerektalpú tárcsapajzs bal harántcsíkozással; felül piros, alul kék mezővel. A piros mezőben sokágú arany csillag ragyog.

Arló nevét az etimológia az ősszláv "sas" szóból származtatja. A sas a pusztai népek totemállata volt, a századok során címerállattá alakult.

Álló, háromszögletű, kékkel és vörössel hasított, arany pajzsfőben hullámvonallal vágott katonai pajzs, amelynek (heraldikailag) jobb oldali, kék színű mezejében hegyével lefelé és élével kifelé fo

A címeren álló, háromszögű pajzs kék mezejében alul vízszintes ezüst hullámpólya.

Álló, háromszögű pajzs, melyet hasítás oszt két mezőre, a pajzstalpban zöld hármashalom.

A község címerének tervezéséhez háromféle: 1778-, 1797- és 1876-ban készült régi pecsét ábrázolása, valamint a települést érintő folyók és a közeli templom megjelenítése adtak támpontot.

Címere pajzs alakú, a pajzson belül három mezőre oszlik.

Ásotthalom címere álló, négyelt doborpajzs, amely szándékosan közelít a pásztortarisznya-forma felé.

A címerkép befogadására egy négyelt háromszögű gótikus pajzs (SCUTUM TRIANGULARE) szolgál, melyet aranykeret szegélyez.

A település címere: csücskös talpú katonai pajzs, kék mezőben jobb lábával előre lépő, ágaskodó, fejét balra fordító ezüstszínű egyszarvú, első lábaival ezüstszínű tojásdad alakú pajzsot tartva, am

A címere álló, hegyes talpú pajzs kék mezejének pajzsfőjében lebegő, ötlevelű – a hermán szereplő stilizációval megjelenített – aranykorona, a község védőszentjének, Szent László szellemi örökségén

A község címere álló, csücskös talpú, ezüstszínű hullámos pólyával kettéosztott tárcsapajzs. A pólya szimbolizálja a Hanyi-ért, melynek két partján terül el a halmazos település.

A címeren az aranyszegélyű, kék alapon háromszögű pajzsban, cölöphelyen egyenes szárú, négyleveles, zöld nádbugaszál, mely a barna Bíbichalom és a stilizált kék-ezüst vágásos zsombék határából nő k

A címeren álló, csücskös talpú pajzs, mely kék színű hullámos pólya által van kettévágva (ez a Kapos folyót jelképezi).

Álló, háromszögű pajzs vörös mezejében a pajzsderékban ezüstszegélyű, kék, vízszintes hullámpólya.

Kerek talpú, zöld címerpajzson jobbra fordult arany (sárga) színű felugró arab telivér nyereggel, kengyellel és vörös színű takaróval szerszámozva.

Álló, csücskös talpú téglapajzs kék mezejében bal haránt ezüstpólya felfelé fordított vörös ecsettel megrakva: a pajzs jobb oldali részében a pólya közepénél, a választóvonalból kinövő helyzetben j

A címeren csúcsos talpú pajzs, alul zöld színű hármashalom. A középső halomból három kalász emelkedik ki, a kék színű felső mezőbe. A kalászok színe sárga.

Bácsalmás címere álló háromszög talpú, zöld alapszínű pajzs, amelyben a pajzsfő jobb oldalában egy 16 sugarú arany napkorong helyezkedik el, a pajzsfő bal oldalában pedig egy ezüsttelő félhold.

A pajzstalp magasságában karcsúsított, középen függőleges hasítással osztott, a talp magasságában vízszintes hasítással osztott csúcsos talpú és tetejű pajzs látható.

Bácsborsód Bács-Kiskun megye déli részén, a jugoszláv határ közelében fekvő település.

Álló, háromszögletű címerpajzs, vörös pajzsfőjében két átlósan keresztezett aranypallosra helyezett aranykönyv (evangélium) lebeg.

Az önkormányzat címere: kerek talpú álló pajzs, melyet középen vízszintesen kettéoszt egy ezüst-kék-ezüst hullámvonal.

A község történelmét jelképezi a címerben a kék pajzsmező.

A címerpajzs csücskös pajzs formájú, kék színű, alsó 1/3-ában a címertalp jobbról hátul, balról elöl két zöld halom, a halmok találkozásában középen csokorba fogott, három arany búzakalász.

1611. január 11-én Báthori Gábor erdélyi fejedelemtől a bagaméri hajdúvitézek a következő címert nyerték.

Bagod község címere álló háromszögű, kékkel és zölddel vágott pajzs.

Bágyogszovát község címere: fehér alapon zöld babérkoszorúval körbekerített osztott mezejű pajzs. A pajzs felett Bágyogszovát felirat.

A község címere a település történelmi múltját és jelentőségét kifejező jelkép. A címer háromszög alakú, hét egység széles és nyolc egység magas, fekete kontúrú pajzs.

Baja város címere - felül koronával díszített - barokk rámás, tárcsa alakú pajzson búzavirág kék mezőben, zöld talajon álló, barna törzsű, zöld levelű, arany gyümölcsű almafa, amelynek törzsén körü

A címer leírása:

Álló, csücskös talpú barokkrámás a pajzs, vörös mezejét három ezüstpólya osztja, amelyeket részben takar a pajzstalp zöld hármashalma a fölé helyezett ötágú, nyitott koronával s a belőlük növekvő j

A címer jelképei egyszerűen és áttekinthetően összegzik Bajót történetét.

Álló, csücsköstalpú, kékkel és zölddel vágott pajzs. Pajzsderékon ezüst pólya, pajzsfőn stilizált arany kapu. Ezüst pajzstalp fölött ezüst hullámpólya.

A község címerén álló, csücskös talpú tárcsapajzs vörös mezejében alul hármashalom, ennek zöld mezejében lebegő helyzetű, heraldikai aranyliliom.

Álló, csücskös talpú pajzs kék mezejében három élőlény lebeg. A pajzsfőben balra forduló vörös rák felülnézetben. A pajzsderék magasságában ezüsthal úszik jobbra - oldalnézetben.

A címeren csücskös talpú világoszöld tárcsapajzsban alul arany növényfüzér, közte aranyszínű négyágú csillag, ekevas, három egymáson átvetett zabkalász és aranyszínű csoroszlya.

Arany szegélyű csücskös talpú pajzs, a pajzsfő és a pajzsderék találkozásában hullámvonallal osztott. A pajzsfő kék mező, a pajzsderék természetes (barna) színű, a pajzstalp zöld színű.

A község címerén aranyszegélyű, csücskös talpú pajzs veres mezejében keresztbe rakott ácsbárd, fejsze és a cölöphelyen fúró, mind aranyból.