Csongrád-Csanád vármegye
Álló, háromszögű pajzs, melyet hasítás oszt két mezőre, a pajzstalpban zöld hármashalom. Heraldikai értelemben a jobb oldali vörös mezőben két szál, keresztbe tett arany búzakalász lebeg, metszéspontjukban hegyével felfelé néző arany nyílvesszővel. A bal oldali kék mezőben jobbra néző, kun süveges aranyvitéz áll. A pajzs felső szélére ezüstgyöngyökkel díszített 9 ágú, arany abroncsú grófi rangkorona támaszkodik. A foszlányok színezése: jobbról kék és ezüst, balról vörös és arany.
Amint a település neve is jelzi, máig élő hagyomány, hogy a honfoglaló magyarok - élükön Árpád fejedelemmel - Pusztaszerre menet a mai község határában letáboroztak. A címertervekben erre utaló ábrázolások: a vágtató, íját kifeszítő honfoglaló vitéz, a kun süveges magyar vitéz és a nyílvessző. Valamennyi variánsban szerepel a zöld színű halom (hármas halom), utalásként a község nevének utótagjára, a természeti környezetre, továbbá napjaink természetvédelmi törekvéseire. Szintén valamennyi változatban megtalálható a búzakalász motívum, mely kifejezi a település mezőgazdasági jellegét, egyben emléket állít az Árpádhalmán működött neves búzanemesítőnek, Székács Elemérnek. A pajzsfedőként alkalmazott 9 ágú grófi rangkorona a Károlyi és a Berchtold családokra utal.