Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Arló nevét az etimológia az ősszláv "sas" szóból származtatja. A sas a pusztai népek totemállata volt, a századok során címerállattá alakult. Borsod-Abaúj-Zemplén megye címerében szintén megtalálható a kiterjesztett szárnyú sas. Már a kora Árpád-korban a települbirtokosai is címerállatként ábrázolták. Innen tehát a sas töretlen hagyománya a vidéken. A sas a keresztény felfogás szerint az igazság jelképe, magát Krisztust testesíti meg. Arló címerében a kék pajzstalp egyértelműen a suvadással keletkezett Arlói-tóra utal. A zöld hármashalom a domborzati viszonyokat tükrözi. Hármas tagolása a számmisztikához kapcsolódik. A három az egyik legfontosabb szakrális szám.

A következő jelkép a kettőskereszt. Arló katolikus templomának tornyán kettőskereszt van, amely a katolikus egyház kiemelt szimbóluma. Arló címerén, a pajzsokon megjelenő színek a heraldika szabályainak figyelembevételével kerültek alkalmazásra. A címerpajzsot a helyi jellegzetességeknek megfelelően bükkfalombkoszorúk övezik, melyek kapcsolódnak a pajzsban ábrázolt hármashalomhoz.