Békés vármegye

Álló, ívelt vonalú, kerek talpú a pajzs, mely pajzsköldökénél feleződik - tagozódik - két mezőre. A felső, sárga mezőben daru madár van. A daru a település vigyázó, védő "szent" madarát szimbolizálja. Detk határában a század elejéig darvak tanyáztak, innen az egyik határrész elnevezése is: Darvas-tó. Az alsó mező zöld. Zöld mezőben három szál búzakalász, a település mezőgazdasági kultúráját hivatott jelezni. A címerpajzson ötágú királyi korona, az egyik királyi birtokra utal.

Dévaványa város

Dévaványa rendkívül színes múltú település, hol Heves, hol Békés, hol pedig Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez tartozott, nevezték birtoknak (possessio), falunak (villa), sőt mezővárosnak (oppidum) is. Első ismert említése óta (1332: villa Vana) tucatnyi birtokosa volt.

Dévaványa címere: kerek talpú pajzs, kék mezejének zöld udvarán jobbra vágtató ezüstparipa, rajta ezüstszegélyű vörös süveges, vörös öltözékű, ezüstöves, fekete csizmás lovas ül. Ezüstszegélyű vörös mentéje panyókára vetve; arca, kezei természetes színűek; bajsza, haja fekete. Jobbjában aranyos markolatú ezüstszablyát emel feje fölé, baljában fekete kantárt fog. Nyeregtakarója kék szegélyű vörös, nyerge fekete.

A pajzson enyhén jobbra forduló, természetes színű, pántos tornasisak helyezkedik el, nyakában arany medalionnal. A sisakon ötágú, nyitott, leveles arany korona van. A sisakdísz balról jobbra kinyúló, természetes színű páncélos, vágott kar, kezében (a pajzskép egy motívumát ismételve) aranyos markolatú ezüstszablyát tart. A foszlányok, akantuszlevelet mintázva, jobbról kék és arany, balról vörös és ezüstszínűek.