Csongrád-Csanád vármegye
Csengele község, Csongrád megye észak-nyugati szögletében, legeltetésre ősidők óta alkalmas tájon fekszik.
Címere álló háromszög pajzs, arany mezejének zöld udvarán vörössel fegyverzett, jobbra néző, jobbra forduló, kétfarkú fekete oroszlán lép jobbra. Bal mancsában vöröslő tövises ágat nyújt előre, felemelt jobbjában vörös, szíjával az oroszlán feje felett kígyózó karikás ostort tart.
A pajzs alatt jobbról és balról egymást keresztezve két aranyló makkokkal díszlő tölgyfalomb látható.
A címerhez nem tartozó, de vele együtt megjelenő jobbra és balra kétszárnyú háromszor ívelt, nemzeti zászlókban (piros - fehér - zöld) végződő arany mezőben feketével a "Csengele" felirat olvasható.
A pajzs arany mezője a homokos, szőlő- és gyümölcstermesztésre alkalmas területet jelképezi, melyről az ott gazdálkodó szövetkezet (Aranyhomok) is nevét nyerte. A zöld szín szintén a mezőgazdasági termelést, a gabonakultúrát és a hajdani állattartó életmódot idézi. A fekete oroszlán (arany mezőben) a kunság közismert címerállata, arra utal, hogy a kunok, akik e vidéket a 13. századtól megülték, királyi népek voltak. Ezt tükrözteti a településnek a 15. század elején (1423) feljegyzett török eredetű neve is (bár régészeti emlékek sokkal korábbra, 11-12. századra datálják létét), melynek jelentése "tüskés, bozótos" (táj). Éppen ezért tart az oroszlán markában gledícsia-ágat. Mivel e növény népi elnevezése "krisztustövis", így értelemszerűen kifejezi a lakosság vallási érzületét, hitéhez való ragaszkodását is. A karikás ostor a honfoglalók, majd a kunok nagyállatartó életmódjának állít emléket, felidézve azt a népi kultúrát is, amely a mesemondásban, népdal éneklésben, a paraszti zenében talán az egykori pásztorélet folyományaként, nagy gazdagsággal volt jelen a településen.
A címert övező tölgyfalombok azt a véráldozatot szimbolizálják, amelyet a királyi seregben szabad harcosként hadakozó kunok, szabadságküzdelmeinek helyi katonái és a két világháború csengelei hősei hoztak a hazáért, ugyanakkor emlékeztetnek Móra Ferenc itteni tartózkodására is, aki szívesen írta e lombok alatt Aranykoporsó című regényét.