Borsod-Abaúj-Zemplén megye

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár gyűjteményében őrzi a település 1744-es évszámot viselő (feltehetően akkor készülhetett) pecsétnyomóját. A nyolcszögletű pecsétnyomón a következő szöveg olvasható: "CSERNEI FALU PETSETTYE ANNO 1744". A körbefutó szövegen belül a következő pecsétkép látható: két hagymakupolás, kereszttel ellátott templomtorony között függőlegesen álló ekevas. Az akkori szokás szerint a pecsétnyomón nem látható színekre való utalás, s az ábrázolást nem foglalták címerpajzsba sem. A tervezés a régi pecsét emblémájából indult ki, a címertan szabályai szerint megkomponálva a színeket, a pajzsot s egyéb díszítő elemeket.

Csernely címere: Csücsköstalpú pajzs kék mezejében zöld halmon két ezüst színű, hagymakupolás templomtorony emelkedik, csúcsukon kereszttel. Köztük hegyével lefelé fordított ezüst ekevas lebeg. A pajzs fölött évszám: 1236 (a település első okleveles említésére utal). A pajzsot két arany leveles tölgyág övezi.

A község a Bükk-hegység legnyugatibb lejtőjén fekszik, a Csernely-patak partján, mintegy 6 km-re Szilvásváradtól. Helyzetéből adódóan nagy az átmenő forgalom. Ebből is következik, hogy a falunak nemcsak múltja, jelene, hanem jövője is van. Az itt lakókat helyhez köti a környező természet szépsége, a falu egyre szépülő arculata, a tiszta levegő és a városinál idillikusabb falusi hangulat és életmód.

Múltjával, nevezetességeivel kiemelkedik a táj többi községei közül. A hagyomány szerint már a honfoglaláskor létezett. Legrégibb említése 1236-ban fordul elő, oklevelekben "Cherne" alakban, és a XVIII. században már a környező községek központja volt. Nevezetessége a Csevice forrás, amely gyógyító hatású, szénsavas vizet biztosított. Történetét a szájhagyomány "Fehér ló mondája" címen őrzi, s számtalan használati tárgy (csicsis korsó, vízhordó tarisznya, kosoja stb.), ami az idősebb generáció padlásán ma is megtalálható. A forrás vizének a bányaművelés során nyomaveszett. Ennek újbóli felszínre hozatala kívánatos lenne, hiszen évtizedeken keresztül a környéken gyomorbetegség szinte elő sem fordult.

A XIV. században fennálló egyházak, s 1333-ban Csernelyi plébánia néven szerepelt. Hívei katolikusok, itt a reformáció nem tudott teret hódítani. A Római Katolikus Templom a XVIII. században épült, melynek architektúrája és belső berendezése barokk stílusú. Orgonája 1790-ből származik, felújítás és javítás után ma is működik. A templom hangversenyeknek is helyet ad.

Az első földbirtokos 1471-ből Csernelyi Péter volt, 1770-től pedig a község a Sturmán családé lett. Az utóbbiak megjelenésükkel mind a környék, mind Csernely életében kedvező változásokat teremtettek (pl. helyben egy nagyméretű udvarház építése).

A műemlék jellegű kastély Önkormányzati tulajdon. Az épület a hozzátartozó melléképületekkel és a mögötte található ősparkkal együtt történő hasznosítása a jövő feladata. Az ősi Sturmán család tagjai számos történelmi érdekességgel szolgálnak: Gömös vármegye bánya- és vasiparának fejlesztése, Sturmán György Kossuth Lajoshoz fűződő kapcsolata, Veres Pálné Biliczky Hermina a magyar nőnevelés kimagasló alakjával való rokoni kapcsolata stb., Vidróczki Márton, a híres betyár többször járt a faluban, ennek emlékét földrajzi hely (Betyárkútja) és a szájhagyomány őrzi.

A község jelenére jellemző néhány adata: új, tornatermes, korszerű iskola - kényelmes, szép Öregek Napközi Otthona - vezetékes ivóvízhálózat, vezetékes gázhálózat, telefonhálózat, kábeltévé hálózat, falutévé.