Zala vármegye

Hévíz város címere kerek talpú, kékkel és ezüsttel vágott pajzs, kék mezőben jobbra forduló, előre lépő, vörös nyelvet öltő, mellső jobb mancsában kardot tartó kiterjesztett szárnyú, bojtos farkú arany griffmadár. A címer alsó mezőjében zöld levelű, kinyílt piros tavirózsa. A címer ábrázolható a talpát övező, egymást keresztező, két arany színű égerfa ággal is.

A világ legnagyobb területű melegvizű tava a Hévízi-tó a geológusok szerint 20.000 éve tört fel mai helyén. A tó mellett elterülő Hévíz-domb bizonyíthatóan az újkőkor (neolit) óta lakott. A fejlett fürdőkultúrával rendelkező rómaiak valószínűleg már fürödtek a gyógyító meleg vízben, amit közvetve bizonyítanak a tó közelében talált Jupiter oltárkövek, római kori épületmaradványok. A tó gyógyító erejéről, csodatevő hatásáról sok legenda él ma is.

A város címerében található griffmadár is a tó csodatevő hatására utal: a XVIII. századtól, a II. Világháború végéig a Festeticsek tulajdona volt a tó. A Festetics család állíttatta a tófürdő főbejárata elé - valószínűleg az 1900-as évek elején - azt a két kőből készült kerubot (oroszlán testű, griffmadár fejű állat), mely a Festetics címert tartja. A kerubok az ókori sémi népek mitológiájában magasabb rendű élőlények voltak, akik az isteneket szolgálták. A kapuk előtt álltak és a gonosz szellemeket tartották onnan távol. A kerubok képmását a királyi paloták előtt vagy a templomok bejáratánál szokták kőbe vésni, szobrukat felállítani. Valószínűleg ennek a hagyománynak a tisztelete, felélesztése volt a Festeticsek célja, amikor a szobrokat a tó bejárata elé állította. Erre a szimbólumra utal Hévíz 1992-ben megalkotott címerének felső része.

A címer alsó részében található vörös tavirózsa (Nymphaea rubra var. longiflora) Hévíz legközismertebb szimbóluma. A vörös tavirózsát 1898-ban Lovassy Sándor, a Keszthelyi Gazdasági Akadémia tanára telepítette a Hévízi-tó vizébe. A Bengáliában őshonos tavirózsák azóta kedves és kedvelt színfoltjai, szinte szimbóluma Hévíznek és a Hévízi-tónak.

A címer talpát övező két aranyszínű égerfa ág a Hévízi-tó körüli véderdő legjellegzetesebb fafajára, a lápos, mocsaras talajokat kedvelő mézgás égerre utal. A fafaj évszázadok óta meghatározó növénye ennek a mocsaras környéknek. Erre utal a Hévízzel immár egybeépült Egregy község is, melynek nevét is az éger szóból eredeztetik.