Hajdú-Bihar vármegye
Bocskai István fejedelem 1606. szeptember 2-án Kassán adta ki Halasi Fekete Péter hajdúkapitány és hét százados társa parancsnoksága alá tartozó lovas hajdúk számára azt a szabadságlevelet, amellyel Szoboszló faluba letelepíti őket, s amelyben címert is adományoz számukra az alábbi hiteles oklevélfordítás szerint:
"...Az ő ezen valódi és tökéletes nemességük jelvényében ez a címer: egyenesen álló katonai pajzs égszínkék színű mezejében, a pajzs alsó részében lévő zöld pázsiton természetes színnel megfestett, hátsó lábain ágaskodó, mellső lábai közül pedig a balt előrenyújtó, a jobban pedig meztelen, vérrel festett kardot csillogtató tigris alakja van, amely egy bizonyos páncélozott, egyébként is erősen felfegyverzett, baljában kerek pajzsot, amelyet a mellső résztől kiterjeszkedve a hátsó részig folyó, lánggal égő alakzat ékesít, jobbjában pedig kivont, hasonlóan csapásra emelt pallost tartó lovas vitézzel párbajban összecsapni látszik.
A pajzson nyitott harci sisak van helyezve, amelyet drágakövekkel és gyöngyszemekkel illően ékesített királyi diadém föd, ebből középütt elhelyezve egy másik tigris növekszik ki, a diadal jeleként bal mancsában az előbbihez mindenben hasonló kerek pajzsot, jobbjában pedig vörös zászlót tart, amelyen természetes (fekete) színnel, felemelt csőrrel, kiterjesztett szárnyakkal, aranyos lábakkal felfestett sas látszik álló helyzetben.
A sisak csúcsáról pedig - jobbról kék és arany, balról pedig vörös és ezüst színekben - fátylak avagy foszlányok aláomolva mindkét oldalról, ugyanezen pajzs széleit vagy peremeit igen szépen körülfogják és felékesítik úgy, ahogy mindezt, hogy világosabb legyen, jelen oklevelünk fejrészén vagy elején szakértő kézzel és festői művészettel megrajzoltatva és megfestve közre adtuk."
Hajdúszoboszló címere mindenben megfelel a fenti leírásnak, csupán apró többletei vannak (pl. a koronából növekvő tigris fegyverzett, a sisak természetes színű stb.), amelyeket már nem részletezett az oklevél kiállítója.
A címer az ún. beszélő címerek (tesserae loquentes) kategóriájába sorolható, amelynek bajvívó tigrise értelemszerűen magukat az adományozott hajdúkat (akik az erdélyi fejedelem zászlaját felemelték) jelképezi, a lángnyelvekkel ékesített pajzs viselője (amely pajzsot elragadták tőle) pedig ellenségeiket szimbolizálja.