Győr-Moson-Sopron vármegye
Címere egyszer középen vágott doborpajzs. Felső kék mezejében középen jobbra néző ezüstszínű ekevas, két oldalán aranyszínű, kifelé döntött búzakalásszal.
Alsó, függőlegesen hatszor hasított mezejében ezüst és vörös cölöpök váltakoznak.
A történelmi jegyeket modern megfogalmazásban mutató álló címerpajzs felett ezüst, enyhén jobbra néző pántos sisak helyezkedik el, rajta háromleveles aranykoronával.
A címerpajzsot a sisakból és a koronából kiágazó barokk akantuszleveles, kék-arany színű címersátor fogja közre.
A címerpajzs alatt az ívelt, lebegő, aranyszínű szalagon a község neve: HÉDERVÁR, fekete betűkkel.
A címer két fő motívuma Hédervár múltjából merítkezik. A doborpajzs alsó, hatszor vágott mezejének váltakozó vörös-ezüst cölöpjei a település névadójának, a II. Géza idején idetelepült Héder lovagnak és leszármazottainak címermotívuma. Héder várát (HEDER-WAR) Szigetköz legjelentősebb településére építette.
A felső kék mezőben található, jobbra néző, ezüstszínű ekevas a mezővárosi címer fő motívuma. Ezt a rangot 1443-ban kapta a település, melyet a török uralom alatti megszakítással 1886-ig birtokolta.
A címerpajzs körüli díszítő elemek a település 800 éven át meghatározó tényezőjét, a Héderváry családot idézik.