Önkormányzati címerek

Vágott, felül hasított ívelt talpú háromszögű pajzs, első vörös mezejében lebegő arany harangláb, tetején csillaggal.

Kutas község címerének leírása: álló, csücskös talpú pajzs kékkel és ezüsttel négyelt mezejének első, kék mezejében: lebegő, gombos szárú aranykehely, két oldalról egy-egy lebegő, ezüst hatágú csil

A címer egy háromszögű pajzs, melyet ezüstszürke balharánt pólya oszt két mezőre. A kék mező hátterén Lábatlan község XVII.

A címer alakja ívelt talpú, háromszögű, zölddel és arannyal hasított pajzsban csokorba kötött, a pajzs szélei felé hajló, jobbról arany, balról zöld 3-3 búzakalász, melyek alatt a búzacsokor kötése

Kékkel és arannyal negyedelt tárcsapajzs a címer. A kék mezőkben ugró aranyszínű szarvas látható, szájában hétszirmú vörös virággal. (Ez a motívum átvétel Láca község régi pecsétjéből.)

A község címere: álló, csücskös talpú pajzs, amely vízszintesen három részre osztott.

Álló, háromszögletű, kék színű katonai pajzs a címer, amelynek alapját két zöld halom foglalja el, ezek egyikéből három arany búzaszál, másikból kétfürtű, egylevelű arany szőlőtőke nő ki.

A címer pajzs alakú, melyet aranyszínű növényi ornamentika fon körbe. A pajzs tetején a herceg Batthyány családra utaló korona található.

A város címere álló, csücskös talpú pajzs, kék mezejének zöld hármashalmán két, ágaskodva szembeforduló, fegyverzett aranyoroszlán lép egymás felé - bundájuk fekete tincsekkel ékes, farkuk levél fo

A címerpajzs háromszögű, szimmetrikus, egyenesen álló. Domború vonallal osztott.

A Tisza folyót jelképező ezüstpólyával vízszintesen vágott csücskös talpú álló pajzs a címer, amelynek felső kék mezejében jobb oldalt Lakitelek természetvédelmi területére és a természetvédelmi te

Ezüsttel és vörössel sakkozott (öt vágás, hat hasítás) csücskös talpú a pajzs, kék sátorral. Az 1. és 2. sakkozott mező közepén egy-egy kék heraldikai liliom.

A címer körvonala az 1700-as évek címerfazonját követi. A címer felső körvonala két egymást érintő homorú hullámvonal.

A címerpajzs: fent íves vonalú, háromszögű osztatlan pajzs. A pajzsmező kék alapszínű. A pajzs körvonalát arany fémszín szegély határolja.

Álló háromszögű a pajzs, kék mezejében alul, vízszintes, ezüst hullámpólyából emelkedő arany vízimalomkerék, melyet a pajzs derékban, a bal oldalon hatágú aranycsillag, a jobb oldalon ezüst, álló,

A címer pajzs alakú, alulról ível, egyenes vonallal vízszintesen középen ketté osztott, majd a felső rész függőlegesen középen két egyenlő részre osztott.

Látrány címere: fekete négyzetes betétben, piros mezőben jobb oldalt ezüstalapon élével kifelé néző eke, bal oldalt ezüstalapon élével kifelé néző csoroszlya, az eke és a csoroszlya alatt keresztbe

Vágott, alul hasított, álló kerek talpú a pajzs, felső vörös mezejében, a vágóvonalból növekvő Szent Katalin alakja, ezüstruházatban, aranyglóriával, jobbjával egy törött fekete kerékre támaszkodik

A címer lekerekített, hegyes végű, háromszögű pajzsforma.

Lébény nagyközség címere (a továbbiakban: a címer) ívelt oldalú, hegyes talpú pajzs, kék mezőjében vörös színű, álló ekevas, benne arany görög kereszt.

Címere: álló, ívelt vonalú pajzs, melynek szürke mezejében sötétkék színű ekevas található.

A pajzs elrendezése szokványos a heraldikában.

Zölddel és arannyal negyedelt, kerektalpú pajzs első zöld mezejében, háromleveles arany tölgyfaág két makkterméssel.

A címerpajzs hatos osztású. A címer közepén látható kicsinyített pajzs kék mezőben, barna ruhában, feje körül glóriával, barna színű imazsámolyon térdepelő Szent Jakab apostolt ábrázolja.

Az önkormányzat címere: álló, háromszögű pajzs.

Lengyeltóti város címere álló katonai pajzs, kék mezejében zöld hármashalmon jobbra fordult felugró ezüst egyszarvú (unikornis) felemelt jobbjában három arany búzakalászt tart, míg baljában két lev

A címer zölddel és kékkel hasított csücskös talpú pajzs, jobb mezőjében a pajzsderékon két hullámos ezüstpólya, rajta aranyszínű nyitott kapus várbástya, bal mezőjében lebegő aranypáncélos kar kivo

Egy vágással és egy hasítással négyelt, kerekített szélű háromszögű pajzs a címer. Felső szélén kettős köríves záródással, középen csücsökkel. Az egész pajzsot keskeny aranyszegély keretezi.

Csücskös talpú tárcsa a pajzs. Felső kétharmadának kék mezejében a falu természetes színű, stilizált templomtornya, tetején aranykereszttel.

A címer alakja: háromszögű pajzs, borítók, díszek nélkül.

Vízszintes kék pólyával vágott, csücskös talpú tárcsapajzs a címer. Felső (vörös) mezejében a pólyából kinövő, jobbra fordult aranygriff.

Címere: álló, csücskös talpú, a pajzstalpban vörössel és kékkel vágott pajzs.

A harántnégyelt alappajzs közepén boglárpajzs helyezkedik el, amely az alappajzs címerképeinek, heroldalakjának egyes részeit takarja.

Levél község címere a XVIII. század végétől ismeretes. Kerek talpú pajzs kék mezőben, aranyszínű pántokkal és kereszttel ellátott gömb.

A címer általános leírása: a csücskös talpú, tárcsapajzs felső címermezője kék, zölddel vágott talpában ezüstpólya található.

A község címere: tárcsapajzs, fekete vonallal határolt zöld mezeje egy domb, amelyben szürkés-fehér bástya áll.

Ezüstpólyával kettéosztott a címerpajzs. Felső (zöld színű) mezejében 2 ezüstszínű feltörő vízsugár, a község két gyógyvizű termálkútját, egyben a jelent és a jövőt szimbolizálja.

A címerpajzs a címertanban jól ismert tárcsapajzs kissé modernizált változata. Körülötte felülről indul, két oldalt lefelé halad a címertakaró. Bal oldalon aranyszínű, jobb oldalon sötétkék.

Álló, kékkel, vörössel, kékkel szövegezett háromszögű címerpajzsa címer. A jobb pajzsfőn lebegő, levágott aranykar karddal. A bal pajzsfőn álló, lebegő arany tölgyfalevél.

Címere egy kerek talpú, ún. dobor pajzs, melynek kék hátterén fekvő aranyoroszlán (litéri oroszlán) látható, a mellső lábai között emberi fejet tart.

A falu az Ipoly mellett, a Dobroda patak találkozásánál fekszik. Már a honfoglalás előtt is lakott település volt.

Kék színű, csücskös talpú pajzsban két lábon álló, egyfarkú, jobbjával kardot markoló aranyoroszlán áll, a pajzsra arany lombkorona van elhelyezve.

A címer pajzs alakú, 4 mezőre osztott.

Lókútnak nincs vára, sem vizesárka, amely azt körülvenné, folyója sincs és vitorláshajók sem tartoznak a falu képéhez.

A címer hátterét egy álló, kék vitézi vért képezi. Talpazatán zöld mezőn két aranyoroszlán áll szemközt egymással. Ezen nemes állatok a Csák nemzetségből való származás bizonyítékai.

A pajzs kerek talpú doborpajzs.

Álló, háromszögű a tárcsapajzs.

Aranyszegélyű, háromszögű, ezüstcsíkkal vágott a pajzs, felső, kék mezejében három előrehajló ezüstkalász és velük közös tőről fakadó ezüst szőlőfürt, mely hátrafelé ívelő vesszőn függ; a pajzs als

A település első írásos említése egy 1302-ben kiadott és 1419 évi átírásban fennmaradt oklevélben történik.

A címer álló, négyelt, csücskös pajzs, a szívcímer helyén nyolcszögletű pecsétábrával. Első (vörös) mezejében balra ágaskodó, lebegő ezüstparipa.

A kardot tartó kar jelzi azt a feltevést, mely szerint a település első lakói a határt védő besenyők voltak, ugyanakkor jelenti azt is, hogy a későbbi időkben a környéket teljes egészében szabad, n

A címeren látható hasításnak és a vágásnak heraldikai jelentősége van.

Pajzs alakú, aranyszegélyű, 2/3-ad része zöld, 1/3-ad része kék színű. Ezüst-zöld mezőben egyszarvú ló (unikornis a Ludányhalásziban élő Rádayak címerében is megtalálható).

Álló, csücs köstalpú a tárcsapajzs.

A vágással kettéosztott, hegyben végződő tárcsapajzs felső kék mezőjében szembenéző, szárnyas, glóriás aranyökör.

Álló, háromszögű pajzs ezüstmezejében kék pajzsfő. A kék mezőben középütt lebegő helyzetű Luther-rózsa: zöld levelű, ötszirmú fehér virág, közepén latin kereszttel ékített vörös szívvel.

A címer Keresztelő Szt. Jánost ábrázolja, amint az angyal bort nyújt át neki kehelyben.

A címer álló, hegyes talpú pajzs, kék mezejében, zöld talajon balra fordulva álló ezüsttúzok, csőrével arany búzaszálat tart, felette arany, hétgombos, bárói korona.

Madocsa ősi Duna-parti település Tolna megyében.

A község címere: álló reneszánsz tárcsapajzs kék mezejét ezüstpólya osztja.

Álló, háromszögű, hasított és bal oldalán vágott pajzs a címer.

A címer fő hordozója a pajzs. A címerpajzson foglal helyet a szívpajzs. A szívpajzs formája egy pecsét (formája az Esterházy-címerből való, ugyanis Magyaralmás Esterházy főúri birtok volt).

Címere kerek talpú vörös pajzs, kék sátorral. Az első, vörös mezőben stilizált lombos fa, aranyszínben.

A címerben szereplő hold a török hódoltság idejét eleveníti meg.

A címer alapja egy csúcsára állított pajzs, melyen látható egy vízen lebegő üres csónak evezőlapáttal. A háttérben a parton egy csúcsos tetejű épület egyszerűsített rajza található.

A címer: csücskös talpú, oldalt karcsúsított pajzs. Színei a magyar zászló színeivel megegyező piros, fehér, zöld színeket tartalmazza.

Álló, csücskös talpú - keskeny aranykereszttel négyelt pajzs a címer. Első mezejében: zöldben lebegő helyzetű, jobb haránt elhelyezett arany égerfaág hét levéllel.

A középen vízszintes vonallal vágott egyenes oldalú címerpajzs alsó, zöld színű részében hullámzó ezüstcsík, fölötte kalásszal felfelé álló keresztbe tett két aranyszínű búzakalász, a kalászok álta

Álló, négyelt, szívcímeres csücskös pajzs a címer, zölddel és vörössel hasított mezejében felezett lóhere végződésű latin aranykereszt, valamint felezett ezüst Luther-rózsa zöld sziromlevelekkel, v

A korabeli pecsétnyomón szépen kirajzolódik a búzakéve hat szál búzával, mellette két fürt szőlővel. Körkörösen egy virág-levél titka látható.

A pajzs: álló, háromszögű, vörös mezejében zöld talajon jobbra fordult, arannyal fegyverzett, kiöltött aranynyelvű, kétfarkú, ágaskodó ezüstoroszlán elülső mancsaival cölöpösen állított aranykardot

Ívelt talpú, kék színezetű, osztatlan a pajzsmező. Közepén ezüstfa áll, alatta két oldalt a község nevére utaló nádak találhatók.

A község címere: álló, csücskös talpú vágott pajzs, felső (vörös) mezejének közepén egy zöld lombú és barna törzsű fa, alsó (zöld) mezejében egy ezüstszínű eke látható taligával, míg a pajzsfőt egy

Jobbra dőlt vért, fűrészvágással 2 udvarra osztva, a felső (ezüst) udvarban piros rózsafej, az alsó (vörös) udvarban ezüst rózsafej díszlik.

Az önkormányzat címere: kék ovális pajzsban alul lebegő és fektetett csoroszlya, fölötte négy szálból álló, aranyszínű, átkötött búzakéve és függőleges ekevas.

Álló, háromszögű pajzs kék mezejében Szent Miklósnak a pajzs aljából növekvő alakja áll, természetes színében, püspöki ornátusban. Fehér ruháján vörös palást, melyet mellén aranypánt tart össze.

A címer álló, hegyes talpú pajzs, melynek kék mezőjét bal haránt ezüst hullámos pólya osztja kétfelé. A felső mezőrészen Zala megyére utalva, ötágú nyitott liliomos aranykorona lebeg.

Magyarszombatfa címerének közepében egy kőbástya látható, balra egy vitéz, a pajzs alatt a MAGYARSZOMBATFA köriratot olvashatjuk.

Álló háromszögtalpú a pajzs, zöld mezejének homorú, dongaívű arany gallérozásából három arany búzakalász növekszik, a jobbra és balra hajló egy-egy aranylevelű, a középső pedig a pajzsfő felé mutat

Majosháza község címere szívpajzs alakú címer alakzatban, arany háttérrel, zöld mezőben egy piros öltözéket viselő, jobb karjában szablyát tartó, fekete lovon ülő lovas, a kard hüvelye, a ló takaró

Álló, csücskös talpú tárcsapajzs vörös mezejében zöld hármashalom középsőjén karózott arany szőlőtő áll két fürttel és három levéllel.

Makó város címere pajzs alakú, a címerpajzs kék színű, körbefutó aranyszegéllyel, alul egy zöld vízszintes sávval.

Mályinka község címere: háromszögű pajzs, rajta gyökeres hatágú tölgyfa, levelekkel. A fa két oldalán két fejsze, fejük a fa felé fordul. A mező motívumai lebegők, középen elhelyezve.

Négyosztatú a címerpajzs, vékony aranykeresztezéssel, melynek középvonalában zöld mezőben dombon álló kopja Árpád-házi lobogóval, a tetején nyolcágú csillaggal.

Álló, háromszögű a pajzs, kék mezejében zöld hármashalmon a község műemlék temploma áll nyugati homlokzatát mutatva, ezüstfalakkal és vörös tetőzettel.

A címer pajzs alakú négyszer vágott mezős. Színei: piros (vörös) és ezüst; a bal felső mező: ezüst, a jobb felső mező: piros (vörös); a bal alsó mező: piros (vörös), a jobb alsó mező: ezüst.

A címer: álló, háromszögű pajzs, ezüst mezejében lebegő helyzetű, úgynevezett 'futórózsa' motívum: aranyközepű, négyszirmú vörös virág, harántirányban a szirmok közt egy-egy indával, melyeket a szi

Kerek talpú a pajzs, fordított bíborágas szarufa mesteralakkal három részre osztott - de önállóan is értelmezhető hármas - címerképpel.

Marcali város címerének alakja négyszögletű, csücskös talpú, vörös mázú (színű) pajzs. A pajzson szereplő fő címerkép egy aranyszínű nyíllal átlőtt nyakú, ezüstszínű vízimadár.

A címerképek megfogalmazásához a szfragisztikai (pecséttani) emlékek és a lakosság református vallása adták a támpontot.

A címer: kék alapú, pajzs alakú, tetején bástyafokkal és fekete kereszttel.

Máriakálnok község címere ívelt oldalú, hegyes talpú pajzs. Alapszíne kék, fehér, zöld, sárga.

A címer pajzs alakja a középkori lovagi Anjou-pajzs. Benne vaskesztyűkéz tart egy liliomot. A liliom Nagy Lajos király aranypénzéről mintázott.

Máriapócs város címere - melyet Kovács Vilmos grafikusművész tervezett és a Képző- és Iparművészeti Lektorátus véleményezett - a bazilikát ábrázolja felül két oldalt akáclevéllel és lúdtollal, alul

A címeralkotók szándéka szerint az új címer magában foglalja az 1776-ból ránk maradt községi pecsétnyomó grafikáját, ezt egészítették ki a falu jelenlegi jelképeivel.

Az önkormányzat címere: közép-tengelyre épített kettős lovagi címerpajzs. Középen az aranynapban látható az ősi magyar címer a magyar királyi koronával.

A címerben található fa, rajta a madárral, Márkó jobbágyfalu hajdani pecsétje. Eredeti jelentése nem ismert, valószínűleg a községet körülvevő erdőkre utal.

A címer álló, csücskös talpú tárcsapajzs, vörös mezejében zöld talajon álló ezüst hársfatönk, melyből két egymásba fonódó friss hajtás növekszik, rajtuk összesen hét levéllel.

Címere a település történelmi múltjára utaló szimbólum.

Címeralkotásra kínálkozó motívumok tehát: 1). az egykori bencés birtoklás; 2). Szent Adorján mártír emléke; 3). a vízi világ halászatával, révvel, halászóvízbérlettel stb.; 4).

Címere: álló, kerek talpú pajzs, aranymezejében jobbra forduló, vörössel fegyverzett fekete griff lebegve ül, bal szárnyát kiterjeszti, a jobbat vízszintesen bontakoztatja, farkát a jobb szárnyvégi

A címer kék pajzsban, zöld talajon álló húsvéti bárány, mely jobb mellső lábával templomi labarumot tart. A keresztlécen bíborszínű lobogó lebeg.