Önkormányzati címerek

A címerpajzsot alulról középen balra és jobbra kiinduló, fekete kontúrral kiemelt címertakaró díszíti. Bal oldali része sárga, jobb oldali kék.

Állított, ovális, kék gyöngysorral övezett pajzsban, csücskös talpú pajzson - kék háttér előtt -, jobbra ugró aranyszínű szarvas, két hátsó lába a Duna két ága által határolt - szarvassal megegyező

A felső képen foglal helyet a község református temploma, egy fehér galambbal.

A bal alsó képen egy tölgyfa látható fűrésszel. A fa az Erdőhátat jelképezi.

A címer álló, kék, csücskös talpú pajzs. A pajzstalpon zöld hármashalom. A pajzsközépen balra kinyúló, három arany búzaszálat tartó levágott arany kar ezüst kézfejjel.

A kék, katonai tarpajzsban egy ezüst szegélyű vörös kabátba és fekete nadrágba öltöztetett, természetes színű ladikban álló hajós lebeg, kissé balra fordulva.

A kék, katonai tarpajzsban egy ezüst szegélyű vörös kabátba és fekete nadrágba öltöztetett, természetes színű ladikban álló hajós lebeg, kissé balra fordulva.

Heraldikai leírás:

Háromszögű, zöld színű címerpajzsban balra tekintő, ezüstkardot szorító, vörös nyelvű aranyoroszlán található ezüstszínezetű kettős halmon állva.

Kisszállás címere: beszélő címer, amely a község múltját hivatott reprezentálni.

Szív alakú, csücskös, hasított a pajzs, aranykeretben. Középső centrumában, zöld mezőben aranyszínű sugaras nap, amely az éltető erő és újjászületés szimbóluma.

A címer vért lakú, osztott, csücskös talpú. A fekete szegélyes címerpajzson kék mezőben egy gólya látható. A címermadár jobb és bal oldalán a nádast jelképezve két-két buzogány helyezkedik el.

Csücskös talpú, szimmetrikus, a pajzs alsó harmadában két, párhuzamos, hullámos ezüstpólyával vágott pajzsú a címer, melynek kék alapmázú felső mezejében két ezüst búzakalász közt ezüstmázú lófej,

Kék alapú pajzs alsó harmadában zöld hármas halom. a középsőn áll az ezüst színű kisszőlősi Szent István kápolna, két arany színű kacskaringós indájú szőlőtő között.

Pajzs: álló, háromszögű pajzs kék mezejében lebegő helyzetű, álló, jobbra fordult és jobbját felemelő, arannyal fegyverzett ezüstkakas.

A város címere: álló, hegyes talpú pajzs, arannyal és zölddel - a cölöp helyén ékre - vágott.

Kistokaj régi címere egy 1784-ben kelt bizonyosságlevélen maradt fenn pecsétlenyomatként. A Borsod Megyei Levéltár igazgatója, dr.

A település címere egy pajzsot ábrázoló forma. A forma két részre osztott, amelyet két különböző szín határoz meg. A felső szín zöld, melyben két ember szőlőt tart a vállán.

Két oldalt lesarkított mellvédszerű a pajzs, melyben a jobb oldali sötétpiros, a bal oldali világoskék színű.

Egyenesen álló, csücskös talpú ezüstszínű pajzson három zöld halmocska fölött egy behajtott, vörös színű kar három búzakalászt tart.

A címer doborpajzs alakú, alulról ívelt ék alakban hasítva három részre osztott, az osztás középpontjában boglárpajzzsal.

- A nagypajzs jobb oldala vörös és ezüsttel hétszer vágott.

Álló háromszögű a pajzs, a pajzsderékban vízszintes ezüst hullámpólyával vágva. A felső, vörös mezőben középütt aranycölöp, benne lebegő helyzetű vörös almával.

Álló, háromszögű pajzs kék mezejében arany pajzsláb. Az aranymezőben lebegő helyzetű, kétleveles zöld szőlőfürt.

Kiszombor címere álló, háromszög pajzs, amelyet hasítás és a talpból kinyúló alsó ék oszt három mezőre.

A címer leírása

A település címere álló háromszögpajzs, melyet pajzsderékon arany-kék-arany habos pólyák osztanak két pajzsfélre.

Klasszikus csücskös talpú, ezüstkeretű a pajzs, kék mezejében két Szent András-keresztszerűen elhelyezett aranyrúdú, bíborkeresztes hadizászló 'lebeg'. A pajzstalpat zöld hármashalom alkotja.

Csücskös talpú és csücsökben végződő pajzs. A vízszintesen középen hasított pajzs felső felében arany alapon barna színű 'Kocsi kocsi' áll.

Kocsér község címere ovális pajzs, amelynek kék mezejét a pajzsfő és a pajzsderék találkozási pontjaitól jobbról és balról a pajzs felső élének középpontjába futó két diagonális ív osztja meg.

A címer hasítással két félre osztott csücskös talpú pajzs, jobb oldali vörös mezejében ezüst ekevas lebeg, a bal oldali kék mezőben zöld talajon kivont szablyát emelő aranyoroszlán áll.

Címerpajzs: a címertani pajzsformák koronkénti változásának megfelelő formájú, alul

hármas lekerekítésű doborpajzs.

A címre álló, kerek talpú pajzs, kék mezejében, átlós helyzetben, két átlós helyzetű, s-vonalban ábrázolt mezei csík, a jobb oldali felfelé, a bal oldali lefelé fordult helyzetben.

A címer leírása:

A címer zöld alapja a település kialakulásától kezdve a földművelő, állattenyésztő életmódot jelképezi.

A címer felső részén mélykék háttérben lévő fehér fonat tipikus horvát motívum, amely a falut alapító nemzetiségre utal.

Zölddel és vörössel vágott háromszögpajzs, melynek felső, zöld mezejében arany postakürt, alsó vörös mezejében három (2-1) hatágú aranycsillag látható.

A címer jelentése:

Egyenes állású, csücskös talpú a pajzs, melyet középen hullámos aranypólya oszt ketté.

A községi címer formája a hagyományos középkori címerpajzs, amelyben megjelenik a község összes jellemző jelképe a község első eredeti pecsétjében foglaltak szerint:

A címer alakja csücskös talpú, álló pajzs, vörös pajzsmezőben.

A címer ívelt oldalú csücskös talpú állópajzs, a pajzsderék bal és jobb oldalán bemélyedéssel, a felső szélén és talpán enyhe karélyos osztással.

Álló háromszögletű, zöld színű katonai pajzs a címer, alul ezüst hullámpólyával; a pajzs mezejében jobbra forduló, búzaszálakat tartó, páncélos, ezüst férfikar lebeg.

Álló, csücskös talpú a pajzs, vörös mezejében fekete pajzsláb, benne arany bányászkalapács és ék lebeg.

A címer kerektalpú pajzs vörös sátorral. Az első és a második zöld mezőben egy-egy stilizált ezüst tőzike virág.

Pajzs: álló, tarsolyszerű pajzs négyes osztással, a közepén ovális zöld mezőben balra néző aranysárga gólya, csőrében aranysárga sikló (ez a motívum Komoró község pecsétje lenyomata 1880-ból).

Pajzs: álló, tarsolyszerű pajzs négyes osztással, a közepén ovális zöld mezőben balra néző aranysárga gólya, csőrében aranysárga sikló (ez a motívum Komoró község pecsétje lenyomata 1880-ból).

A címer álló pajzs, felső harmadában kék mezőben kastély, melynek két oldalán megosztva az 1950-es évszám, alatta jobb oldalon aranymezőben kereszt, nap és szőlőtőke, bal oldalán zöld mezőben arany

A címerpajzs csücskös talpú pajzs, egyenes vonalú oldal és felső lezárással. A pajzs négy mezőre osztott.

A címer: álló háromszögletű kék színű katonai pajzs, melynek alját feketével díszített zöld halom foglalja el, amin arany bükkfa áll.

A pajzs kék színű – a bal felső sarkától a jobb alsó sarkáig egy aranyszínű sáv osztja ketté a pajzsot, mely a község patakjának, a Lugos pataknak a jelképe.

Csücskös talpú pajzs alakú a címer. A pajzsmező négyelt.

Konyár címere sajátosan ötvözi a hajdú hagyományokat és a paraszti alávetettségből adódó jellegzetességeket.

Kerek talpú pajzson, "Árpád-sáv" mezőben három zöld halom. A középső halmon csőszkunyhó, a két szélső halmon szőlőtőke. A halmok alatt kék színű hullám, melyet a horvát címer szel ketté.

Pajzs: álló, csücskös talpú pajzs kék mezejében ezüst hullámpólyán nyugvó arany heraldikai koronára cölöpösen, élével felfelé állított ezüst ekevas, előtte egymáson harántirányban keresztbetett kék

A címer: pajzs alakú. Kék (búzavirág színű) mezőben bronzkori csákány, kuruc kard, búzakalász és szőlő, alattuk vízszintes hullámsávok.

A vörös mezejű kerek talpú pajzsban a város 1849. évi pecsétjének a képe lebeg.

Álló, csücskös talpú a függőlegesen osztott (hasított). címerpajzs. A jobb oldali vörös mezőben ún. légiós zászló van.

A címerpajzson kék mezőben alul és felül két-két ezüstsáv.

A címerpajzs felső harmadában Koroncó felirat.

Címerén vörös mezőben középen búzakalász, szőlőfürt és régi szőlőművelő szerszámok.

Egyszerű címer: álló, ovális pajzs kék mezejében lebegő helyzetű, jobbra fordult és cölöpösen állított ezüst hal, melyet felülről arany heraldikai korona kísér, alulról és két oldalról három-háromk

Körösnagyharsány község címere - az 1710 és 1910-es évszámmal ellátott bélyegzőlenyomatok szerint - téglalap alakú, alsó részén ívelt csúcsban végződő címerpajzson, a pajzs jobboldalán várszerű cso

Álló, csücskös talpú a pajzs, vörös mezejében ezüsteke lebeg oldalnézetben, gerendelye jobbra, szarva balra mutat.

A címer leírása:

A címer kék mezejében zöld hullámú víz, zöld színű növényzetből két oldalt kiemelkedő zöld szárú, barna buzogányok között egymás fölött két ellentétes irányban úszó ezüst (szürkés-fehér) hal.

A címer leírása

A címer csúcsára állított háromszög alakú, pajzs formájú, melyben a csúcsra állított rész egyharmada zöld alapú, rajta egy zöld lombos fa, mely alatt egy szembe néző kos áll.

A címer álló helyzetű, gallérozott, háromszögű pajzs. A kék gallér közepén egy ezüst heraldikai rózsa lebeg. A rózsától jobbra-balra fülével kifelé fordulva egy-egy ezüstkorsó látható.

A címer szabályos pajzs alakú, mely a címertalpban, hegyben végződik. Egyetlen osztás látható rajta a címerláb magasságában. Az ily módon létrejött pajzsláb zöld színű, míg a címermező színe kék.

Kék színű csücskös pajzs a címer, alsó harmadában aranyszínű, hegyével a címertani jobb oldalra mutató, élével lefelé fordított ekevas lebeg, felette a pajzs középtengelyében aranyszínű leveles sző

A címer hegyes végű pajzs rőtvörös alapszínnel, körbe ezüstszínű szegéllyel, ezüstszínű elválasztással két részre osztva. A pajzs felső mezejében három ezüstcölöp látható.

A címerpajzs, enyhén barokkos kontúrrajzú, felül egyenes záródású, alul csücskös ezüstcölöppel és pólyával középen osztott.

Álló, háromszögű a címerpajzs, zöld mezejében aranyszegélyű szívpajzs, melyet két oldalról 1-1, a szegélyből növekvő fektetett ezüst hársfalevél kísér.

A címer csücskös talpú pajzs, aranykontúrral. A pajzson felirat: KOVÁCSHIDA, melyet vékony fekete kontúr vesz körül. A szöveg követi a pajzson lévő vágás ívét.

A címerpajzs csücskös talpú és kék mázú. A pajzs nem osztott, egy címerkép díszíti.

A címer csücskös talpú állópajzs, kék mezejében jobbra forduló, ágaskodó ezüstoroszlán, jobb első lábában görbe ezüstkard.

A címeren csücskös talpú bordó tárcsapajzsban alul aranyszínű lebegő fektetett csoroszlya, fölötte aranyszínű átkötött kéve és ekevas, közte négyágú aranyszínű csillag.

A címeren csücskös talpú bordó tárcsapajzsban alul aranyszínű szőlőfürt, két oldalt aranyszínű szőlőlevéllel, fölötte lebegő aranyszínű ekevas.

Kövegy község címere függőleges helyzetű, csücskös talpú pajzs. Négyelt (egyszer vágott, ill. hasított), szegélye fekete. A pajzsmező borításai: az 1. negyed kék, a 2. és a 3. negyed sárga, a 4.

A címer csúcsos talpú tárcsapajzs, fehér mezejében zöld hármas hegy. A jobb oldali völgyben egy sárga falú, piros, csúcsos tetejű harangtorony áll kereszttel a tetején.

A címer álló, csúcsaiban csapott, csücskös talpú reneszánsz pajzs, melyet a pajzsfőből kiinduló, jobbra és balra haladó, két diagonális ív három mezőre oszt.

A címer csücskös talpú, szimmetrikus, a pajzs alsó harmadában hármas íves vonallal vágott pajzs, melynek kék alapmázú felső mezejében kezében szablyát tartó griffmadár, felette két tölgyfaág, egy-e

Álló, háromszögű a pajzs, kék mezejében hármas zöld halom, két szélsőjén ágaskodó, jobbra fordult, ezüsttel fegyverzett aranygriff.

Címere: álló, ívelt vonalú háromszögtalpú pajzs, amely kékkel, arannyal és vörössel vágott. A pajzsfő kék mezejében három, nyelével lefelé forduló arany dohánylevél lebeg.

A címer arannyal keretelt háromszögű kék pajzsban díszített aranykulcs. A pajzsfő két szélén ívelt oldalú latin aranykereszt.

A pajzslábban ezüstmezőben elhelyezett vörös rózsa a 'legyőzött' Esterházy-címer motívuma, és utal arra, hogy a pajzs felső részében, kék mezőben elhelyezett 3 aranynyilat tartó páncélos kar, azaz

A címer egyenes állású, kerektalpú pajzs, kék mezejében nyolcszor jobb haránt barázdált zöld szántóföld halmából arany búzakalász nő ki.

Álló háromszögű a pajzs, felső részének kék mezejében aranyfonálból képzett a kunkötést idéző hurok, melynek két szára a pajzsszélekből tűnik elő.

Kunágota község címere feketével keretezett úgynevezett csücskös talpú pajzs. Pajzsmező kék színű. Kék szín: a végtelenség színe, valamint Békés megyéhez való tartozást is jelenti.

Kunbaja címere: csúcsaiban csapott, csücskös talpú reneszánsz pajzs, kék mezejében két, részben takarásban levő bíborszínű márványoszlop között (melyekre jobbról balra, ill.

A címer leírása:

Pajzs

Az önkormányzat címere: álló, középen hasított, baloldalt enyhe domború íven vágott aszimmetrikus tárcsapajzs. A pajzs jobb oldali felső csúcsa haránt irányba letört.

Ezüstverettel keretezett, álló, ezüst hullámvonallal felében vágott a tárcsapajzs.

A község címere egy háromszögletű, ún. gótikus pajzs, mely két részre osztott, felső része égszínkék, az alsó része hullámzó domborzatú arany.

Kunhegyes régi település Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Tisza bal partja közelében, a Kokot-ér partján.

Álló, hegyes talpú a pajzs, kék mezejében zöld dombon jobbra fordulva álló, vörös vértezetű, felemelt szárnyú ezüstdaru, felemelt jobbjában aranygolyót tart, lábainál két oldalt kinövő, a pajzs szé

A címer tarsoly alakú, a kun lovasok oldalán lévő tarsolyra emlékeztet, alapszíne kék. A kék szín a kunok egyik jellegzetes színe.

Az álló, kerek talpú címerpajzsban kék pajzsláb, benne ezüst "zászlós bárány" (Agnus Dei) lebeg.

A város névadó szentjét ábrázoló, úgynevezett névcímer archaikus kivitelezésű pajzson kék színű háttérből kiemelkedve jeleníti meg az ezüstlovon ülő, lovagi páncélt viselő ifjú Szent Mártont, aki k

Címere kerekített háromszögű, vágott pajzs, egyes mezejében két, keresztbetett, fekete szablya, alatta két fekete, csövével haránt, illetve bal haránt irányban lefelé helyezett, egymást keresztező

Hasított tárcsapajzs, hullámos ezüstpólyával vágott jobb oldalának felső kék mezejében arany hajómalom fekete lapátkerékkel. Alsó mezeje vörössel és ezüsttel ötször vágott.

Az Önkormányzat címere: kék doborpajzs, melynek felső éle középtől jobbra, valamint balra kissé ívelt, a címerderékon ezüstszínű pólya szeli át.

A címer: pajzs alakú, három részre tagolt. Szemből nézve a bal felső negyed vörös színű, búzakalászokkal. A szín hagyományos magyaros tónusú, a kalászok a kiváló gabonatermő településre utalnak.