Önkormányzati címerek

A település címerének heraldikai leírása:

A címer formája (pajzsa) a középkorra utal, mivel attól az időtől vannak emlékek a településsel kapcsolatban. A pajzsmező függőleges vonallal osztott (hasított pajzs) az egész felület 2/3 részéig.

Álló csücskös talpú tárcsapajzs egyszer vágott és felül hasított felső jobb oldali kék mezejében a vágóvonalon álló, arany almafa koronája középen egy, körülötte hat piros almával megrakva, bal old

A felső pajzsmezőben szereplő hármashalom naturális közelítő ábrázolása a községet övező hegyeket szimbolizálja.

Az ívelt doborpajzs kék mezejében a pajzslábban elhelyezett hét zöld halom középső csúcsán jobbra fordult tőkésréce, bal oldalán egy buzogányos nádszál, jobb oldalán egy szál gyékény aranyozott kép

A pajzs középen függőlegesen osztott.

A település címere: csücskös talpú, aranyszegecsekkel megerősített aranykeretes pajzs, kék mezejének zöld udvarán természetes színű (ezüst és fekete) gólya áll jobbra fordulva a jobb lábán, bal láb

Nagyatád címere: álló, csücskös talpú pajzs, kék mezejének zöld udvarán szentélyével jobbra néző, bal oldali egyablakos toronnyal épült ezüsttemplom áll, fedele és toronysisakja vörös, a torony és

A címer: felső harmadában hullámos ezüstpólyával osztott álló, kerek talpú, azaz doborpajzs, felső kék mezejében pólyából kinövő aranymalom fekete malomkerékkel, tőle jobbra leveles arany búzaszál

A település címerének felső szegélyén ívesen zárt, csücskös talpú, kék pajzs látható, melyben zöld talajon balra fordult, fekete csőrű, nyakú és bóbitájú ezüstbíbic (először a település 1702.

A címer kissé kerekített alakú, háromszögű pajzs egy bal, valamint jobb harántpólyás ezüst szarufával és ezüst kerettel. A pajzsfőben kék alapon balról arany ekevas, jobbról arany szőlőfürt.

Hullámos vonalvezetésű, a pajzs közepén fűcsomót formázó vágással két részre osztott, egyenes állású, csücskös talpú a pajzs, melynek felső, kék színű mezejében természetes színű, (heraldikailag) b

A nagybaracskai községi címer az 1793-as és az 1796-os évekből származó - helyi - egyházi dokumentumok viaszpecsétjeinek motívumai alapján készült.

Álló, háromszögletű, ezüsttel és zölddel hasított a katonai pajzs, amelynek ezüstmezejében leveles-kacsos zöld szőlőfürt, zöld mezejében pedig ezüst szőlőmetsző kés lebeg.

Álló, háromszögű pajzs zöld mezejében lebegő helyzetű, szárán keresztbetett ezüstkulcs és ezüst nyílvessző, melyeket metszéspontjukban arany heraldikai korona gyűrűz.

Az önkormányzat címere: külső 35 mm és belső 25 mm átmérőjű, fehér színű körgyűrűben foglalt "SIGILLVM. OPIDI.

A címerpajzs a tárcsapajzs modernizált változata.

Alsó csücskében aranyszínű, lobogó címerszalag, benne nagy fekete betűkkel a település neve: NAGYBUDMÉR.

A címer: álló, csücskös talpú, enyhén íves oldalú pajzs piros, mezejében arányosan elrendezve lebeg jobb oldalon fent három, aranyszínű, keresztbe tett gabonaszál, középen lent aranyszínű ekevas.

Álló, háromszögű a pajzs, kék mezejében lebegő helyzetű, fektetett, élével lefelé fordított ezüst ekevason nyugvó arany fészkében vörös csőrű ezüstpelikán; mellét feltépve három fiókáját három vörö

Egyenes oldalú, egyenesen álló csücskös talpú a pajzs. Színe kobaltkék. A pajzsszegély vékony fekete vonal, belül arany.

Alul enyhén nyújtott, keskenyedő, íves csücskös talpú a címerpajzs. A címer két mezejét három, enyhe ívű domb kontúrja választja el egymástól.

Homorú élű, ívelt oldalú, hullámos ezüstpólyával vágott álló, hegyes pajzs felső vörös mezejében növekvő arany lapátkerék látható.

A címerpajzs egyharmad, kétharmad részben osztva jelképezi a település jellemzőit.

A címer alapja egy vágott szélű pajzs, közepén függőlegesen megfelezett mezővel. A pajzs kerete aranyszínű, ezüstpontokkal díszítve. A pajzs világoskék és sötétzöld mezőkre oszlik.

Nagyecsed címere álló, csücskös talpú pajzs. A pajzs zöld mezejében lebegő, jobbra lépő, kiöltött vörös nyelvű, koronás aranyoroszlán található.

Címere álló, hasítással osztott reneszánsz pajzs. Jobb oldali vörös mezejét zöld pólya tagolja.

A címer csücskös talpú pajzs, kék mezejében zöld talajból kinövő, természetes színű, sokágú fa áll, lombkorona nélkül, csúcsán álló, előre tekintő ezüstmadárral.

Álló, hegyestalpú pajzsban kék mező zöld pajzslábbal, amelyet fehér (ezüst) pólya (folyó) szel át; a kék mezőben természetes színű pálma áll, jobbról lebegő fehér (ezüst) ekétől, balról fehér (ezüs

Hullámos ezüstpólyával vágott álló, csücskös pajzs felső mezejében három, lebegő, nyitott kapus, egyablakos, egytornyú ezüsttemplom, a középső fölött lebegő arany latin-kereszt, jobb felől lebegő e

A csücskös talpú pajzs három mezőre oszlik. A pajzs külső díszítő kontúrral rendelkezik. A három mező közül az elsőben, kék háttérben két ezüsttorony látható.

A pajzs alakú címer alsó harmadában kék alapon aranyszínű csónak. Felső kétharmada függőlegesen kettéválasztott.

Klasszikusan ívelt, középen kékkel és arannyal 'vágott' doborpajzs felső felének kék mezejében arannyal maratott, természetes színű (zöld) hegy, melynek csúcsán egytornyú, ormos bástyás aranyvár ál

Nagyhegyes címere azurkék vágott pajzs, melynek pajzstalpa zöld színű.

Nagyhuta címerének 3 mesteralakú csücskös talpú pajzsa a pajzsszegéllyel egyszer hasított és középen vágott.

Álló, csücskös talpú (ún. Kossuth) címerpajzs.

A címer függőlegesen osztott (hasított).

Címere kékkel és zölddel vágott, csücskös talpú, szimmetrikus, reneszánsz pajzs, aranykerettel.

A felső mező (a címerpajzs 5/7 része) kék, a pajzstalp zöld színű.

Címere: álló, halfarkú, vörössel, arannyal és kékkel hasított tárcsapajzs.

Címere összetett.

A heraldikai szabályoknak megfelelően bővítették a város címerét, az Országos Levéltár szakvéleményének alapján: "Ezüsttel és vörössel vágott pajzs felső ezüst felében kiterjesztett szárnyú fekete

Címere: álló reneszánsz pajzs, mely köldökében vágással osztott.

Háromszög alakú pajzs arany mezejében lebegő, a bal oldal alsó harmadában félhold alakban kissé bevágott, vörös szívből kinövő három, zöld levelű és szárú stilizált vörös tulipán, a két szélső szél

Sajátos barokkos vonalvezetésű kék színű címerpajzsban hegyével lefelé néző, álló helyzetben ábrázolt ezüstszínű ekevas.

Eredete valószínűen XVIII. századi.

Az önkormányzat címere: A két címerpajzs hármas szerkezete a magyar királyi korona, az egyházi kettőskereszt, az aranynap, az aranyág (4 ágú gally - fehér virág) arannyal díszített, sík szerkezetbe

Az önkormányzat címere: egyterű pajzs, kétharmadának közepén kitárt szárnyú ragadozó madár oltalmazza a települést jelképező, élére állított, az alsó harmadban elhelyezkedő ekét, melynek két oldalá

Nagykölked község címere: a kék színű doborpajzsban aranytalpazaton aranyöltözetű Szent Miklós püspök áll. Fején mitrát visel, jobbját áldásra emeli.

Nagykónyi már a XIII. században népes település volt Tolna megye északnyugati részén.

Aranyszegélyű álló pajzs vörös mezejében, zöld pázsiton, zöldellő természetes kőrisfa, a címerköpeny felső részén aranyszínű barokk díszítés, amelyről mind a két oldalon zöld levélfonadék csüng le.

A címer középen futó kék szalag a címerpajzsot felső és alsó mezőre osztja. A felső (zöld) mező tetején fehér, egyenlő szárú kereszt alatt egy fehér ló látható.

A pajzs: álló, csücskös talpú, négyelt pajzs, jobb felső mezője vörössel és ezüsttel hétszer vágott. A pajzs bal, felső kék mezőjében lebegő helyzetű gyökeres arany hársfa.

Az önkormányzat címere: alul lekerekített pajzs, négy mezőre osztva, átlósan bal felső, jobb alsó vörös, a bal felső mezőben 17, a jobb alsó mezőben 96 (1796), e kettő a település első ismert pecsé

Kék alapú háromszögű a pajzs, a pajzstalpon zöld hármashalom, rajta ezüst Szent Jakab áll, feje körül glória, jobb kezében a halomig érő, hosszú szárú vándorbotot tart, ruháján kagyló.

Nagylak község címerének alakja sisakfoszlánnyal díszített pajzs. A négy osztatú pajzs színei a zöld, az ezüst és a vörös.

A címeren kék és sárga alapon egy körbe tekeredő sárkány, közepén egy kutya, szájában égő fáklya.

A címer pajzs alakú, fekete-arany szegélybe foglalva, zöld domb, piros alapon ezüstszínű ekevas és csoroszlya. A kettőskereszt és a napot jelképező csillag aranyszínű.

Címere: álló, hegyes talpú pajzs, melynek vörös mezeje diagonális dongaívekkel, kékkel süvegelt. A jobb (vörös) mezőben ezüst kettőskereszt, a bal (vörös) mezőben stilizált aranyliliom lebeg.

Csücskös talpú, vörös színű pajzson lebegő, három, lehajló levelű, nyitott aranykoronából kinövő ezüst kettőskereszt látható. A korona középső levelén egy rubint, s mellette három fehér gyöngy.

Álló, csücskös talpú kék pajzs a címer, melyet a pajzsderék közepén hullámos ezüstpólya oszt meg.

A címer alakja kerektalpú, osztott, mesteralakos pajzsfővel.

Címere azonos a régi, 1543-ban készült, korabeli mintákról megújított pecsétlenyomatával.

Álló, háromszög alakú, hasítással és vágással négyelt pajzs. Első, kék mezejében alul kettőshalom, ennek zöld mezejében vízszintes ezüst hullámpólya.

Kék alapú pajzs, benne ezüst (fehér) kővel körberakott, csúcsosan ívelt zárt kapu, mely mellett balról kardot tartó, jobbról lándzsát tartó bronzszínű páncélos vitéz áll.

Álló, csücskös talpú, középen ezüstfonállal vágott zöld pajzs. Pajzsfej közepén lebegő ezüst épületrészlet, nyitott aranykapuval és -tetővel.

A község címere álló, háromszög alakú hasított pajzs. Kb. két harmad része, a pajzs jobb oldala kék színű. A kb. egy harmadrésznyi bal oldal ezüst (fehér) színű.

A címerpajzs a csücskös talpú pajzs barokkos változata. A pajzs alakja azonos a település volt földesurainak, az Eszterházy család címerének címerpajzsával.

Nagyrábé község címere csücskös talpú kék pajzsban, zöld mezőn három, kissé ívelt, arany búzakalász. A pajzson jobbra forduló nyitott sisak. Sisakdísze jobbra néző, buckán álló, ezüst őrdaru.

A címer csücskös talpú pajzs formájú, melyet aranykontúros vörös-zöld, szimmetrikus reneszánsz címerpalást fog közre. A címerpajzs osztása "felnegyedelt", a negyedek alapszíne zöld és kék.

Az önkormányzat címere: álló címerpajzs, melynek alsó része ívesen domborított csúcsban végződő, két oldalán ívesen befelé haladó, míg felső részén íves domborulattal záruló, melyet két metszett vo

Álló, csücskös talpú, vörössel és kékkel hasított a pajzs, melynek (heraldikailag) bal oldali vörös mezejében, fehér inget, fekete nadrágot viselő, vállán haltartó hálót tartó férfialak lebeg.

A községi címer avatására 1994. október 23-án került sor.

A község címerének alakja csücskös talpú pajzs, a színe zöld. A pajzs felső részén ötágú aranyszínű korona vörös és kék színű ékkövekkel.

A címer álló, háromszögű pajzs, kék mezejében zöld pajzsfő.

A címer álló, csücskös tárcsapajzs, 2/3-1/3 vízszintes pólyával vágott: felső kék mezejében aranyszínű álló kéve, vörös színű átkötéssel, az előtérben heraldikailag jobbra forduló vörös ruhás hajlí

Álló, háromszögű pajzs vörös mezejében kék a pajzsfő. A kék mező közepén lebegő helyzetű Luther-rózsa: zöld levelű, ötszirmú fehér heraldikai rózsa, közepén latin kereszttel ékített vörös szívvel.

A község címere pajzs alak, melynek közepén egy szkíta korabeli sámáncsörgő figurája található, bal felső sarkában a holdat, jobb felső sarkában a napot ábrázolja aranyszínben.

Álló csücsköstalpú a pajzs, kék mezejében a boglárpajzs helyén, talpára állított arany háromszögben az isteni szem. Körülötte a háromszög vonalát követő zárt arany sugárkoszorú látszik.

A címertest álló, csücskös talpú pajzs, amely pajzstalpban zölddel és vörössel vágott. A felső mező zöld hátterén arany szívbe zárt honfoglalás kori életfa - motívum lebeg.

Klasszikusan ívelt, középen vörössel és kékkel 'vágott' doborpajzs felső felének kék mezejében arannyal maratott szőlő és búzakalász, továbbá ezüsttel maratott nyolcágú csillag található.

A címerpajzs csücskös talpú pajzs barna alapon sárga keretben. A pajzs közepén a település védőszentjének, Szent Vendelnek a képmása látható.

Álló, háromszög talpú pajzs, a pajzsfőben vörössel és kékkel oromzatosan vágott. A vörös mezőben két hatágú ezüstcsillag között arany bizánci kereszt lebeg.

Nagyvázsony község neve összeforrt Kinizsi Pál legendás alakjával. Ennek egyik természetes megnyilvánulásaként a község már az 1800-as években is a 'Kinizsi-címert' használta a községi pecséteken.

A címer heraldikai leírása

A címer: álló helyzetű háromszögű pajzs, osztatlan kék pajzsmezővel.

Címer leírása:

A címer ovális, álló pajzs, ezüst (javaslat szerint: kék) mezejében aranymázú ekevas és csoroszlya lebeg, az ekevas éle jobbra, a csoroszlya éle pedig balra fordul.

Álló, háromszögű a pajzs, vörössel és kékkel hasított mezejében zöld a pajzsláb. A vörös mezőben a pajzsláb vonalán álló háromtornyos, oldalhajós stilizált templom ezüsttel.

Napkor község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Nyíregyházától 12 kilométernyire keletre helyezkedik el.

Álló, háromszögletű, kék színű a katonai pajzs, amelynek alapját zöld mező foglalja el, ezen pedig arannyal fegyverzett, ágaskodó, jobbra forduló ezüstfarkas áll.

A magyar kiscímer csücskös talpú pajzsa mellé állított kék csücskös talpú pajzsban, zöld talajon, szétvetett lábú, aranyruhás, csizmás, huszárcsákós katona áll, jobbjában török fejet átszúró szably

A címer kék színű doborpajzs, középtengelyében aranyhorgony előtt kurzív N.C.K. betűk olvashatók. A pajzson arany nemesi lombkorona van.

A pajzs íveltélű, egyenes oldalú, álló gótikus pajzs, damaszkolt ezüst pólyával, illetve cölöppel negyedelve, boglárpajzzsal.

A címer álló helyzetű, csücskös talpú pajzs, veressel és kékkel vágva. A felső (veres) pajzsmezőben két egymásba fonódó arany szőlővessző lebeg. A szőlővesszőkön három arany szőlőfürt látható.

Tojásdad alakú a pajzs. A címerábra egy 18. századi pecsét alapján készült.

Kék színű, hegyes végű pajzsban jobbra lépő, jobbjával hegyes szablyát emelő, nyelvét öltő, vörössel fegyverzett aranyoroszlán látszik.

Kék színű tárcsapajzsban zöld hármashalmon jobb kezében ezüstkardot markoló vitéz áll; a pajzsot, melyen arany nemesi lombkorona van, Nemesládony feliratú aranyszalag övezi; a címer alsó részét két

Ezüstszínű, kerek talpú a címerpajzs (amelynek formája megegyezik a németországi Neibsheim partner község címerének formájával), alsó zöld mezején a község történelmi múltját jelképező pincesor (né

A kék mezőben álló páncélos vitéz utalás a község történetére, mi szerint 1407-ben királyi vitézeket telepítettek le.

Álló, háromszögű, hegyes talpú a pajzs, amelyet alul szárukkal összefonódó, a pajzs két oldalán 11-11 levélből (zöld) álló tölgyág koszorúz.

Nemesrempehollós község címere: kék, fehér színű domborpajzsban, zöld talajon álló, a kék mezőben arany búzakévével, a fehér mezőben barna ágon fekete hollóval, csőrében aranygyűrűvel, a pajzson ar

Nemessándorháza község címere ötosztatú, ovális címerpajzs, amelyet felül nyitott korona zár le.

Nemesszalók község címere hegyes talpú, vörössel borított, alsó harmadában domború vonallal osztott címerpajzs, melyben balra fordult, nyakára húzott aranykoronával ékített, lábainál csonkolt fehér

A pajzs: álló, kerek talpú, vörös mezejében lebegő helyzetű, aranymarkolatú és védvasú kard ezüstpengéjén harántirányban keresztbe tett két ezüst nyílvessző, keresztezéspontjukban arany András-ker