Nagyér község

Címere álló, hasítással osztott reneszánsz pajzs. Jobb oldali vörös mezejét zöld pólya tagolja. A pajzsfő vörös mezejében habos ezüstszalag fölött, két zöld tölgylevél között négy aranyló gabonaszál lebeg. A pajzstalp vörös mezejében ugyancsak lebegve három arany dohánylevél alkot csokrot, száraikat egymást keresztező, aranyos nyílvessző és arany dohányfűzőtű fogja össze.

A középső, zöld mezőben vörös hagymafej dől balra.

A bal oldali mező kékkel és zölddel vágott. A felső, kék mezőben vörös tetőzetű, fekete kapujú, jobb oldali tornyú aranytemplom foglal helyet, vörös toronysisakján nyolcágú arany csillaggal. Az alsó, zöld mezőben ötágú (három, zafírokkal ékes levél között két ezüstgyöngy), vörös bélésű, nyitott, arany leveleskorona lebeg, melyet alulról aranyos markolatú, ezüstpengéjű egyenes kard döf át.

A pajzs alatt aranyló makkokkal díszlő zöld tölgyfalombok keresztezik egymást.

Nagyér címere feleleveníti a település múltjának jellemző elemeit, így beszélő címernek (tessera loquens) tekinthető. A pajzsfő ezüstszalagja magára a Nagyér-patakra utal, amely a táj életében hajdan igen jelentős szerepet játszott, partján őstölgyessel (melyet a két levél, illetve a pajzsot övező ágak jelenítenek meg). A négy gabonaszál emlékeztet arra, hogy itt már a neolitikum óta a megtelepedő emberek legjobb megélhetését a gabonakultúra biztosította. Az aranyló dohánylevelek mutatják, hogy a török kiűzését követően az újratelepülő népesség elsősorban dohánytermesztéssel foglalkozott, gányó mivoltukat idézi a dohányfűzőtű is. (Megjegyzendő: a dohánylevelek fűzőtűkkel szerepelnek már a község legkorábbi - XIX. század közepi – pecsétképében is.) A vörös mező az életigenlés, az élni és fennmaradni akarás kifejezője. A középső és bal alsó zöld mező a fő termelési ágra a mezőgazdasági tevékenységre utal, a benne lebegő vörös hagymafej pedig a méltán világhírű helyi termelvény szimbóluma.

Az arany nyílvessző arra hívja fel a figyelmet, hogy megtelepedtek itt a magyar honfoglalók is, és lakott hely volt váltakozó tulajdonosokkal az egész középkor folyamán. Legnevezetesebb birtokosai a Majláth grófi család tagjai voltak, nevükhöz fűződik az újratelepítés utáni élet beindítása, s a magyar korona fegyveres szolgálata, melyet címerükben – ahonnan emléküket idézve a motívumot átemeltük - a koronán átnyúló pallos jelképezett.

A kék mezőben aranyló templom, tornyán a nyolcágú arany csillaggal jelzi, hogy a község lakossága többségében református vallású, s eleven hitéletet él.