Önkormányzati címerek

Álló, csücskös talpú, ezüsttel és zölddel hasított katonai pajzs a címer, amelynek jobb mezejében zöld színű, háromlevelű, kétfürtű szőlőtőke, bal mezejében pedig a tetején csillagot viselő ezüst t

A címer álló, háromszögletű, kék színű katonai pajzs, alul vörös lángnyelvekkel; a pajzs mezejében (heraldikailag) jobbra ugró aranyszarvas lebeg.

A címer ovális, fehér alapú.

Álló, háromszögletű, kék színű katonai pajzs a címer, amelynek mezejében jobbra forduló, ágaskodó, mancsában kivont kardot tartó aranyoroszlán lebeg.

A község címeres pecsétnyomóját, amely több mint két évszázados, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár őrzi.

Álló, háromszögletű, kék színű katonai pajzs a címer, alul arany hullámpólyával, amelynek felső mezejében ezüst püspöksüveg lebeg, mögötte keresztben elhelyezett arany kettős kereszttel és pásztorb

A város címere: álló, ívelt háromszögtalpú katonai pajzs, melynek kék mezejét ezüst bal haránt pólya osztja.

A kerek talpú pajzs kék mezejét ezüst szarufa osztja három részre. A középső részben lebegő ezüst tölgyágaktól övezve 3 ezüst csillag, fölötte aranykorona lebeg.

IE quirks rendering mode trigger --> '

Kék színű a hasított doborpajzs, címertani jobb mezejében egy tőből kinövő három ezüst búzakalász, bal oldali mezejében hegyével felfelé, élével a címertani jobb oldalra fordított ezüst ekevas lebe

Az önkormányzat címere csücskös talpú, hasított pajzs, melynek jobb oldalán az ipari-bányászati múltra utaló fekete mezőjében a három ezüst (fehér) pólya (sáv) a helységet átszelő vizeket (Salgó-,

Csücskös pajzs kék mezejében a lebegő, utolsó erőgyűjtésre, feltekintő, Szent Mihály a lándzsájával a szintén lebegő, kígyóval körbefont, fekvő ördög felé készül sújtani.

Kék mezőben jobbjában ezüstszablyával lesújtani készülő, bal kezét (mancsát) védelmezően kinyújtó, nyelvét kiöltő, szemét haragosan ráncoló – a koronafőből kiemelkedő oroszlánon jól kivehető – nyak

Sály község címere álló, kerek talpú pajzs, kék mezejében lebegő, kék, álló hajdú, amely jobbjában három arany búzakalászt és egy nagy szőlőfürtöt, baljában pedig fekete ekevasat tart.

Csücskös talpú a pajzs, aranykontúrral. A pajzson a SÁMOD felirat, melyet vékony fekete kontúr vesz körül. A szöveg követi a pajzson lévő vágás ívét.

Háromszögű a pajzs, melyet középen ezüstpólya szel ketté.

A címer formája: kikerekített oldalú, hegyes talpú pajzs, középen vízszintesen két mezőre osztva. A címerpajzs felett lebegő arany szalagon SAND felirat.

A város címere kékkel és arannyal sakkozott reneszánsz pajzs, melynek kék mezői díszítettek.

Sáp község címere kék címerpajzsban, hármas zöld halmon álló sólyom, amely heraldikailag jobbra fordul, tőle balra és jobbra egy-egy hatágú aranyszínű csillag.

A címer: álló csücskös talpú pajzs, melynek kék mezejében enyhén jobbra forduló, jobb támadó állásban lebegve álló vitéz látszik.

A város címere, amely a mezővárosi időkből származik, pajzs alakú, kék mezőben, ezüstszínű horgony, melyet egy ezüstszínű, saját farkába harapó kígyó övez, benne egymásba fonódó két kézfej látható.

A címer álló helyzetű, háromszögű pajzs.

Vörös színű doborpajzsban ezüstszínű, szablyát markoló, levágott jobb kar lebeg, felette arany lombkorona látszik.

A címer lekerekített, hegyes végű háromszögű címerpajzs 4 részre osztott címermezőkkel.

A címer álló, négyelt, csúcsaiban csapott, csücskös talpú (reneszánsz) pajzs.

Sarkadkeresztúr nagymúltú település Békés, Bihar és Zaránd megyék határán (melyből kifolyólag hol ide, hol oda kapcsolva; ma Békésben található).

A település címere jelképezi a község történelmét és lakosságának megélhetési jellegét a múltban és a jelenben is.

A címer leírása:

Ovális pajzs, melynek felső részén fehér alapon, kék tóban, jobbra forduló zöld sárkány áll. Alsó részén zöld mezőből 7 db aranyszínű búzakalász nő ki.

A címer leírása: ovális címerpajzs közepén kék mezőben arany ekepapucs három zöld barázdát hasít. Az ekepapucs jobb oldalán aranycsoroszlya, bal oldalán arany tövisborona áll.

A pajzs alakja: háromszögű, zöld mezőjében a boglárhelyen balra néző, ezüstszínű, felemelt lábával harangot tartó gólya látható.

A címer alakja: alul kerekített pajzs, négyes osztással, a keret és az osztás színe arany.

Sárosd címere: csücskös talpú, csúcsaiban csapott, álló pajzs, melynek zöld mezejében, a pajzstalp magasságában vörös halászcsónak orral enyhén jobbra fordulva lebeg, benne a cölöp helyén jobbra fo

A címerpajzs alapformája kilenc egybevágó négyzetből szerkesztett téglalap.

A pajzsfő: középen kék mezőben címerállat - ezüstbárány piros ezüstzászlóval - mely a reformáció jelképe, alatta zöld domb, a 'szőlőhegy' jelképe.

A szokásos címerpajzs alsó, zöld színű harmadában élével felfele, hegyével heraldikailag jobbra néző ezüstszínű ekevas, a pajzs felső, kék színű mezőjében pedig egy heraldikailag jobbra vágtató, ki

A címer klasszikus háromszögű címerpajzs, amelynek bal oldali hasított mezőjében a régi hagymakupolás, félig leeresztett rostélyos templom rajza látható.

A címer három mezőre osztott klasszikus formájú, csücskös talpú pajzs. Az első mezőben, zöld háttérben ezüst /fehér/ és fekete színű gulipán ábrázolását találjuk.

A címer ezüst háromszögletű pajzs. A pajzsfő közepén, kilencágú sárga színű nap, aminek a közepén helyezkedik el kék körben a fehér Luther-rózsa.

A Szentmihály helységnév a falunak Szt. Mihály arkangyal tiszteletére emelt templomával, a megkülönböztető szerepű Sár-előtag pedig a Sárréttel, Sárvízzel kapcsolatos. (Csánki)

A címer vízszintesen ketté osztott: felső, ún. pajzsderék és alsó pajzsláb. A pajzsderék színe kék (levegő). A pajzs szívében fehér (ezüst) eke élével fölfelé irányítva.

Sárvár város címere alul lekerekített doborpajzs, amely vágással zöld pajzstalpra és vörös mezőre oszlik.

Sásd város címere álló, háromszögű pajzs, zöld mezejében lebegő ezüst 'S' betű, közepénél átfűzött ezüst, kétlevelű sással.

Sáska település a Tapolcai-medence északi részén, az Agártető délnyugati lábánál fekszik. 1385-ben említik először, mint a Rátóti Gyulaffy család birtokát.

Címere: álló, háromszög pajzs, kék mezejében stilizált (a pajzstalp felé elkeskenyedő) arany V-betű lebeg, szárai aranylevelű arany szőlőfürtöt fognak közre.

Sátorhely község címere pajzs alakú.

A címer: zöld háromszögpajzs vörös sátorral és ezüsttel és feketével sakkozott pajzslábbal. Az első, zöld mezőben arany búzakalász.

A címer vágással két részre osztott, kék színű doborpajzs, alsó mezőjében zöld tarajon arany búzakéve áll.

Álló, enyhe csücsökben végződő kerek talpú pajzs kék mezejében jobbra fordult aranyoroszlán felemelt jobbjában aranymarkolatú, arany keresztvassal ellátott ezüstszablyát tart, balját ragadozásra ny

A város címere álló, félköríves talpú pajzs, kék mezejében íves, aranyszínű pajzstalppal.

Álló, háromszögletű, kék színű katonai pajzs a címer, amelynek alapját zöld hármashalom foglalja el; ezen jobbról nyolcsugarú ezüstcsillaggal, balról ezüst orosz kereszttel kísért ezüst cserfa áll.

Álló háromszögletű, kék színű katonai pajzs a címer, amelynek mezejében nyolcsugarú aranycsillag és kétlevelű arany szőlőfürt lebeg, alul pedig arany gabonakéve eléje helyezett sarlóval.

A címerpajzs kerek talpú, bal felső részén: horvát zászló részlete látható, mely utal a lakosság többségének horvát nemzetiségére.

Álló, sima ívvel lezárt, kék mezőjű tárcsapajzs, mely baloldalról átvetett ezüstszínű pólyában barnásvörös színű, stilizált előrelépő róka található.

A település címere: ovális alakú pajzs, színe középkék, amely felett ötágú főnemesi korona díszlik, piros és zöld kövekkel ékesítve.

Álló, háromszögletű, kék színű katonai pajzs a címer, amelynek alapját hatsornyi, ezüsttel fugázott téglákból álló rakás foglalja el; a kék mezőben (heraldikailag) jobbról arany kettős kereszt, bal

Álló, háromszögű pajzs kék mezejében zöld pajzsfő. A zöld mezőben lebegő helyzetű, szárukon haránt irányban keresztbe tett leveles arany kukoricaszár és arany búzakalász.

A címer: hullámos fehér pólyával vágott álló, csücskös tárcsapajzs ezüstkeretezéssel.

Vízszintesen három részre osztott pajzs alakú a címertest. A címer közepén az ezüstszínű stilizált várkép a város életében a vár meghatározó szerepére utal.

Kékszínű, csücskös talpú pajzsban, arany lombkoronán kettő, kétl ábon szembenálló, jobbjával kardot markoló, baljával egymást érintő, aranyoroszlán áll az arany lombkoronán.

A címerpajzs álló, csücskös talpú, kék alapszínű. Benne természetes (vörös) színű, egytornyú vár, a toronytól jobbra és balra a várfalra tűzött aranygombú buzogánnyal.

Címere kékkel-ezüsttel-zölddel-ezüsttel-zölddel hullámosan négyszer vágott háromszögű pajzs.

A címer formája pajzs alakú, a történelmi múltra jellemzően egyenes 'A' oldalú. Jelképezi, hogy településünk eredete a középkor első feléből származik.

A címer: pajzs alakú, felső részében a siroki vár, mint a község szimbóluma, középső részében a Tarna folyó szimbóluma, alatta palóc vidéki motívumok.

A vörös színű, hegyes végű pajzs felső felében háromágú, nyílt, leveleskorona lebeg, amelynek két ágán egy-egy középfelé forduló, zöld hasú aranymadár ül, és fejét a korona középső ágához hajtja.

Zöld sávot közrefogó szélesebb és egy keskenyebb, hullámos ezüstpólyával osztott, hasított gótikus pajzs első zöld mezejében egy hegyével fel, élével balra fordult ezüst ekevas lebeg, fent és lent

Háromszögű pajzs, középen vágva és hasítva. A bal felső mezőben zöld alapon aranyeke és búzakéve látható, amely a község régi pecsétnyomójából kivett motívum.

Csücskös talpú pajzs, ezüsttel szegélyezett zöld mezejében ezüsttel szegélyezett kék mező. A kék mezőben ezüst szőlőtőke, jobb oldalán kettő indán, bal oldalán egy indán csüngő szőlőfürt.

Solt címere álló, ívelt háromszögtalpú, kék mezejű pajzs. A pajzsfőben ötágú (három levél között kép gömb), abroncsán geometrikus díszítésű, nyitott arany korona lebeg.

Magyar és sváb motívumokat ötvöző, díszes hordó homlokzatra is emlékeztető a címer, melyet aranyszínű címerpajzs foglal magában.

Kékkel és vörössel vágott pajzsban, fenn aranyholddal és nappal kísért aranytetejű, egytornyú hegyes toronysisakú ezüst falusi templom.

A címer alakja csúcsos talpú pajzs. Benne kék mezőben, zöld halmokon vörös zubbonyban, zöld nadrágban álló, jobb karján sólymot tartó solymászalak, mellette szőlőtőke, a háttérben egy vár.

Középen vágott, felül hasított doborpajzs a címer, melynek aranymezejében hármas osztatú természetes (zöld) színű levél, bal oldalon vörös mezőben kettőzött farkú, ezüstoroszlán bal mellső lábában

Feketével és arannyal kontúrozott keretben, zöld mezőben, csücskös talpú pajzsban középkori - ugrató lovon ülő - harcos, jobbjában kivont szablyával aranyból.

A fekete keretű, nagyon enyhén ovális pajzs felső kétharmadán uralkodó zöld mező közepén fehér apostoli kettőskereszt áll két, félig árnyalt sárga, egy-egy nyílással ábrázolt csúcsos torony között,

Somodor község címere hasított, csücskös talpú pajzs, jobb, vörös mezejében ezüst obeliszk (síremlék), rajta zöld tölgyfalomboktól övezett lekerekített széles talpú zöld kereszt.

Álló, csücskös talpú pajzs a címer, bordó és kék bal haránt osztott mezejében jobbra forduló aranyoroszlán baljában három arany búzakalászt tart.

Kék háromszögben zöld talajon álló, jobbról hatágú aranycsillagtól, balról arany félholdtól kísért ezüstszínű római katona (Szt.

Címere csücskös talpú vörös tárcsapajzs, kék pajzslábbal.

Csücskös talpú tárcsapajzs kék mezejében zöld halmon álló, barna törzsű, zöld lombozatú fa, felette a pajzs felső széle által metszett fél aranynap.

Somogycsicsó község címere kék háromszögpajzs, ezüstpólyával. A kék mezőben a pajzs aljáról a felső mezőbe átnyúló, alul aranyszalaggal átkötött három arany búzakalász.

Heraldikai leírás:

Álló, háromszögű, ezüsttel és vörössel négyelt pajzs, szívpajzzsal a címer, kék mezejében arany heraldikai liliom.

A címer csücskös talpú a pajzs, jobb haránt vágott pólyával.

Palást alakú a címer, kék alapon, zöld gyepen álló, balra forduló, ágaskodó, piros nyelvet öltő aranyszínű oroszlán.

Álló, háromszögű pajzs a címer, melynek zöld mezejében lebegő helyzetű, felül széthajló hét arany búzakalász, amelyek összefogott szárai előtt két, egymáson haránt irányban keresztbe tett élével le

A címeren kék színű háromszögpajzsban boltíves záródású ablakkal, két lőréses oromzattal ellátott ezüstbástya, melynek középső oromzatából két levéllel és három makkal megrakott arany tölgyfaág eme

Somogysárd címere összetett, alapmotívuma: vörös pajzsmezőben kék sátor.

A címer álló, kék, háromszögű pajzs vörös pajzsfővel.

Somogyudvarhely címere egy kerektalpú pajzs, melynek kék mezejében zöld pajzsláb fölött álló, fehér téglákból rakott, vörös kúpcseréppel fedett, boltíves, oszlopos nyitott kapuval ellátott kerítésf

Vágással két részre osztott, álló csücskös talpú pajzs a címer, melynek a felső vörös mezejében lebegő helyzetű aranykoronán természetes barna színű, kiterjesztett szárnyú, fejét jobbra fordító, cs

A címer kerek talpú pajzs, vörös mezejében zöld talajon álló hét-hét ablakkal ellátott (3-2-1-1) kéttornyú, román stílusú ezüsttemplom áll, toronycsúcsain ezüstkeresztekkel.

A címer álló, csücskös talpú tárcsapajzs, ezüstmezejében jobb haránt zöld pólya, benne arany búzakéve, fentről négy, alulról három ezüst háromszirmú virágtól közrefogva.

A pecsét ovális alakú, citromsárga színű körben fekete vonallal elválasztott külső kerületében középkék színnel SONKÁD KÖZSÉG PECSÉTJE 1855 felirat található.

Négyelt háromszögű pajzs a címer, közepében háromszögű szívpajzzsal.

Címere: álló, háromszögpajzs, vörös mezejében ezüst pecsétnyomat látszik, melynek kettős ezüst körgyűrűjében, a pajzsfőbe rajzolt máltai kereszttől indulva capitalis írással "SOPRON CIVITAS FIDELIS

A címere: csücskös talpú, ívelt oldalú, arannyal szegett, egyszer hasított, egyszer hullámos ezüstpólyával vágott címerpajzs.

A címeren csücskös pajzs vörös mezejében zuhanórácsos kapuval ellátott bástyán ormos torony, hegyes tetővel és három ablakkal. Mindkét oldalon kétlevelű arany szőlőfürt.

Álló, háromszögű pajzs kék mezejében középen nyolcszirmú sárga vagy aranykelyhű vörös rózsa, alatta évszám: 1318.

Címerpajzsa:

Satírozásban egy férfi kar, benne kard, felette korona.

A címert 1907-től használták, amelyet a 1930. decemberi ülésen megerősítettek.

Álló, háromszögű pajzs, melynek kék mezőjén arany női alak látható, a pajzsfőben pedig jobbról - a heraldikában az irányok ellentétesek - a Gyula nemzetség vörös pajzsmezőben lévő, jobbra fordult,

Az önkormányzat címere: alul ezüst hullámpólyával vágott, háromszögű pajzs, alsó mezője kék, felső vörös mezejében ezüst, alul öt, felül három kapujú borona szerkezetű vár emelkedik, amelyben jobbr