Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
A címerpajzs alapformája kilenc egybevágó négyzetből szerkesztett téglalap. A négyzetek közül az alsó három téglalappá egészül ki függőleges oldalaikon az aranymetszés szabályai szerinti meghosszabbítás nyomán.
A pajzslap az álló alapforma alsó sarkainak negyedköríves csonkolása nyomán alakul, a pajzscsücsök a csonkolásból leeső részek össze- és helyreillesztése nyomán jön létre a függőleges szimmetriatengelyen.
A pajzson leveleskorona. Alja a két felső szélső négyzet felezőjén nyugszik, felső, szélső pontjai a címerpajzs oldalai meghosszabbításából születő egyenesre esnek. A korona íves vonalait a pajzscsücsökbe szúrt körzővel lehet megszerkeszteni.
Felső mező: három négyzetből áll. Közepén liliom, amely a sáv függőleges szimmetriatengelyére illeszkedik. Két szélen, a fennmaradó helyen arányosan elhelyezve egy-egy rózsa. A liliom alapformája romboid, a rózsák alapformája ívelt szélű ötszöglap.
Alsó mező: szimmetriatengelyén felül a címerpajzson nyugvó korona kicsinyített mása, alsó harmadoló pontján a felső mezőben lévő rózsa kicsinyített mása (M=2:1). Az angyalfigurák azonos nagyságúak, tükrösen szimmetrikusak szemben lévő párjaikkal, törzseik, szárnyaik azonosak, csupán fejtartásuk, karmozdulataik és egyik lábuk tartása igazodik testtartásukhoz.
A csillag és a hold a két sarokra eső négyzet átlójára középpontjával illeszkedő körbe rajzolható (átmérő = egynegyed négyzet élhossz). A hold - a rajzon - jobb kézre, a csillag bal kézre esik. A korona kövei kör, ellipszis és téglalap alakúak, középpontjaikkal, felezőikkel ívelt vonalakon fekszenek.