Fejér vármegye
A település címere jelképezi a község történelmét és lakosságának megélhetési jellegét a múltban és a jelenben is.
A négyes osztatú, csúcsára állított pajzs fölött a korona jelképezi azt, hogy a település 1193-ig királyi birtok volt.
Az 1193-ban kelt, III. Béla királyunk által szentesített adományozó levél említi először a települést, amikor is a községet az "ispotályos" Szent János Lovagrend Fehérvéri Rendházának ajándékozta Eufrozina királyné meggyógyításáért. E történelmi kort jelképezi a vörös mezőben található négyosztatú, nyolccsúcsú Máltai-kereszt, amely egyben a Johannita Lovagrend jelképe is. E jelkép használatát a Johannita Lovagrend Magyarországi Tagozata engedélyezte a településnek.
A szintén vörös mezőben található nyolccsúcsú protestáns csillag a községnek a reformáció óta tartó többségi protestáns jellegét jelképezi, melyre jellemző, hogy a község református gyülekezete a reformáció után sokáig a székesfehérvári gyülekezet anyagyülekezete volt.
A két zöld mezőben található eke és a gabonakéve a községet mindig is jellemző mezőgazdaságot jelképezi.