Önkormányzati címerek

A kerekített oldalú, háromszög alakú, zöld színű tarpajzs alján vörös színű, téglamintás hármashalom látható.

Szeremle címerének heraldikai leírása a következő:

A címer vágott doborpajzs felső, vörös mezejében háromormú ezüstbástya, négyszögű kövekből épült rovátkolt fallal, közepén ívelt boltozatú kapuval, mely a várost, Zemplén-hegyalja kapuját és az itt

Szerep község címere: a címerpajzs alsó harmadát elfoglaló zöld pázsiton kivont, görbe kardra tűzött török fejjel jobbra léptető vitéz látható.

Álló, kerektalpú, ún. doborpajzs, kék hátterén két ezüstszál között, zöld halmon, cölöpösen álló, aranykoronás ezüstkígyó a szájában arany országalmát tart.

A címer: heraldikailag pajzson fekete szegéllyel három részre osztva, felül zöld mezőben arany szőlőfürt levéllel, középen folyó jelképeként kettős hullámvonal ezüstszínben, alul piros mező, benne

A város címere: csúcsos arany címerpajzs, a pajzs szélétől és közepétől egyenlő távolságra levő, két, függőleges kék szalaggal.

A község címere álló, háromszögű pajzs, ezüstmezejében a pajzsderékban lebegő helyzetű, aranyközepű és zöld levelű öt, vörös heraldikai rózsa két sorban, 3:2 elosztásban.

Kerek talpú pajzson ezüstmezőben kék haránt pólya, benne ezüstszínű paduc hal (jellemzően dunai fajta). A pólya feletti részben szőlőtő zöld levelekkel és kék színű fürtökkel.

A város címere szabályos tárcsapajzs. A címer alapja kék színű, mely utal a Duna melletti fekvésre.

A címer álló, háromszögű pajzs, zöld mezejében kék pajzsfő. A kék mezőben középütt lebegő helyzetű, hatágú aranycsillag, két oldalról egy-egy heraldikai aranyrózsától kísérve.

A címer félköríves záródású, ívesen süvegezett doborpajzs. Felül a két pajzssarokból közép felé hullámvonallal záródik.

A csücskös talpú címerpajzson, osztatlan kék színű pajzsmezőben: a címerkép a pajzstalpon nyugvó zöld színű kettőshalmon ezüstszínű tornyos várat ábrázol.

Községi pecsét 1764-ből: három halomból kinövő búzaszálak, fölöttük stilizált napkorong, körirata: Szihalmiense sigillum 1764.

Háromszögű tárcsapajzs zöld mezejében lebegő, vörös cserepes, barna deszkázott, természetes színű harangláb, tetején ezüst (fehér) kettős kereszt, a pajzsfő jobb és bal oldalán piros közepű ezüst (

Kék színű, csücskös talpú pajzson, zöld halmon, ezüstszínű madár áll, csőrében kétfelé ágazó ezüstszínű; szőlővenyigét tart, melyről jobb és bal felé egy-egy ezüstszínű szőlőfürt csüng le.

Ívelt oldalú, csücskös, négyelt pajzs a címer, arany osztóvonalakkal és szegélyekkel.

Az álló, ezüst pajzsfő felső részén a település neve olvasható fekete betűkkel. A zölddel hasított pajzsmező bal felső sarkában, zöld alapon egy aranyszínű szőlőfürt stilizált alakja látható.

Ívelt élű és oldalú, álló, csücskös pajzs a címer, kék mezejében zöld hármashalom, felette növekvő aranygriff, jobbjában ezüstkard.

Arannyal szegélyezett, szimmetrikus, kettős ívű aranyszalaggal a pajzs alsó harmadában vágott pajzs a címer.

Csücskös talpú kék pajzsban zöld hármashalmon balra lépő fehér lovon ülő, barna bőr öltözetű és sisakos római katona (Szt.

Címere csücskös talpú negyedelt pajzs, melynek első, vörös mezejében ágaskodó ezüstszínű ló látható, második és harmadik kék mezejében három tölgylevél és három pár makk lebeg, a negyedik vörös mez

Álló négyszög pajzs a címer, kék mezejében kétleveles arany szőlőindáról ezüst szőlőfürt csüng lebegve.

Az álló, csücskös talpú pajzsot a pajzsderékban hullámos ezüstszalag osztja.

Címere háromszögletű, álló, a pajzsfőben vörössel vágott, kék színű katonai pajzs; a pajzsfő vörös mezejében aranyszínű, merev besenyőzabla, a pajzs kék mezejében pedig jobbra forduló, három arany

Anjou háromszögpajzs alakban, heraldikai zöld alapon ezüstszínű lovas a dárdájával a sziklából vizet fakaszt.

Hegyes alapú, álló pajzs fehér (ezüst) mezejében fűzöld hármashalom középső dombján természetes színű, a szőci templomhoz hasonló templom, tornyán fekete kereszt.

Pajzs alakú kék mezőben kettős ívű zöld dombon hátsó két lábán álló fehér lovon királyi méltóság ül, mellette tőzegmoha.

Álló, háromszögletű, vörössel és kékkel hasított katonai pajzs a címer, amelynek közepét zöld halomból kinövő, kétlevelű, háromfürtű, kettős keresztben végződő szőlőkaróra támaszkodó ezüst szőlőtők

A címer álló, háromszögletű, zölddel és vörössel hasított katonai pajzs, amelynek (heraldikailag) jobb oldali, zöld mezejében egylevelű, kétfürtű arany szőlőtőke és szőlőmetszőkés lebeg, bal oldali

A címerkép alapját a falu egykori pecsétje képzi, melyben a fő foglalkozás, a mezőgazdaság jelképei szerepelnek.

A címer: vörös háromszögpajzs, benne fent jobbról arany búzakalásztól, balra élével jobbra fordult arany ekevastól kísért jobbra fordult, ágaskodó ezüstló.

Csücskös talpú pajzs a címer, zöld mezőjében lebegő, ezüstlovon ülő Szent György, ezüstruhában és repdeső palásttal, aki lándzsájával hátán fekvő aranysárkányt szúr le.

Szólád község címere álló, három részre vágott pajzs fölött szembenéző, koronás, pántos sisak. A sisaktakaró szeldelt, levél formájú, bal oldalon ezüst-kék, jobb oldalon arany-piros.

Címere: aranyos keretben álló barokk pajzs.

Háromszögű a pajzs, kékkel és arannyal hasított, melynek közepén a község nevére utaló szőlőfürt helyezkedik el, a pajzs színeinek megfelelő váltakozó színekben

Címere csücskös talpú pajzson, kék mezőben, ormozott ezüstvár, nyílt és felül kereszttel ellátott kapuval, két kitárt kapuszárnnyal, ezek mellett pedig - a kapuszárnyak magasságában – két oldalt eg

Csücskös talpú, bal haránt osztott címerpajzs.

Szomolya település címerének leírása:

Címere kék színű, egyenes oldalú csücskös pajzs. A címer kitölti az egész címerpajzsot, rajta Szent Mihály arkangyal látható, amint legyőzi az ördögöt.

Szorgalmatos község címere álló, sima ívvel lezárt, kék mezőjű tárcsapajzs, mely jobb oldalról átvetett ezüstszínű pólyában barnás-vörös színű, stilizált, kiterjesztett szárnyú sas madár látható.

Hegyes talpú, három mezőre osztott a pajzs.

Álló, félbehasított, négylevelű, ékkövekkel díszített, heraldikai aranykoronával ékesített háromszög alakú a pajzs.

Álló, háromszögletű, zöld színű a katonai pajzs, alul arany hullámpólyával; a pajzs mezejében jobb felé vágtató ezüstlovon ülő, vörös ruhás, kivont szablyát tartó katona látható.

Álló, háromszögletű, kék színű a katonai pajzs, amelyet vörösből és ezüstből összerótt cölöp, illetve arany hullámpólya oszt négy mezőre.

Álló, háromszögletű, kék színű a katonai pajzs, amelynek alapját zöld halom foglalja el; a halmon egytornyú ezüstvár emelkedik, míg a halomban nyitott, aranyszínű könyv helyezkedik el, látható lapj

A címer: álló, háromszögű pajzs, aranymezejében alul völgyet képező kettős zöld halom. A halmok feletti aranymezőben lebegő helyzetű, indás zöld szőlőfürt két levéllel.

A falu címere egyenesen álló, csücskös talpú, kék színű tárcsapajzson látható. Az alapszín felett a pajzstalpat domború, zöld színű ív tölti be.

Álló, háromszögű, arannyal és zölddel vágott pajzs a címer, felső, arany mezejében lebegő, püspöki rangot jelző zöld főpapi kalap, zöld zsinórzattal és két oldalt 6-6 zöld bojttal.

Tab címere összetett pajzs.

A címerpajzs a középkorban szokásos lekerekített talpú doborpajzs. A címer színei: kék és arany.

A község címere pajzs alakú.

A település címere pajzs alakú, mely hosszában kettéosztott. Bal oldali része ún. Árpád-sávos, mely a magyar történelmi hagyományoknak kíván emléket állítani.

Tác címerének címerformája állított, kerek talpú címerpajzs, hullámvonalas pólyával vágott, zöld középső pólyája két, ezüst (fehér) pólyával határolt, a pólya fölött kék mezőben ezüst (fehér) római

Egyenes állású, hullámos ezüstsávval két részre osztott csücskös talpú pajzs a címer, melynek felső, kék színű mezejében két, zöld színű domb között elhelyezett, egytornyú ezüsttemplom áll, alsó, z

A település címere piros mezőben ezüst (fehér) városfal, közepén egytornyú kaputorony, bejárata nyitott.

A címerpajzs háromszögletű. Sötét, tüzes, kárminvörös mázas pajzson fehér (ezüst) rátétminta (vagy veret) szerű növénystilizáció kanyarog.

Álló címerpajzs (szívpajzs), melynek szélessége a magasság 2/3-a. A pajzs középen hasított. A jobb oldal arányosan kétszer vágott, a bal oldal egyszer vágott 2/3- l/3 arányban.

A címer egyenes vonalú, világoskék színű, háromszögletű pajzson elhelyezett négy figura, éspedig: középen csónakjában álló, kezében evezőlapátot tartó halászember, a bal felső sarokban a szájában s

A címer leírása: kék-piros színű, kettéosztott, csücskös címerpajzsban aranyszínű búzakalászok, mindkét oldalán ugyanolyan színű sütőtökök és alatta ezüstszínű eke.

A címere: csücskös talpú, ultramarinkék alapozású pajzs, mezejében két, balra úszó, ezüstös hal (csuka), amelyet a község nevét feltüntető felirat boltoz.

A címerpajzsban ezüstpáncélos, vörös nadrágos magyar vitéz kék háttérben, zöld alapon áll. Kezében nem keresztes zászlót, hanem a község egy védett növényritkaságát, a tavaszi héricset tartja.

Tállya címere: csücskös talpú pajzs, kék mezejében ezüstpáncélos Szent György ledöfi dárdájával a lábánál a hátán fekve lebegő aranysárkányt.

Tamási város címere hullámos ezüstpólyával vágott pajzs alakú. Zöld mezejében stilizált ezüst dámszarvas trófea lebeg. A hullámos ezüstpólyában három fekete hullámos vonal.

Táp község címere álló, háromszögű barokk pajzs, melynek felső széle a körívben záródó sarkokból két homorú ívvel középen hármas tagolású csúcsmotívumban záródik.

Álló, háromszögű pajzs kék mezejében zöld pajzsláb. A zöld mezőben lebegő helyzetű, állított, élével jobbra fordított ezüst ekevas és csoroszlya.

A kerek talpú a címerpajzs, két alapszínből tevődik össze: kékből és sárgából.

A címer Anjou-címerpajzs, kék mezejében sárga színű a közepén lévő katolikus templom, a felette balról lebegő három búzaszál, jobbról a gyurgyalag madár.

Csücskös talpú négyelt pajzs a címer, melynek első és negyedik mezője vörös, a második és harmadik mezője zöld.

Táplánszentkereszt község címere hegyes címerpajzs, középen átlósan ezüstpólya (a Gyöngyös-folyó jelképe). Felső részében piros mezőben aranyszínű kereszt.

A címer álló, csücskös talpú vörös pajzson ezüsttornyos bástya. Benne jobbra forduló vörös oroszlán, szájában aranymarkolatú fekete kard.

A község címerének alakja vörös, csücskös talpú pajzs, a pajzsfő elején és hátsó részén egy-egy aranyszínű hatágú csillag, kifelé forduló ezüst félhold ölelésében.

Háromszögletű álló pajzs, vágott mezejének pajzsfőjében vörös alapon két aranyfém hársfalevél, a pajzstalpban kék alapon aranyfém gótikus mérmű. A pajzs felett aranyfém korona.

Tarcal község címere egyenes, címerpajzsa csücskös talpú tárcsapajzs, melynek kék mezőjében zöld halmon, a pajzs jobb felén arany szőlőtőke dús fürtökkel helyezkedik el, tőle balra, a pajzs bal fel

Álló, háromszögletű, zöld színű katonai pajzs a címer, amelynek mezejében ezüst ekevas és csoroszlya által kísért ezüst bükkfa lebeg.

Álló, háromszögletű, zöld színű katonai pajzs, a közepén széles, ezüstszínű cölöppel.

A címer úgynevezett háromszögű pajzs, mely középkori múlttal rendelkező település esetén használható. A település a honfoglalást követően a Tarján törzs Tardos nemzetségének szálláshelye volt.

A címer egy csücskös talpú, felső harmadában karcsúsított (vállazott) ékelt pajzs. A felső (kék színű) mezőben egy aranylíra található, a település zenei múltjára és jelenére utalva.

Egyszerű barokk kartusba foglalt, osztott pajzsban lebegő a címeralak, sárkányölő Szent György.

A község címere a település történelmi múltjára és mai jellegzetességre utaló jelkép a klasszikus heraldika szabályai szerint.

Álló, csücskös talpú tárcsa pajzs vörössel és kékkel. Osztott felső mezejében cölöphelyen álló, arany, gömbölyű végű kereszt.

A település jellemző természeti adottságaira és tevékenységére utal a település címere, mely 1734-ből való, mai formáját 1993-ban nyerte el.

Címere álló, csücskös talpú pajzs, két részre oszlik. A felső mezőben a bejárati homlokzattal szemben ábrázolt, stilizált templommotívum.

A címeren kék mezőben lebegő sajka, damaszkolásszerű zöld zsombék. Az evezők keresztbe téve a sajka előtt.

Csücskös talpú, hullámos tetejű (barokk) pajzs, amelyet egyharmad magasságban ezüst hullámpólya vág felül kék, alul piros mezőre.

A címer egy kerek talpú pajzs, melynek kék hátterén arany nyílvesszővel átlőtt nyakú, természetes színű vadkacsa látható, csőrében zöld nádszálat tart.

A háromszög alakú pajzs kék mezője derékban hullámos ezüstpólyával vágott.

A címerfőn aranykehely lebeg. A pajzstalp természetes színű kőszikla tölgyfával.

Kerekített oldalú, hegyes talpú pajzs a címer. A pajzsot középen hullámos vonal (Duna) két mezőre osztja.

Tata város címere háromszög alakú, fekete kontúr pajzs. Felső széle egyenes, jobb és bal széle ívelt. Középen függőleges irányban hasított, ezzel két részre osztott.

Tatabánya megyei jogú város, új címere 2002. január elsejétől hatályos. A változtatásra azért volt szükség, mert a régi címerben nem jelent meg a város bányászati múltja.

A címer álló, jobb oldalt ívelt, kerek talpú tárcsapajzs, vörös mezejében lebegő, ezüst (fehér) lovon jobbra lovagló, felső törzsével szembefordult lovas, fején tatársüveg, a jobbjában tartott hoss

A cizellált vért alakú címer vízszintesen 3 részre osztott.

A címer élére állított címerpajzs, melynek heraldikailag jobb felső sarkában hatágú aranycsillag van. A csillag ősi asztrológiai jelvény.

A címertakaró a kezdeténél sárga színű búzakoszorú, amely arra utal, hogy a településen élők fő megélhetési forrása a földművelés, a gabonatermesztés volt.

Álló, csücskös talpú pajzs a címer, melynek alapszíne vörös, fekete kontúrral.

Álló, egyedi alakú, hasított pajzs a címe, jobb ezüstmezejében egyenes állású, természetes színű búzakalász és kukoricacső lebeg félig egymásra csúsztatva.

A címer alakzata lekerekített pajzs, mely két mezőre oszlik. A pajzs alsó ívelt, zöld részén háromtornyú vár, melynek tornyai a pajzs többi részét betöltő kék mezőbe nyúlnak.

Hagyományos alakú négyelt a címerpajzs, sárga és zöld mezőkre osztva – vékony fekete szegéllyel.