Önkormányzati címerek

A pajzs álló, negyedelt, csúcsos talpú tárcsapajzs.

A címerpajzson dombon álló, háromlombú fa látható, törzse mögött nyelén keresztbetett két cséppel.

Álló, háromszögű pajzs kék mezejében vörös pajzsfő. A vörös mezőben középütt lebegő helyzetű 'AMR' Szűz Mária-monogram arannyal, melyet két oldalról egy-egy ezüst heraldikai rózsa kísér.

Álló, háromszögű pajzs kék mezejében, a pajzsderékban vízszintes, alsó felén fogazott ezüstpólya.

A címer leírása:

A község címere álló, csücskös talpú reneszánsz jellegű pajzs, mely vörössel, kékkel vágott.

A háromszögű pajzs ezüstmezejében kék cölöpön átlósan elhelyezett, arannyal díszített, fekete markolatú ezüstszablya és arany búzakalász keresztezi egymást a pajzs alsó harmadában.

A címer egy háromszögű, középen hasított pajzs, melynek jobb szélső mezőjében az Árpádok ősi színei, vörös és ezüst sávok láthatók a falu Árpád-kori alapítására utalva.

Újiráz címere négy vágott és hasított mezőre osztott, tört ívű pajzs, melyet az alapítóra utaló püspöki jelképek öveznek.

Álló, háromszögű pajzs ezüstmezejében kék pajzsfő, benne lebegő, balra fordított ezüst jászkürttel. Az ezüstmezőben lebegő, balra fordított kubikostalicska kékkel.

A pajzsmező sötétkék színű, amelyben középen dohánylevél látható, a községet alapító dohánykertész lakosok foglalkozását szimbolizálja. A pajzs felső részét aranyszínű ötágú korona zárja.

Pajzs alakú címer alsó részén zöld, felső részén kék mező, melyen álló férfialak a jobb kezében ásót, felemelt bal kezében 1 szál búzakalászt tart.

A címer: felül egyenes záródású, alul csücskös kékmázas tárzsapajzs.

A község címere: álló, háromszög pajzs, kék mezejének jobb pajzsfőjében lebegő stilizált aranyliliom mögül a pajzs két oldala felé egy-egy szőlővessző hajlik két-két zöld levéllel és egy-egy vörös

Újrónafő község címerpajzs alakja szimmetrikus félkörív, oldalai párhuzamosak, felül az oldalakra merőlegesen zárt. A pajzs vízszintesen osztott, így vágott pajzsról beszélhetünk.

Álló, háromszögű pajzs vörös mezejében alul kettőshalom, ennek zöld mezejében egymáson haránt irányban keresztbe tett két arany nyílvessző.

A címer külső formájában és belső jegyeiben, hagyományőrző módon, a határon túli "anyaváros", Nagyszalonta 1606-ban Bocskai Istvántól kapott ősi címerét idézi.

Kerek talpú a pajzs. A pajzslábban a pajzsot átívelő barna fagyökér, melynek széleiből egy-egy barnatörzsű és ágú zöld lombozatú fa emelkedik ki.

A község címere álló, három részre vágott, csücskös talpú pajzs, melynek közepén egy belső, kerek pajzs található.

A csücskös talpú, hasított címerpajzsban jobb oldalon aranymezőben zöld szárú, fehér liliom látható. A jelkép Árpád-házi Szent Margit szimbóluma.

Álló, csücskös pajzs sárgával és kékkel hasított jobb oldali sárga mezejében természetes színű, lebegő jegenyefa, bal oldali kék mezejében lebegő sárga búzakalász.

Külső díszek:

Álló, háromszögű, kék pajzsban zöld mező: ebből aranykeresztes, piros cserepes fehér templom emelkedik ki. Előtte stilizált vörös tulipán.

Álló, csücskös talpú, csúcsaiban csapott, reneszánsz pajzs kék mezejében ezüsttik (tyúk) lebegve lép jobbra, fején ötágú (3 levél 2 gyöngy) ezüst, nyitott leveleskorona helyezkedik el.

A címeren fekete kontúrba foglalt harmadolt kettős osztású csücskös pajzson, az alsó harmad zöld mezője fölött jobbra ezüstszínű, fekete kontúros, stilizált tölgyfa, mellette ezüsttönkön fekete kon

A címer álló helyzetű tárcsapajzs, a pajzsmező kékkel és veressel vágott. A felső kék pajzsmezőben a vágáson álló arany stilizált fedeles fakapu látható, kétfelé nyíló arany kapuszárnyakkal.

Üllés község címere hasítással osztott csücskös talpú pajzs, melynek jobb oldali kék mezejének zöld udvarán balra forduló, balra néző, kiterjesztett szárnyú, fegyverzett, természetes színű kakas ku

Álló háromszögű ezüstpajzson vörös pajzsfő, az ezüstmező középvonalán helyezkedik el a felszálló szárnyú, fejét jobbra fordító, vörös karmos lábú, a település nevét jelentő ölyv, amelynek heraldika

Álló, csücskös talpú a pajzs, szürke mezejében balra néző ezüstszínű lebegő ekevas, melynek hegye VN-DNI részre osztja a község nevét.

Az önkormányzat címere a község XVIII. században (1734-ben) fellelt, első szárazpecsét-lenyomatának korhű feldolgozása.

Ura község címere álló, csücskös talpú, kék színű katonai pajzs, melyet kétharmadánál arany hullámpólya oszt két részre.

Egyenes állású, háromszögű a pajzs, kékkel és arannyal négyelt. Első mezejében lebegő, természetes kakas. Második és harmadik mezeje arany.

A falu önkormányzata 1994-ben, rendeletben határozta meg a település címerét, mely a rendeleti leírás szerint:

Álló, háromszögű pajzs vörös mezejében kék pajzsfő. A kék mezőben középütt lebegő helyzetű liliomvégű arany latin kereszt, melyet két oldalról egy-egy hatágú aranycsillag kísér.

Úrkút Község Önkormányzatának címere: álló, jobb oldalon ezüsttel hasított, bal oldalon kékkel és vörössel vágott csücskös talpú pajzs, első ezüstmezejében kék, ezüstpávával díszített üvegkehely,

A címer formája: lekerekített, helyes végű címerpajzs. A címerpajzs egy vágással 1. számú felső címermezőre, az alsó címermező pedig egy hasítással 2. számú jobb oldali és 3.

Álló, háromszögű a pajzs, kék mezője vízszintes, zöld és arany pólyával vágott. A zöld pólyából hat aranytörzsű nyárfa emelkedik ki. Magasságuk a címer közepe felé csökken.

Az Önkormányzat címere: 7 : 8 oldalarányú háromszögű hasított pajzs. Kék jobb mezejében arany hármashalmon ezüstkő obeliszk, csúcsán keresztbe illesztett kőfejtő szerszámokkal.

A város címere barokkizárt pajzs, kék mezőjében ezüst holdsarlón trónoló Szűz Mária kék palástban, vörös ruhában.

Álló, háromszögű, vörössel és kékkel négyelt a pajzs. Az első, vörös mezőben lebegő helyzetű, arany hársfalevél. A második, kék mezőben lebegő helyzetű, leveles arany búzakalász.

Álló, csücskös talpú tárcsapajzs a címer, ezüstmezejében lebegő címerkép: vörös szívből nőtt, arany bogyótermésű három zöld olajág.

A címer csücskös talpú tárcsapajzs, sarkai ferdén vágva, két hasítással három egyenlő szélességű mezőre osztva. A jobb oldaliban az Árpád-sáv, a piros-ezüsttel hétszer vágott mező.

A község címere kerek talpú, ún. doborpajzs alsó egyharmadában zöld színű ekevas látható.

A címer álló, háromszögletű, kék színű katonai pajzs, alul ezüst hullámpólyával, a pajzs mezejében jobbra forduló, ágaskodó, jobb mellső lábával kivont szablyát tartó arany egyszarvú lebeg.

Az önkormányzat címere

Egyenes oldalú, hasított, csücskös címerpajzs pajzsfővel, egyszer vágott bal oldali mezővel, hangsúlyozott arany hasító- és vágóvonallal, szegélyekkel.

Az önkormányzat címere a bal oldalán makkozott tölgyfa leveles ággal, jobb oldalán tobozos lucfenyőággal koszorúzott csücskös talpú pajzs, a koszorú alatt aranyozott szalagon "VÁGÁSHUTA" felirattal

A címerpajzs nem tartalmaz heroldalakot, hanem inkább egy, a pajzs közepére, fő motívumként elhelyezett címerképpel tölti meg a mezőt, követve azt a ma már sajnos sokszor mellőzött elvet, miszerint

A címer álló, háromszögű pajzs, ezüstmezejében domború ívvel határolt zöld pajzsláb. A zöld mezőben vízszintes ezüst hullámpólya.

Álló, négy mezőre osztott tárcsapajzs a címer. Első kék mezőjén balra fordult, álló, mancsait ragadozásra nyújtó aranyoroszlán lebeg, a kun őstelepesekre utalva.

Vál címere: kerek talpú, álló pajzs, melynek vörös mezeje zöld udvarán egymással szembeforduló két fegyverzett aranyoroszlán tart aranykoronából kinövő zöld szárú, három arany búzakalászt.

Álló, háromszögletű a pajzs, ezüstmezejében zöld pajzsláb. A zöld mezőben lebegő helyzetű, fektetett ekével, lefelé fordított arany ekevas.

Álló, kerek talpú, kékkel hasított, bal oldalán zölddel és arannyal vágott katonai pajzs a címer, amelynek kék mezejében ezüsttemplom, zöld mezejében három arany búzaszál, aranymezejében vörös-feke

Az önkormányzat címere álló, két oldalon hasított tárcsapajzs, középen negyedelve. A pajzs felett ezüstszínű arany koronás sisak lebeg, piros és aranyszínű szalagokkal.

A címer alakja címerpajzs, formája lekerekített. A címerpajzs két részre osztott egy fehér színű hullámos vonallal, mely a Csaronda és a Mic folyót jelképezi.

Hasítással és vágással négy mezőre osztott csücskös talpú pajzs első (vörös) mezejében a ragyogó nap, mely az életadó isten és a világosság szimbóluma is, a második (kék) mezőben balra forduló, nyu

Álló, háromszögű a pajzs, melynek vörös mezőjén, függőleges és vízszintes karók metszésében, négy elkülönülő mezőrész látható, az utak kereszteződésében (metszéspontjában) elhelyezkedő településre

Álló, háromszögű pajzsban négyelt osztás, középen térdeplő, kezében könyvet tartó angyal. A mezők színei sakktábla mintában pirosak és kékek.

A címer: pajzs alakú, középen hosszanti irányban ketté metszve, bal felső sarkában a település mezőgazdasági jellegére utal piros alapon 3 aranyszínű búzakalász, a pajzs bal alsó sarkában a települ

Csücskös talpú, vágott a pajzs, talpa zöld színű, maga a pajzs alapszíne pedig ezüst. Zöld mezőn egész alakos hajdú sárga csizmában, vörös ruhában áll.

A községcímer pajzs alakú, a fekvő része függőlegesen ketté osztva.

Álló, kerek talpú a pajzs, amelynek kék mezejében természetes színű (barna), öttövű szőlőtőkéből négy szőlőszár ered.

Arany búzakalászokkal övezett, kék színű címerpajzsban heraldikailag jobbra élével felfele álló, ezüst ekevas látható, heraldikailag balra pedig élével felfele álló, befele forduló csoroszlya.

Álló, csücskös talpú pajzs kék mezejében zöld pajzsfő, alatta ezüstcölöp.

Álló, háromszögű pajzs zöld mezejében nyelükön haránt irányban keresztbe tett ezüstgereblye és háromágú villa látható, melyet jobbról nyolcágú aranycsillag, balról arany apostoli kettőskereszt kísé

Az önkormányzat címere: álló, háromszögű és zölddel vágott pajzs. A felső, vörös mezőben stilizált népművészeti motívum, az úgynevezett 'négykőlábas csillagrózsa' lebegőn, ezüsttel.

Álló, háromszögű a pajzs. A pajzsban dombmotívum, benne templom, patak, ekevas és csoroszlya szimbólumok. A pajzs fölött évszám: 1280. A pajzs alatt szalagdísz, benne felirat: 'VÁRASZÓ"

A végső, elfogadott címer egy szokatlan, bár nem egyedi pajzsformát kapott.

A címer: aranyszegélyű címerpajzs, a pajzs zöld mezejében aranyágon álló, bal felé néző, szájában olajágat tartó galamb.

Álló, háromszögletű, kék színű katonai pajzs a címer, amelynek mezejében arany fűzfa lebeg. A pajzs fölött kék-arany tekercs, amelyen jobbra forduló, repülni készülő, aranykoronás ezüstsólyom áll.

Az önkormányzat címere: kék színű csücskös talpú tárcsapajzs bordó cölöppel, ebben aranyszínű, karózott szőlőtőlevelekkel és szőlőfürttel, alatta lebegő aranyszínű kacorkés, a középső sáv vörös szí

A címere ovális pajzson, felül piros mezőben aranysárga csengő, alul zöld mezőben fehér vár. A két szín fekete ferde vonallal van elválasztva.

A címerpajzs csücskös talpú és egyszer hasított.

Álló, félkörívű (dobor) pajzs a címer, vörös pajzsfőjében növekvő fehér (ezüst) kecske ágaskodik. Alatta a pajzsmező többi része zöld, melyben három vörös tetős, fehér(ezüst) falú épület lebeg.

A címer egyes elemei a község történetének mindkét korszakára (a török dúlás előtti és az újratelepítést követő időszakokra) utalnak.

Várpalotának már a középkorban volt címere. A mai címerforma az Újlakyak címeréből őrzi a vágásos formát, a sisakszárny pedig a Drágffyak történelmi sisakcímeréből származik.

A heraldikailag szabályos címerpajzsot egyenes és görbe vonalak határolják. Középen boglárpajzs van, így három részre tagozódott a címer.

Álló, csücskös talpú pajzs kék mezejének közepén Mihály arkangyal /főangyal/ ezüstruhás, arany abroncskoronás alakja látható, amint a felső végén keresztben végződő aranyszínű bottal, heraldikai ér

Álló, háromszögű pajzs kék mezejében alul zöld hármashalom. Ennek középsőjén liliomvégű, szárain ezüst-fekete váltakozással élrecsiszolt úgynevezett Domonkos-kereszt áll.

Álló, ovális pajzs zöld mezejében aranyhalmon ágaskodó, jobbra fordult ezüstmén. Felette jobbról nyolcágú aranycsillag, balról arany heraldikai liliom lebeg.

Hegyes talpú, kék színezetű pajzsmező. Hossztengelyének felső kétharmadán arany templomkapu díszlik, melyet alul két meghajló arany búzakalász határol.

A pajzsmezőt aranykorona ékesíti.

A címer a községi pecsétek alapján készült. Egy 1774-es iraton BECZ feliratú datálatlan pecsét, a pecsétmezőben taligás eke, felette három virág, a köriratban is három virág látható.

Álló, csücskös talpú tárcsapajzs a címer, vörös mezejében három szál arany búzakalász elé keresztbe fektetett kard és ásó, melynek színei ezüst és barna, a kard a markolatával, az ásó a hegyével fe

A címer leírása: kék színű doborpajzsban zöld talajon álló két, XIX. századi viseletbe öltözött, egymás felé forduló férfi kinyújtott jobb, illetve bal kézzel nagyméretű arany szőlőfürtöt tart.

A címer háromszögpajzs alakú, egyszer hasított, egyszer vágott.

A négy mező színei: 1. vörös, 2. kék, 3. kék, 4. vörös.

Az egyes mezők leírása:

A címerben két szín, a zöld és az aranysárga dominál, és lett a község színe, melyek a mezőgazdasági termelés állandóságára utalnak.

Az arannyal szegélyezett, szimmetrikus, középen két mezőre hasított, kerek talpú pajzs jobb oldali, kékkel színezett mezejében hegyével felfelé, élével jobbra fordított, ezüstmázú ekevas lebeg, a b

Zöld színű doborpajzs középtengelyében arany ekevas és csoroszlya között arany búzakalász látszik, felettük két heraldikai aranycsillag lebeg.

Világoskék alapszínű a címerpajzs sárga csíkokkal.

Az önkormányzat címere: két oldalon bronzdíszítéssel, bronzkeretbe foglalt ovális alakú, alsó részén hegyesbe csúcsosodó pajzs, amely közepén vízszintes vonallal van két részre osztva.

Álló, háromszögű, kékkel vörössel hasított, vörössel és zölddel negyedelt címerpajzs. Jobb pajzsközépen lebegő ezüsttemplom, jobb pajzstalpon két ezüst hullámpólya.

Kék színű, csücskös talpú pajzsban, aranyöltözetű Szent Mihály arkangyal arany lándzsájával a Lucifert megjelenítő fekete ördögöt döfi le.

Vasvár város címere csücskös talpú pajzs alakú.

Csücskös talpú pajzson zöld mezőben V alakú, a  két patak összefolyását szimbolizáló ezüstszínű szarufa látható 5 db stilizált malomkerékkel megrakottan.

Hasítással és vágással négy mezőre osztott doborpajzs 1. és 4. kék mezejében egy-egy kiterjesztett szárnyú fekete sas, a 2. és 3.

Álló, háromszögletű, kék színű a katonai pajzs, amelynek alapját zöld színű hármashalom foglalja el; a halmokból három arany pálmalevél emelkedik fel.

Vázsnok község címere álló, csücskös talpú tárcsapajzs ezüstmezejében zöld hármashalom felett jobb haránt irányban lebegő, két arany makkterméssel ékített zöld tölgyfaág, melyen jobbra fordult, vör

Csücskös talpú a pajzs, színe kobaltkék, melyet ezüstszínű függőleges és vízszintes hasítás, illetve vágás négy részre oszt.

A címer egy csücskös talpú pajzs, alsó harmadában vágott.

Álló, csücskös talpú barokkos tárcsapajzs aranymezejében a pajzsderékban vízszintes, kék hullámpólya.

A címer leírása és heraldikai értelmezése: