Csongrád-Csanád vármegye
A község címere álló, három részre vágott, csücskös talpú pajzs, melynek közepén egy belső, kerek pajzs található. Ezen belső pajzson egy vízben álló és egy vízben térdelő alak helyezkedik el, a háttérben egy kereszt. A három részre vágott külső pajzs felső részében (kék alapszínnel) egy kiszáradt fatörzsből új hajtás nyílik, a bal részben (arany alapszínű) egy gabonakalász található, míg a jobb részben (piros alapszínű) egy templom áll. A pajzs alján kék habos pólya fut végig.
Újszentiván címere a beszélő címerek (tesserae loquentes) kategóriájába tartozik. A vízben található két alak a falu nevét jelképezi. Szentiván németre fordítva: Sankt Johann. Iván a szlávból kölcsönzött magyar név, amely Keresztelő Jánost jelent. A helység első nevét első temploma védőszentjének köszönheti. E templom körül alakult ki az első település, amely a századok folyamán megsemmisült. A kiszáradt fatörzs ezt a pusztulást jelenti, míg a friss hajtás azt az újjászületést, ami 250 évvel ezelőtt történt a falu életében. A búza a helyi gazdasági élet egy kiemelkedő ágát, a mezőgazdaságot ábrázolja.
A templom pedig a mai község legnagyobb értékére, a görögkeleti ortodox templomra utal, mely már 1760-ban állt. A görögkeleti szerbek gondozását a mindenkori pópa látta (látja) el, akinek Újszentivánon volt (van) a székhelye. A három rész a falu három nemzetiségét jelképezi: a magyarokat, a németeket és a szerbeket, az ő összefonódottságukat Újszentiván múltjában.