Önkormányzati címerek

Álló, háromszögű, vörössel és kékkel vágott pajzs a címer. A felső, vörös mezőben lebegő helyzetű, egymáson harántirányban keresztbetett, aranymarkolatú és védvasú, ezüstpengéjű két szablya.

Álló, csücskös talpú vágott pajzs. A felső mező kettéosztott. A felső jobb oldali aranyszínű mezőben két álló, csúcsával felfelé mutató zöld színű stilizált dohánylevél.

A címerpajzsban, annak heraldikai bal oldalán kivont, egyenes kardra tűzött, török fejet tartó páncélos jobb kar látható, a heraldikai jobb oldalon pedig egy befelé néző, fecskefarkas (gonfalon típ

Álló, háromszögű, arannyal hasított, bal oldalán ezüsttel és kékkel vágott pajzs a címer, melynek aranymezejében kék Mária emlékmű, ezüstmezejében zöld hármashalmon barna tölgyfa zöld levelekkel, k

Tojásdad pajzs kék mezejének zöld udvarán, jobb oldalon részben a cölöp helyét is elfoglalva 3 arany búzakalászból álló búzaköteg található nemzeti színű szalaggal átkötve.

Álló, ívelt talpú, háromszögű pajzs a címer, ezüstmezejében pajzsközépig behajló vörös sátor.

Álló, csücskös talpú tárcsapajzs a címer. A pajzs középen aranyszínű pólyával osztott. A pólya szimbolizálja a Tarna patakot.

Tés a Bakony keleti részén helyezkedik el, Várpalotától 15 km-re. Lakosságszáma 1016 fő. A Bakony legmagasabban fekvő települése, tengerszint feletti magassága 465 m (Bf).

Tésenfa címere lentről felfelé értelmezve:

Álló, csücskös, zölddel a kékkel vágott pajzs.

Hullámos ezüstpólyával vágott egyenes oldalú, álló csücskös pajzs a címer, hasított felső és alsó résszel.

Zöld alapszínű címerpajzsban heraldikailag jobb oldalon három aranyszínű búzakalász, heraldikailag bal oldalon aratósarló.

Heraldikai leírás:

Címere álló, háromszögletű, vörös színű katonai pajzs, amelynek mezejében zöld színű, leveles-indás, ezüstfürttel ellátott szőlővessző lebeg, s ezen (heraldikailag) jobbra forduló, ezüstsólyom

Álló, kerek talpú, ezüsttel hasított, jobb oldalán zölddel és kékkel vágott pajzs a címer, amelynek ezüstmezejében zöld dombon ágaskodó barna szarvas található.

Hasított, csücskös talpú pajzs a címer, bal felében vörössel és ezüsttel hétszer vágott mező, amelynek vörös sávjaiban egy-egy, összesen négy jobbra fordított, stilizált ezüstgarda, a pajzs jobb fe

Az alul kerekített címerpajzsban jobbra forduló, jobb felemelt mancsában búzakalászt tartó aranyoroszlán, kék háttér előtt.

A címer csücskös talpú, ívelt oldalú, hármas hasítású tárcsapajzs a címer. A pajzsfő a kettős keresztnek ad helyet, kissé belenyúlva a pajzsderékba.

Álló, háromszögű pajzs a címer, zöld mezejében lebegő helyzetű, fektetett, élével lefelé fordított aranycsoroszlyán jobbra fordult, kiterjesztett szárnyú ezüstgalamb áll arannyal fegyverzetten, cső

A címer leírása: álló, hegyes talpazatú, 7:8 arányú, két oldalt bemetszett, vágott tárcsapajzs, felső kék mezejében két barna domb, a jobb oldali lemetszett tetején egytornyú ezüsttemplom.

IE quirks rendering mode trigger --> '

A csücskös talpú pajzs kék mezejében hullámos ezüstpólya jelképezi a Tiszát.

Címere álló, csücskös talpú pajzs, palmettadíszes aranykeretben. A pajzsmező kékkel, ezüsttel és zölddel habosan vágott.

Csúcsán álló egyszerű, kék alapú pajzs, felül félkört képező bevágással.

Tiszabura község címere: kék, zöld színű, ezüst hullámvonallal bal harántolt aszimmetrikus tárcsapajzs. A pajzs jobb oldalán íves bemélyedés fölött a pajzs jobb felső csúcsa hátra hajlik.

Az arannyal szegélyezett zöld alapú, vágott címerpajzsban a címerkép négy részre tagolódik.

A címer külső széleit halványlila és sötétzöld motívumok díszítik körül, a belső szélét körül aranysárga csík díszíti.

Az önkormányzat címere a pajzsban balra ágaskodó, lángot fúvó, mellső lábaival kardot tartó oroszlán. A pajzson háromágú korona.

Álló, csücskös talpú vörössel, kékkel vágott pajzs a címer. A pajzsderékban a vágás helyén hullámos ezüstpólya fut.

Tiszadob címere álló, csúcsaiban csapott, csücskös talpú, háromosztatú, vörös-fehér-kék alapú reneszánsz pajzs. Bal fölső vörös alapú mezejében három ezüstkalász található.

A címer ovális alakú, sárgaréz fogja körül 'TISZADOROGMA KÖZSÉG ANNO 1717' felirattal. Az 1717-s felirat arra utal, hogy a XVIII. sz.

Egyenes állású, hullámos aranysávval kialakított kék pajzstalpú tárcsapajzs (reneszánsz pajzs) a címer, melynek felső része egyenes vonallal hasított.

A város címere hegyes alapú, hasított pajzs két részre osztva. A pajzs alsó harmada kék-fehér (ezüst) váltakozású hullámos sávok, melyeket sötétbarna stilizált halom zár le.

Háromágú arany szigonyokkal behintett, arannyal szegélyezett hegyes pajzs a címer; zöld mezejében kerek talpú, négyágú ezüstszigony lebeg.

A címeren kék pajzsban, melynek alsó negyede zöld, fehér lovon, piros takarón ülő, kék nadrágos, aranyszínű sarkantyús csizmás, sisakot dísszel viselő, páncélos vitéz jobb kezében kardot

A címer pajzs alakú, két oldalán barokk jellegű tölgyfalevéllel ötvözve. A pajzs 4 különböző nagyságú síkra osztott terület.

Ezüsttel és zölddel hasított, szimmetrikus, csücskös alapú ún. tárcsapajzs a címer. A címerpajzsot kettős fekete kontúrú, ívekből álló ezüstkeret határolja.

Kék alapszínű /mázú/ kerektalpú pajzsban /scutum in imo imbricatum/ háromárbocos, dagadó, ezüstvitorlájú bárka.

Tiszajenő címere ezüst hullámvonallal bal haránt osztott, ezüstvonallal keretezett, vörös és kék színű, álló, csücskös talpú reneszánsz pajzs.

Alul háromszorosan ívelt csücskös talpú, osztott (harmadolt) reneszánsz pajzs, melyet vízszintes vágással a Tiszát jelképező hullámos ezüstpólya osztja ketté.

A címeren kerek talpú pajzsba foglalt, alul hármashalom (hegyek), fölötte emberarcú holdsarló, s a fölött három csillag.

A címer alakja álló pajzs, melyet hullámos ezüstszínű pólya oszt két részre.

Tiszakeszi címere: hegyes talpú címerpajzs, kék mezejében (címertanilag) jobbra úszó ezüstkecsege.

IE quirks rendering mode trigger --> '

Címere álló, kerek talpú tárcsapajzs, kékkel és vörössel vágott mezejében a választóvonalból kinövő helyzetben 3 természetes jegenyefa, az alsó kék mezőben a választóvonalból indulva 2 fehér (ezüst

Tiszalúc címere

A címer háromszögű pajzsforma, mint befoglaló, benne egy szűkített, aranyalapú, szimmetrikus pajzsforma. A pajzs ívén fehér (ezüst) mezőben lombkoszorú.

A címer: pajzs alakú, két mezőre osztott, két oldalán a pajzsra ráhajló növényi motívumokkal.

Háromszögű pajzs kék mezejének alján zöld talaj ezüstfolyóval, a talajon jobbra forduló, arannyal vértezett ezüstdaru a felemelt jobbjában követ tart.

A címer álló, háromszögletű, kék színű katonai pajzs, amelynek alapját aranyszínű hullámos pólya választja el a címer felső mezejétől.

A címer alakja pajzs, a pajzs körül girland, a címer felső részén a girlandban a község neve, a pajzs alakban jobb oldalon kék mezőben fehér templom, bal oldalon fehér mezőben nád, búzaszál, az als

Álló, csücskös talpú négyelt pajzs a címer, melynek egyes mezőjén úgynevezett Árpád-sáv, azaz vörössel és ezüsttel hétszer vágott mező látható, a település ősi magyar (kora középkori) jellegére uta

A község címere: zöld és kék színű vágott, szimmetrikus, háromszög talpú reneszánsz pajzs. A címer mesteralakja: pajzsfőn végigfutó ezüstpólya, mely a pajzs 1/7-e.

A címer alakja pajzs, formája lekerekített. A címerpajzs egy vágással (vízszintes osztással) az alsó címermezőt egy hasítással (függőleges osztással) címermezőkre osztja.

Pajzs: álló, háromszögű pajzs, zöld mezejében hullámvonallal határolt kék pajzstalp. A kék mezőben lebegő, jobbra úszó ezüsthal.

A címer pajzsszerű alakja a közel ezeréves életutat jelképezi, fölötte Tiszaszentmárton neve szerepel.

Tiszasziget (korábbi nevén Szentiván, illetve Ószentiván) a Tisza és a Maros szögletében, Szőregtől délre fekvő nagy múltú település, története a honfoglalás időszakáig visszavezethető, így címeral

A község címere: háromszögű, álló, szimmetrikus, ezüst hullámvonallal vágott, csücskös tárcsapajzs. A címerpajzsot kettős fekete kontúrú íves aranykeret határolja.

A címer két részből áll: Tisza-Tarján 1655-ből származó pecsétjéből, valamint a Guth-Keled nemzetség címeréből átvett motívumokból.

Csücskös talpú, álló pajzs a címer, mely vízszintesen kettévágott. Mindkét rész függőlegesen ismét kettéosztott. Az egész pajzsot körülöleli az arany napkorong sugara.

A város címere kör alakú, ezüst alapon több főrészből álló jelkép.

A címer fő részei: címertalp, címerkép, címertartó, rangjelző korona, jelmondat (devise).

Kerek talpú pajzs, kék mezejében zöld talajon álló ezüstkócsag, mellette két oldalt egy-egy földbe szúrt ezüst (fehér) csoroszlya, illetve ekevas, zöld mezőben felirat: Tiszavalk.

A város címere álló, csücskös talpú, szimmetrikus tárcsapajzs, zöld mezejét a pajzsköldök magasságában két hullámos ezüstpólya tagolja.

A címer alakja pajzs, hétágú koronával, a fehér mezőben Tiszavid felirattal, fölső része zöld színű, benne gémeskút.

Heraldikai leírás:

Tokaj város címere: csücskös talpú, pajzsos címertest, melynek kék mezőjében hármashalom emelkedik. A középső halmon aranykereszt áll, rajta tekergő rézkígyóval.

Címere álló, ívelt háromszögtalpú vágott pajzs. Felső részén kék mezőben ezüstmázas erődítmény látható. Alsó részén vörös mezőben régies ezüst bányászlámpa.

Kék mezőben zöld talapzaton álló aranyszínű, jogart tartó oroszlán, mely felett Tököl szöveg.

A címer leírása vörös színű doborpajzsban alul arany ekevas, fölötte termő szőlőtő látszik. A pajzsot TOKORCS feliratú szalag övezi.

Tolcsva címere álló, háromszögtalpú pajzs ezüstmezővel.

Told történeti címere - ha volt ilyen - nem ismert, az 1990-es évek elején újjáalkotott szimbólum egy kék alapszínű, csücskös talpú, ezüsttel szegélyezett, ívelt címerpajzsban ezüst malomkövet ábrá

Tolna címere álló, a pajzstalpban kékkel és zölddel vágott pajzs.

A település címere egyenesen álló reneszánsz pajzson látható. A címer összetett megoldású. A jobb oldala hasított a pajzsfő elején (1/3) rész.

Az önkormányzat címere: négyszögletű pajzs, alsó egynegyedén vágva; felül kék alapon, bal oldalt aranyszínű, Tomajmonostora község katolikus templomának rajza.

Álló, háromszögű a pajzs, hullámos aranyvonallal vágott mezejének felső, zöld részében lebegő aranyeke, az alsó, kék mezőben úszó ezüsthal, a pajzstalpban aranyvonallal szegélyezett vörös palánk.

A címer csücskös talpú pajzs ezüstsávval jobb haránt vágott. A jobb pajzsfő vörös mező, benne karcsú, széttartó, három arany búzakalász.

Egyenesen álló, hullámos kék pólyával vágott zöld mezejű a pajzs.

Vágott, fent hasított háromszögű pajzs, 1. mezőrészében arany mezőben úszó kék hal, 2.

Álló, háromszögű pajzs vörössel és kékkel hasított mezejében alul zöld hármashalom.

A XIX. Századi pecsétnyomat alapján készített címer: álló csücskös talpú, kék mezejű pajzs, a pajzstalpban zöld hármashalom.

A címer leírása: álló, csücskös talpú, vágott pajzs kékkel, a pajzstalp gallérozott, vörössel-ezüsttel. A pajzsfő jobb és bal oldala egyedi kialakítású.

A címer az önkormányzat jelképe, a település múltjára utaló szimbólum.

Törökbálint címere: álló, csücskös talpú tárcsapajzs, melynek kék mezejében zöld talajon bal oldalon nagy arany búzakalász ( bal felé emelkedő) előtt ezüst ekevas látható, jobb oldalt pedig fekete

A címer három mezőre osztott csücskös talpú kék pajzs, jobb és bal oldalán egy-egy aranyszínű, szemközt ágaskodó, lebegő unicornis (egyszarvú).

Címere szabályos pajzs formájú, az alapszín megosztott: felső 1/2 rész piros, alsó 1/2 rész zöld.

Álló, háromszögű pajzs kék mezejében arany pajzsfő.

Tószeg község címere: kék színű, álló, ovális (magasság és szélesség aránya: 8:7), tar pajzs, kettős fekete kerettel.

Címere: álló, csücskös talpú pajzs, kék mezejének zöld udvarán jobb oldalon kváderkövekből emelt, timpanon oromzatú nyeregtetős aranyépület áll kapuzatával enyhén balra fordulva.

Tótszentmárton címere úgynevezett 'beszélő', másképpen 'névcímer', amely a településnév képi megfelelője.

Tótszerdahely község címere pajzs alakú, több színű, alakja szimmetrikus tárcsapajzs, oldalai egyenes vonalúak

A címerpajzs alakja hasonló a Horvát Köztársaság címeréhez:

A címer: álló, többszörösen ívelt, csücskös talpú tárcsapajzs, felül két hullámvonallal süvegezett. A pajzs vörös mezejében ezüst pajzsláb.

A csücskös talpú pajzs hasítással és a pajzslábban vágással három mezőre osztott.

Tótvázsonynak nem volt olyan régi címere, amely az új önkormányzati jelképek mintája lehetett volna.

A reneszánsz vonalvezetésű csücskös talpú pajzsforma a Matolcsi Olvasókör pecsétjén szerepel, felső csúcsaiban csapott, fölötte liliomos korona, két oldalán levéldíszes piros-arany, illetve kék-ezü

Doborpajzson kék mezőben lévő bárány kétfarkú zászlót visz, feje fölött nyolcágú csillag.

A címeren trónuson ülő, frontális beállítású, robosztus Szűz Mária látható, aki az ölében a gyermek Jézust tartja. Felette bal oldalt két, hatágú csillag, jobbra stilizált Hold és Nap.

A címer egyenesen álló, kerek talpú négyelt pajzs, első és negyedik kék mezejében egy-egy kifelé lépő, jobbjában egyenes, ezüstszínű kardot tartó természetes színű oroszlán két bojtban végződő faro

A címerpajzs csücskös talpú, felső részében szimmetrikusan két, befelé homoruló ívvel. Fölötte a község neve. A címerpajzsot tölgylevél koszorú fogja körbe mindkét oldalról.

A községcímer a település régi, heraldikai szakmai szempontból tökéletes, szép címerének rehabilitálása: csücskös talpú pajzs kék mezejében zöld pajzstalpon álló huszár, felemelt jobb karjában kard

Tuzsér, Tisza-parti település Szabolcs-Szatmár megyében, jelképei megalkotásához számtalan motívum adódott.