Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
A címer csücskös talpú, ívelt oldalú, hármas hasítású tárcsapajzs a címer. A pajzsfő a kettős keresztnek ad helyet, kissé belenyúlva a pajzsderékba. A pajzsderék és a pajzstalp az ovális pecsétnyomatot foglalja magába a kettőskereszt alatt, kiterjesztve a jobb és a bal oldali mezőbe. A címerpajzsot ezüstszélezés zárja le, mely megfelel a település történeti, foglalkozási és néplélektani továbbélésének, mint ahogy a benne foglalt vallási attribútumok is.
A hasítások (a pajzs mögött álló szemszögéből) bal oldalt kék mező - jelképezve a Tisza vizét, jobb oldalt zöld sáv - értelmezve a növényvilágot és a mezőgazdasági haszonterületet. A középütt hasított Árpád-sávot kettő kereszt és az 1773-tól datált községi pecsétnyomat fedi.
Az Árpád-sáv alkalmazását az 1067-es legelső, a település meglétét bizonyító okirat indokolja.
A kettőskereszt alkalmazása abból ered, hogy Szent István királyunk II. Sylvester pápától az apostoli kettőskeresztet kiérdemelte, s így az országra is kiterjesztett.
A pecsétnyomat historikus voltát tekintve indokolt, hogy a címer része legyen. Kimondottan a folyó és annak partvidéke hasznosítására céloz. Alakja tojásdad, külső és belső mezővel. A körirat fehér alapon fekete betűk. Benne: CP TIMÁR SIGILUM 1773 = C(ommita) P(agi) Sigillum Timár, 1773 = Timár falu közösségi pecsétje. Az évszám után latin kereszt. Zárt mezőben stilizált, vízben balra úszó hal, fölötte görög kereszt, két oldalán S és N betű, valószínűleg a község akkori bírájának névjele. A stilizált hal és a kereszt pólyázott arany, a háttér ezüst.
A halmotívum alatt vízszintesen öt sáv kék és ezüst. A sávok alatti negyedovális mezőt a ruta tölti ki. Színezése önkényes.