Csongrád-Csanád vármegye
Álló, háromszögű a pajzs, hullámos aranyvonallal vágott mezejének felső, zöld részében lebegő aranyeke, az alsó, kék mezőben úszó ezüsthal, a pajzstalpban aranyvonallal szegélyezett vörös palánk.
A felső zöld mező: a község mezőgazdasági jellegére, valamikori pusztai voltára, illetve napjaink természetvédelmi törekvéseire utal. Ugyancsak a mezőgazdaságra, földművelésre utal a fő címerképként alkalmazott eke, de ennél többre is. Őrzi a község 1893/94-ben történt újraalakulásának emlékét, amennyiben a Mindszent nagyközségtől való leválás után vésetett első, önálló pecsétnyomón is az eke szerepelt.
A címerpajzs alsó csücskében a palánk motívum jelenik meg, mely hagyományőrző elem, és Tömörkény törökkori múltjára utal, nevezetesen az 1561 és 1594 között létezett török palánkerődre, amely a környék jelentősebb települési közé emelte a korábban jelentéktelen falucskát. A palánk vörös színe kifejezi a vérzivataros időszakot, amelynek utóbb Tömörkény is áldozatául esett.
A vizet (mely úgy a múltban, mint a jelenben fontos szerepet játszott és játszik a község életében) a címerpajzsot átvágó arany hullámpólya fejezi ki, valamint a kék színnel és az úszó hallal. Ezek a motívumok a Tisza közelségét, valamint a régi és új halastavak létét és jelentőségét jelzik.