Önkormányzati címerek

Kerektalpú pajzs a címer, jobb haránt vágással két mezőre osztott.

Álló, háromszögű pajzs kék mezejében zöld behajló sátor. A kék mezőben zöld dombon álló, vörös tetőzetű ezüsttemplom, tornyán arany latin kereszttel.

Polgár címere ezüst alapszínű, szokásos pajzsban elhelyezve, a pajzs alsó harmadában lévő zöld mezőn heraldikailag jobbra lévő barna színű templom, felette kék színű Mária-jel, míg heraldikailag ba

Polgárdi címerének címerformája vágott, kerek talpú, ún. doborpajzs. A címer bal mezejében kék mezőben, sziklán álló, fiókáit tápláló pelikán.

Álló, kék háromszögű pajzs a címer, a pajzsfőn ezüst hullámpólya. A pajzsközépen lebegő, arany, földön álló búzakéve cséphadaróval és kaszával. A pajzsot zöld tölgyfa levél koszorú veszi körül.

A város címere tojásdad alakú, ezüstmezőben zöld halmon álló ötágú fa.

A címer formája egyszerű pajzs, ezt középen ezüst hullámpólya osztja ketté. A hullámpólya azt szimbolizálja, hogy a település a Duna közelében található.

Álló, kékkel és - talpában - ezüsttel, zölddel vágott csücskös talpú a tárcsapajzs.

A címer vörös színű, csücskös talpú pajzs, közepén lefelé fordított, hegyével a címertani jobb oldalra mutató ezüstszínű ekevas látszik lebegőn, a pajzs felett rostélyos, négy aranypánttal ellátott

A címer kerektalpú pajzs, vágással, majd felső része hasítással három mezőre osztott. Az első, ezüstmezőben zöld hármashalom aranyalmákkal megrakott zöld törzsű és lombozatú fa.

Heraldikai leírás

A címer kerek talpú, vörös pajzsban zöld hármashalmon álló aranykoronából kinövő, mindkét oldalán hatágú aranycsillagtól kísért ezüstkereszt.

Kék tárcsapajzsban jobbra fordult ezüstszarvas.

A címer pajzsa álló, szimmetrikus, csücskös talpú.

A kék színű doborpajzsban zöld hármashalom előterében ezüst ekevas látszik. A középső dombon jobbra lépő természetes kiskócsag áll. A pajzsra nemesi arany lombkorona van helyezve.

Az álló, háromszögű pajzs vörös mezeje a hazaszeretet jelzi, a vízszintes hullámpólya a Dráva közelségét.

Vörössel és zölddel bal haránt osztott, álló csücskös pajzs felső mezejében jobbra ágaskodó, ezüstbuzogányt markoló, kettősfarkú aranyoroszlán, alsó mezejében fekvő alkarral szablyát markoló, lebeg

Az önkormányzat címere: álló barokk címerpajzs, vörös mezőben aranyszínű könyökben hajlított kar, s a kéz három arany búzakalászt tart.

Az Önkormányzat címerének alakja ovális alakú, melyet stilizált zöld színű levél – koszorú övez. A címerben egy álló magvető és egy fa: az alsó harmad barna színű.

A címeren szereplő Szent György a község templomának védőszentje. A felirat jelentése: nem az igazság győz, hanem az igaz ember. A piros szín a vértanúság és a szeretet színe.

Az ovális pajzs zöld színű alsó harmadában heraldikailag jobbra forduló, egyik lábán álló, másikban követ tartó ezüstszínű darumadár látható. Az ovális pajzs felső része kék színű.

Püspökmolnári község címere ívelt pajzs formájú, fehér háttérrel, az alsó szegletben a Rába folyót jelző kék-fehér hullámcsíkok váltakoznak. A hullámok kettéválasztanak egy vízimalomkereket.

Kerek talpú, alsó harmadában három, egymásba érő, domború vonallal vágott pajzs. A felső mező alapszíne kék, az alsó zölddel színezett.

A község címerén hagyományos címerpajzsban, egy zöld színű hármashalmon, kék mezőben, barna színű, balra fordult oroszlán áll, és jobb mellső lábában három búzakalászt tart.

Pusztacsalád község címere: pajzs alakban, világoskék mezőben, alul fekvő ekevas, fölötte: középen 3 szál búzakalász - csokorba – jobbról kifele fordított kasza, balról háromágú favilla.

Pusztadobos címerpajzsa négy mezőből áll, vágással és hasítással 1-es, 2-es, 3-as és 4-es mezőkre oszlik a következő lenyomat szerint:

A címer fehér alapon aranykeretbe foglalat osztott pajzs. A bal oldal piros-fehér csíkozással nyolc részre osztott.

Pusztaföldvár címere: egyenes állású kék tárcsapajzs (reneszánsz pajzs), melyben egyenes vágással kialakított zöld pajzstalpon egytornyú ezüst vár áll.

Álló, háromszögű a pajzs, vörössel és kékkel hasított mezejében alul hármashalom, melynek középsőjén nyugvó arany heraldikai koronából növekvő helyzetben szembe fordult leányalak természetes színéb

Pusztamérges címere álló, hegyes talpú pajzs, melyet hasítás oszt két mezőre.

Pusztamonostor község címere: kék és zöld színű, vágott háromszögű pajzs. A pajzs vágott mezejének felső része kék a pajzsmagasság 5/7-ed része, míg a zöld pajzsláb a pajzsmagasság 2/7-ed része.

A címerpajzs leírása: A négyelt pajzsmező jobb felső részében egy három levélből álló arany "dohánylevélcsokor látható".

A címer pajzs alakú. Közepén az egész teret kitöltő, oldalról-álló oroszlán látható, az alak két lábon áll, és kinyújtott mellső végtagjait előre tartja, jobb lábával induló mozdulatot mutat.

A pajzs csücskös talpú reneszánsz pajzs. A mesteralak: vörössel és zölddel négyelt (negyedelt) pajzs, a pajzsderék középen kék boglárpajzzsal.

A község címere: álló, háromszögű pajzs, zöld mezejét két kék szalag tagolja.

A címer alakja kerek talpú, ferdén felezett pajzs. Felezése a bal, felső sarokból átlósan történik. Az elválasztó sáv aranyszínű, díszített.

Pusztavám község címere pajzs alakú. Az alsó részén zöld mezőben egymást keresztező két fekete bányászkalapács látható - mely a község területén folyó bányászatot kívánja jelképezni.

Pusztazámor címere egy négy egyenlő részre osztott, hegyes talpú címerpajzs. A jobb felső kék mezőben ezüst, egytornyú, kétbejáratú templom lebeg. A templom tetején kettőskereszt.

Putnok város címere téglalap alapú pajzs kék mezejében lebegő ezüstpáncélos jobbkar.

A címerköpeny vagy palást zöld bársony fehér selyembéléssel, fölötte a Szent Koronával, mely a nemzeti hovatartozást jelképezi.

A zöld színű, csücskös talpú pajzsot átlósan, balról jobbra ezüstszínű hullámpólya osztja ketté, mely a Rába folyót szimbolizálja.

Egyenes állású, hullámos aranypólyával kettéosztott, kék színű, csücskös talpú pajzs a címer, melynek alsó mezejében (heraldikailag) jobbra forduló, kardot markoló, levágott ezüstpáncélos kar látha

Hegyével lefelé álló pajzs, melynek színe zöld. A pajzs közepén élével balra néző ekevas (ezüstszínű) jobb és bal oldalt kalászával felfelé álló búzaszál.

Háromszögű pajzs kék és zöld mezőre vágva, zöld mezejébe hajló aranysátorral.

Jobb haránt osztott doborpajzs, a címertani jobb oldalon ezüst, bal oldalon kék színű.

Az önkormányzat címere: U alakot képező zöld pálmalevelek között, háromszor vágott, kerek talpú pajzsban kardot tartó levágott kar. A kar és a kard között a második pólyában hatágú csillag.

A címer pajzs alakú, három részre tagozódik. Jobb oldalát teljes egészében Szent Miklós püspök - a hajósok és a hajótöröttek védőszentjének - alakja tölti ki.

Ezüst, hullámos pólyával vágott, keretes, álló, csücskös pajzs a címer, felső (vörös) mezejében jobbra vágó, könyökben behajlított, szablyát markoló, lebegő, ezüstpáncélos kar, alsó (kék) mezejében

Vörös színű, vágással két mezőre osztott doborpajzs a címer, felső mezejében nyitott kapujú, ormózott ezüst várfal, amelynek két szélén egy-egy háromormójú bástya látszik, a kapu felett kétablakos

A RAPCZA folyó elválasztja a múltat a jelentől, de egyben össze is köti azt.

A pajzs alsó részében kék alapon ezüstszínű hullámok láthatók. A Duna a község egykor élénk vízi életét, a kereskedelmet és a jelenleg is élő halászatot jelképezi.

Ráckeresztúr község címere csücskös talpú, négy részre osztott, hasított pajzs.

A címerpecsét vonalkeretbe foglalt körirata: VITA MIHI CHRISTUS RERUM CONCORDIA FISCUS.

A címerpajzs a csücskös talpú pajzs és a dobospajzs változata. A címerpajzs széle fekete, vastag és vékony vonallal kiemelt.

Rádóckölked község címere: négy részre osztott pajzsban a jobb felső negyedben kék mezőben aranyszínű szarvast, a bal alsó negyedben kék mezőben a római katolikus és a református egyház aranyszínű

Álló, csücskös talpú, vörössel és zölddel hasított a katonai pajzs, amelynek jobb oldali mezejében alul ezüst hullámpólya, felül ezüst szőlőfürtöt tartó kéz lebeg, bal oldali mezejében pedig ezüst

A címer, világoskék, vízszintes csíkozású, csücskös talpú, a pajzson vörös folyami rák.

Két harántosztással három részre osztott, kerekített oldalú háromszögű a pajzsmező.

Kékkel és zölddel vágott, arany kontúrú, szimmetrikus, csücskös tárcsapajzs a címer. A pajzstalparány: 2/7.

A község címere citromsárga alapú, melyet barna színű népi motívumokkal díszített ráma határol körbe, melynek felső részén kék alapon fekete 'R" betű látható.

A címer alakja négyelt pajzs. A pajzs 1. (vörös) mezejében a püspöki hatalmat kifejező, keresztben álló aranykulcsok találhatók. A 2. és 3.

Az önkormányzat címere: háromszögű pajzs középen vágva; felül kék alapon lebegő, tárt szárnyú aranypelikán ül a fészkén.

Álló, csücskös talpú pajzs a címer, kék mezejében domb, közepén jobbra fordult, vörös vértezetű, ezüstgalamb áll, csőrében arany szőlőfürttel, a pajzs bal felső sarkában arany, sugaras nap.

A pajzs felső részén a Széll család címeréből átvett oroszlánon lévő heraldikai koronás sisakdísz látható, alatta a sisakdíszből eredő, két oldalt bal-jobb irányú takaró.

A felső élén hullámos, közepén vágott pajzs felső mezejében kettős, zöld dombon, aranyháttérrel Béla király kútja látható kék-fehér kombinációban.

Címere álló, hegyes talpú pajzs, melynek zöld mezőjén kék karó látható, a községet keresztülszelő Tarna patakra utalva.

Álló, csücskös talpú, felső sarkain harántvágott és felül homorú ívvel süvegezett tárcsapajzs a címer.

A címerpajzs a pajzsfőnél vágott, alatta pirossal és kékkel hasított kerek talpú pajzs, mely a település területének a trianoni béke utáni kettészakadására utal.

A címer: álló, ovális pajzs, kék mezejében oromvonallal határolt ezüst pajzsláb.

Regenye falu, más falvakhoz hasonlóan, nem használt címert, de rajzos pecsétnyomót igen. Az eredeti pecsét igen régi, valamikor az 1770-es évek második felében készülhetett.

A címer: álló csücskös talpú pajzs, ezüst mezejében zöld pajzsfő vonaláig feltolt, homorúan ívelt zöld ék.

Álló, háromszögletű, zölddel és ezüsttel hasított a katonai pajzs, amelynek (heraldikailag) jobb oldali, zöld színű mezejében alul hullámpólya látható, fölötte pedig ezüst üvegpohár; a pajzs (h

Címere hullámvonallal kettéosztott doborpajzs, tetején a mezőgazdaságot szimbolizáló arany lombkorona.

A kék színű csücskös pajzsban ezüstszínű, hullámos pólyából kinövő három szál havasi liliom található. A pajzs felett ötágú rangkorona.

Pajzs alakú ezüstudvarban zöld pázsiton sárga oroszlán kardot villogtat. A pajzs fölött koronás páncélsisak, a pajzs két oldalán leomló vörös-kék címerpalástot fog össze.

Csücskös pajzs a címer, vörös mezejében keresztes fülkében Szűz Mária a gyermek Jézussal, a fülke jobb oldalán felfutó szőlővel.

Az önkormányzat címere kékkel és arannyal vágott tárcsapajzs.

A honfoglaláskori tarsolylemez alakú címerpajzsot 4 pár barokkívelésű, aranyszínű szalag veszi körbe.

A címer kerek talpú, osztott mezejű pajzs, a kék mezőben elhelyezett ezüstszínű, háromkaréjú falevél, a pajzstalpnál két egybefonódó zöld dombív.

Címere álló, csücskös talpú pajzs, aranymezejének kék udvarán aranygombos kék ruhát és fekete kalapot viselő, fekete bajszú révész vörös bárka tatján növekvően állva vörös lapáttal jobbra evez.

A címer hegyes talpú, két oldalán és tetején homorított oldalú, hasított pajzs.

A címer álló helyzetű, csücskös talpú pajzs.

A címerpajzs jobb haránt kétszer osztott tárcsapajzs.

Álló, háromszögű pajzs, felül két homorú ívvel süvegezetten.

A vörös háromszögpajzsban jobb haránt ezüstpólya. A felső mezőben a harántpólyával párhuzamosan elhelyezkedő ugró arany szarvas látható. Az alsó mezőben három, álló helyzetű zöld tölgylevél.

Négyfelé osztott kerek talpú pajzs a címer, melynek vörös szívpajzsában zöld lombú fa lebeg.

Rinyaújlak címere kék háromszögpajzs, arany pajzsfővel.

Ezüst, jobb haránt pólyával osztott, kerek talpú, zöld pajzs a címer, felső mezejében széles végű aranykereszt, alsó mezejében nyolcágú csillag.

Az arannyal körbeszegett címer három fő mezőre oszlik.

Röjtökmuzsaj község címerformáját a történelmi pecsétjein lévő címerképek alapján alkotta meg a képviselő-testület.

Jobb és bal oldalán is kettős csúcsú, csücskös talpú pajzs a címre, melyet jobb haránt ezüstpólya oszt ketté.

Kilenc mezőre osztott, csücskös talpú a címerpajzs, bal felső, kék, mezejében balra fölfelé úszó vörös színű rák. A középső részben aranyalapon bástya kapuval, két lőréssel, egy-egy ágyúcsővel.

Kék, háromszögű a pajzs, melyben piros szíves arany palócrózsa motívum helyezkedik el a pajzs tengelyében, tövénél – mely zöld hármashalomból kinövő – két oldalra szimmetrikusan, haránt irányú

Az álló, háromszögletű pajzs kék mezejében fekete pajzsláb. A fekete mezőben lebegő helyzetű, nyelükön haránt irányban keresztbefektetett arany bányászék és kalapács.

A címer vörös színű doborpajzs, alul kissé megdőlve, élével a címertani jobb oldalra mutató lebegő, ezüstszínű ekevas látszik. Az eke felső merevítő észén a függesztőlyuk látszik.

Ruzsa község címere álló, csücskös talpú, reneszánsz pajzs, melyet sátor (diagonális ívek) harmadol.

Álló, háromszögletű, kék színű katonai pajzs a címer, amelyen ezüstlevelű arany szőlőfürtöt tartó férfikéz lebeg (olyan módon elhelyezve, hogy a levél és a kéz szarufa-formát alkot, míg a szőlőfürt

Álló, csücskös talpú, kék színű katonai pajzs, amelynek mezejében félig jobbra forduló, vörösbe öltözött, aranycsizmás, ezüstkardos vitéz jobbjával három vörös pólyával díszített, ezüstszínű zászló

A címerpajzsban egy álló oroszlán, a pajzs két oldalán függőlegesen egy vörös és egy kék foszladék, középen egy páncélos fej, rajta korona, és ebben egy kardot tartó páncélos vitéz áll, jobb kezébe

Sajókápolna község címere: álló, háromszögletű, a pajzsban ezüsttel vágott, zöld színű, katonai pajzs, amelynek mezejében ezüst kehely lebeg, míg a pajzsfőt három vörös rózsa ékes

A pajzs a címer legfontosabb alkotórésze. Sajókaza címerpajzsa ovális, egyenesen áll. A pajzsmező egyszínű kék. Címerképe zöld hármas halom (három határoló dombság: Csüre, Ráró, Kétes).