Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Az álló, háromszögletű pajzs kék mezejében fekete pajzsláb. A fekete mezőben lebegő helyzetű, nyelükön haránt irányban keresztbefektetett arany bányászék és kalapács. A kék mezőben növekvő helyzetben jobbra fordult ágaskodó aranyoroszlán, felemelt jobbjában aranymarkolatú és védverű, ezüstpengéjű szablyát tart.
Sisak: szembe fordult, arannyal ékesített és vörössel bélelt pántos ezüstsisak, vörössel és kékkel ékesített arany heraldikai koronával.
A takarók: jobbról vörös-ezüst, balról kék-arany színűek.
A címer alatt lebegő, hármas tagolású, fecskefarok végződésű, íves aranyszalagon feketével nagybetűs felírás: Rudolftelep. A településnév előtt és után egy-egy díszpont.
Disznóshorváti, melyet az oklevelek Hurvot alakban már 1283-ban említenek, a Rathold nemzetség birtoka volt. Címerképük az arany hársfalevél volt vörös mezőben. Ez jelenik meg a település címerében a sisakdíszben, ahol a hársfalevél egy segéd sisakdíszen, a vörös sasszárnyon kapott helyet.
A pajzs alján a bányászatot jelképező szerszámok láthatók, szimbolizálva azt a tevékenységet, melynek Rudolftelep a megszületését köszönheti.
A szablyát tartó oroszlán többes jelentéstartalommal bír. Egyrészt utal az egykori birtokos disznósi Horváth családra, akik nevüket birtokukról vették. Az oroszlán áttételesen a megyei hovatartozást is idézi, hiszen Borsod vármegye címerállata is az oroszlán, és az összevont megyecímernek is az eleme. Végül, mint harci állat, emléket állít mindazoknak az embereknek és őseiknek, akik a történelem folyamán életükkel és vérükkel adóztak a hazáért és szűkebb pátriájukért.