Sobor község

Zöld sávot közrefogó szélesebb és egy keskenyebb, hullámos ezüstpólyával osztott, hasított gótikus pajzs első zöld mezejében egy hegyével fel, élével balra fordult ezüst ekevas lebeg, fent és lent két-két aranycsillaggal kísérve.

Második mezeje vörössel és zölddel bal haránt osztott, melynek felső részében jobbra néző, aranyszarvú, ezüst őzfej, alul balra felúszó ezüsthal látható.

Harmadik mezeje vörössel és zölddel hasított, jobb oldalon félbevágott, zöld sziromleveles, ezüst Luther-rózsa, középen vörös szívvel és ezüst latin-kereszttel. A bal oldalon félbevágott, lóhere végződésű arany latin kereszt lebeg.

Negyedik (vörös) mezejében jobb haránt fekvő, ezüstnyelű aranyfokos, melyet kacskaringósan körülölel egy aranynyelű ezüstkarikás, öt aranyvánkossal és aranycsapóval.

A pajzs élén zöld sisaktekercsen háromlombos, ékköves, arany lombkorona nyugszik. A pajzs alatti aranyszalagon a község neve, 'Sobor' olvasható, kontúrozott vörös betűkkel. A szalag hajlásaiból zöld tölgylevelek emelkednek ki 3-3 arany makkal és keretezik a pajzsot.

A hullámos ezüstpólyák a Rába folyót és a Tákó-patakot jelképezik. Az ekevas négy csillaggal a község 1774-ben használt falupecsétjének ábrája. Az őz és a hal a vadban gazdag erdőkre és az egykori halászatra utalnak. A Luther-rózsa az evangélikus, a latin kereszt pedig a katolikus vallás szimbóluma. A fokos és a karikás ostor a helybeli születésű Sobri Jóskára emlékeztetnek.