Békés vármegye
A címer formája (pajzsa) a középkorra utal, mivel attól az időtől vannak emlékek a településsel kapcsolatban. A pajzsmező függőleges vonallal osztott (hasított pajzs) az egész felület 2/3 részéig. Az alsó 1/3 félköríves formája egy hangyabolyra utal, mivel a település neve ószláv eredetű, ami hangyabolyt jelent.
A község területéhez korábban sok szikes föld tartozott, melynek jellegzetes növénye a szikvirág, sóvirág, a nép nyelvén: kéklelek. E kedves virágot általában szertik az emberek, szárítva egy évig is dísze lehet a lakásnak. Ma már egyre kevesebb található a szikes földek megmunkálása, feljavítása miatt. Mivel a síkság, illetve e vidék jellegzetes növénye, díszítő elemként szerepel a címerben a stilizált változata.
A felirat azért fontos, hogy ismertebb legyen a település neve, ne lehessen összetéveszteni a MURÁNY és a MUCSONY nevű helységekkel.
Színvilág: a kék-zöld szín az égbolt, illetve a mező színe.
Ugyanakkor a kék szín utal arra is, hogy a település Békés megyében található. A barna a föld színe, amely a búzakalász sárgájával a meleg színek csoportját alkotja. Ez a színpáros kiemeli, hangsúlyozza, ugyanakkor egyensúlyban is tartja a kék-zöld-szürke színhármas hideg hatását.
A helységnév színében (fekete) a heraldika törvényéhez igazodik.
A búzakalász és a virágszárak fekete színe kiemelő és összekapcsoló szerepet játszik a település két jellegzetes növénye szempontjából.
A címerre a páratlan számok jellemzőek.
A címerpajzs 3 részre osztott. Függőleges irányban is megtalálható a harmadolás. 3 a búzakalászok száma 9 – 9 a virágok száma. A címeren tehát a 3-as szám a 'főszereplő' és annak többszörösei.