Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
A hagyományos háromszögű pajzson narancsszínű mezőben kék-zöld hármashalmon stilizált, bimbózó, barna-ezüst, közepén fekete mag-alakzat magasodik, csúcsán (a pajzsfő közepén) ezüst országalmával. A mag mögött (a pajzstalp felső részénél) a halmokon ezüst erődfal. A pajzsderék elején ezüst szőlőfürt, a pajzsderék bal oldalán ezüst püspöksüveg helyezkedik el a felnyúló mag-alakzat két oldalán.
Narancs: a nap, az élet jelképe
Zöld: a zsendülő természetre utal
Kék: a települést átszelő patakot jelképezi
Ezüst: a tradíció, a múlt dicső fénye
Fekete: sötétség – meg nem született fény
Barna: a táj fontos természeti elemei, a fák színe
Stilizált, bimbózó mag-alakzat: olyan organikus, természeti forma, mely utalással a népi ornamentika virágalakjainak termékenység szimbolikájára, a pozitív jövő reményét, a kibontakozást, a születést jelképezi. Színeiben is ehhez a reménységhez, várakozáshoz, természeti jelhez igazodik.
Országalma: közvetlen utalás a falu Szent István által történt alapítására. (1009-ben annak a 10 falunak egyike volt, melyet oklevelek tanúsága szerint az egri püspökségnek adományozott.)
Püspöksüveg: a falu alapítása óta püspöki birtok volt a település, előbb az egri, majd a kassai, később ismét az egri püspökségé. Ezt jelképezi a püspöksüveg.
Szőlőfürt: a település hagyományosan szőlőtermesztéssel és bortermeléssel foglalkozott.
Erődfal: a tatárjárás után a püspökség erődfalat építtetett a templom köré a templom és a lakosság oltalmazására, mely ma is látható még. Ezen túl jelképezi azt harcos történelmi szerepét is, melyet ez a vidék a magyar történelem során játszott (a reformáció, a Rákóczi szabadságharc és a 48-as forradalom és szabadságharc idején).
Hármashalom: a földrajzi elhelyezkedés – a Zempléni hegység – és a természeti szépség megörökítése egyaránt indokolja megjelenítését a címeren.