Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Háromhuta címerének megtervezéséhez a településnév adata a kiindulópontot, mivel ez lehetőséget adott arra, hogy a községnek különleges, úgynevezett beszélő-, illetve névcímere születhessen. A beszélőcímer a településnév képi megfelelője, és az ilyen jellegű címereket különlegességük okán értékes címerként tartja számon a heraldika. A három, egykori üveghutát, melyek a községgé válást tették lehetővé, az üveg alkímiai jele szimbolizálja, mely máig is az üvegművesek mesterjegyeként szerepel mint ősi jelkép. A címertervek jelképezik még a földrajzi adottságot, az erdei vadállományt és egyúttal az egykor nevezetes, kedvelt királyi vadászterületet, a sisakdíszként megjelenő szarvasagancsokkal és tögyfalevéllel. A zöld-arany az erdős területet jelképezi, a vörös-ezüst viszont a település legkorábbi történelmét idézi, és II. Rákóczi Ferencre utal, aki a regéci vár birtokosaként az üveghutákat létrehozta.
A heraldikai mázak szimbolikus jelentése:
Fémek:
arany (Nap): értelem, ész, tekintély, hit, erkölcsösség, erény;
ezüst (Hol): bölcsesség, tisztaság, ártatlanság, szemérmesség.
Színek:
vörös (Mars): hazaszeretet, önfeláldozás, tenni akarás, nagylelkűség;
zöld (Vénusz): szabadság, szeretet, boldogság, remény, szépség, egészség.