Önkormányzati címerek

Bal haránt ezüst hullámpólyával osztott kék színű csücskös talpú pajzs felső mezőjében zöld dombon aranyszínű, oldalnézetű templom áll.

A község címere: álló, háromszögű tárcsapajzs, felső kétharmad része vörös, alsó egyharmad része pedig zöld színű. A vörös mező közepén a település 1906.

Csücskös talpú a pajzs, haránt kék pólyával osztva. A jobb aranymezőben zöld kettőshalom völgyéből kinövő fekete kontúros kettőskereszt. (A 18.

A címer: álló helyzetű, a háromszögű pajzs veres mezejében behajló kék sátor látható. A sátor feletti veres pajzsmezőben jobb oldalon: egy-egy lebegő ezüst szőlőág fonódik össze.

Felül egyenes, alul lekerekített a címerpajzs. Felső harmadában arannyal határolt barokk homlokzatdísz.

A címeren a felső zöld mezőben egy háromágú búzakalász látható, mely Tápiósüly pecsétje, a háromágú rózsa pedig Tápiósáp pecsétje volt. Az ezüstvonal az Alsó-Tápiót jelképezi.

Sümeg címere az Altenburger Gusztáv és Réső Ensel Sándor címer- és pecsétgyűjteményében található.

Álló, háromszögű pajzs vörös mezejében alul hármashalom, ennek zöld mezejében lebegő helyzetű, szárán összefogott három arany búzakalász, oldalra kihajló levelekkel. A halmokon

Álló, kerek talpú, ezüst (fehér) mezejű pajzs a címer, pajzstalpában természetes színű (arany-barna) sziklás halom emelkedik.

Álló, nyolc kisszögletű pajzs négy részre osztott mezővel a címer.

Az önkormányzat címere: vágott, majd felső részén vörössel és kékkel hasított háromszögpajzs, felső mezejében lebegő aranykoronából kinövő természetes barna színű agancspár között egyenlő szárú ara

Álló, háromszögű tárcsapajzs a címer, vágott felső kék mezejében két, középen völgybe hajló zöld domb felszínéből acélszínű borona nő ki, ennek belsejében öt, álló aranykalászos gabonaszál, az alsó

Szabadegyháza címere álló, csücskös talpú, vágással és hasítással négyelt pajzs. Jobb felső (1.

A község címere pajzs alakú, színe zöld-fehér(ezüst)-zöld, ez megegyezik a község zászlajának színeivel.

Szabadkígyós címerpajzsa összetett.

A pajzs alakú címerben hagyományos a 3 vízi liliom, mely valószínű, hogy a mocsaras, lápos vidéket jelképezi. A címer pajzs része kék, mely a környék egykori nagy kiterjedésű vizeit jelképezi.

Kerek talpú, szélén aranygombokkal ékesített tárcsapajzs a címer, kék és zöld mezejében Szent István király, földig érő, mellén csattal összekapcsolt palástban áll, mely alatt derekán övvel összefo

A címer pajzs alakú, alulról ívelt egyenes vonallal vízszintesen egyharmad résznél kettéosztott, majd a felső rész függőlegesen középen 2 egyenlő részre osztott.

Egy 1720-as évekből származó pecsét-képnyomat alapján a címeren két pálmaág között dombon álló dúslombú fa és egy szajkó madár látható.

Álló, hullámos pólyával vágott, a pólya alatt hasított, csücskös talpú tárcsapajzs a címer.

A címer egy kerek talpú, úgynevezett doborpajzs, melynek kék hátterén zöld tér fölött kettős pajzsú páncélos vitéz áll.

Álló, háromszögletű, kék színű katonai pajzs a címer, melyen a pajzsfőben két ezüstnyelükkel egymást keresztező lábas lebeg, alattuk aranylombos 'kitépett' fa lebeg.

A pajzs címer heraldikailag szabályos, három részre osztott.

Álló, csücskös talpú, ezüsttel és kékkel vágott katonai pajzs a címer, amelynek felső (ezüst) mezejében három vörös rózsaszálat tartó, vörösbe öltözött női kar lebeg.

A pajzs címer heraldikailag szabályos. Osztott, három egyenes vonal választja három részre, többszörösen hasított. A színek egymás mellett vonalkontúr nélkül érintkeznek, találkoznak.

A címerpajzs: háromszögű pajzs, felosztása: a kétszer vágott pajzs a középső pólyával 3 részre (ebből a pajzsfő 3/7, a pajzsderék pólya 2/7, a pajzstalp 2/7 részre) osztja a pajzsot.

Álló, csücskös talpú pajzs a címer, mely három mezőre tagolódik. A jobb szélső felső mező a település Árpád-kori jellegére utal a vörössel és ezüsttel hétszer vágott mezővel.

Címere álló, ívelt háromszögtalpú pajzs, a pajzstalpban kékkel és zölddel vágva. A kék mezőben jobbra fordulva álló, aranysólyom lebeg.

Címere: csúcsán álló háromszög pajzsot ezüst hullámpólya szeli 4/7 - 3/7 arányban. A világoszöld pajzsfőben a "heraldikai jobb oldalon" arany kettőskereszt lebeg, vele szemben 5 szirmú ezüstvirág.

Kerek talpú pajzs kék mezejében Sarlós Boldogasszony palástos, fityulás alakja lebeg ezüstszínezetben, aranyglóriával.

Szalánta község címer leírása

A címerképek megfogalmazásához a régi pecsétábrázolás, valamint a település jellemzői adtak támpontot.

Zöld ágakkal övezett a csúcsíves címerpajzs, alapszíne kék. Óarany kontúr kíséri a pajzsot. A címer motívumainak színe óarany.

Szimbolika:

A címerkép barokk alakú, a zöld színű címerpajzs a település mezőgazdasági kultúráját idézi.

Álló, négyosztatú, függőleges vonallal elválasztott csücskös talpú pajzs a címer, heraldikai jobb felső kék mezejében aranyszínű kereszt, a bal felső kék mezőben aranyszínű szarvas, jobb alsó kék m

Álló, háromszögletű, zöld színű a katonai pajzs, alul arany hullámpólyával; a pajzs mezejében heggyel lefelé és éllel kifelé forduló ezüst ekevas és csoroszlya által kísért három arany búzaszál leb

A domború tetejű, többszörösen ívelt, csücskös talpú pajzsban a vörös alapot ezüstszínű, enyhén hullámos vágás osztja ketté. A vágásban évszám (1786) található fekete színnel.

Álló, háromszögletű, kék színű a katonai pajzs, alul arany hullámpólyával; a pajzs felső mezejében jobbról nyolcágú ezüstcsillag, balról ezüst nőszirom lebeg.

Szamosszeg község címere álló, kék színű katonai pajzs, alul két hullámpólyával. A pajzs mezejében két ezüstgólyával kísért arany fűzfa lebeg.

Álló, csücskös talpú, zölddel és kékkel hasított, felül ezüsttel vágott tárcsapajzs, amelynek jobb felső mezejében vörösbe öltöztetett, három arany búzaszálat tartó férfikar, bal felső mezejében ba

Az önkormányzat címere: álló, kerek talpú pajzs kékkel és ezüsttel hasított jobb oldali mezejében zöld hármashalom közepéből kinövő, fekete botra tekeredő, ezüst szőlőtőke 4 levéllel és szőlőfürtte

Négy mezőre osztott csücskös talpú doborpajzs.

Szany nagyközség címere hullámos felső záródású, ívelt oldalú, egyszer vágott, szimmetrikus csücskös pajzs.

Címere egy háromszögű pajzs, melynek felső, kék mezőjében ötlombos aranykoronából kinövő barna griff látható.

A címeren egy olyan ősi motívumsor részlete szerepel, amely a csángó magyarok egykori viseletén volt fellelhető, mégpedig férfiak és nők övén egyaránt.

Álló, csücskös talpú tárcsapajzson zöld pajzsláb, benne ezüstszínű eke. A pajzsderékon ezüstszínű hullámpólya, amely a falu határában folyó Kapost jelképezi.

A címer leírása: kék alapon sárga, fekete keretezésű, csúcsban végződő pajzs.

A pajzsmező arannyal és zölddel hasított. A pajzson három stilizált, lebegő tölgyfa látható. Egy-egy tölgyfa jobb és bal oldalt szimmetrikusan, a pajzs felső felében lebeg.

Szarvas címere álló, csücskös talpú, erősen tagolt tárcsapajzs: kék mezejének zöld udvarán aranyszarvas szökell jobbra, agancsai között balra megdőlt rubinokkal és zafírokkal ékes háromágú liliomos

A címer csücskös talpú, zöld színű pajzsban - hegyével balra (heraldikailag jobbra) fordított, vízszintesen álló, ezüstszínű ekecsoroszlya rögzítőlyuk felőli végéről elugró - természetes színű szar

Szarvaskő község címere álló, vágott oldalú, csücskös pajzstalpú, ívelt, két oldalon szimmetrikusan letört pajzsfőjű, többszörösen osztott, ezüstsávval szegélyezett pajzs.

A címer háromszögletű barokk pajzson három aranykalász, átkötve hullámzó aranyszalaggal. Az ezüst hullámvonallal vágott pajzs vörös és kék bevonatú.

Címere: pajzs alakú.

A hegyes végű kék pajzsban zöld kettőshalomból kinövő aranytörzsű fa áll, amelynek zöld lombjában, kiterjesztett szárnyú aranysas a jobb lábával kardot a bal lábával zászlót tart.

Szatymaz területe hajdan nagyállattartásra alkalmas vidék volt, tehát a honfoglalók csakúgy használhatták, mint később a kunok; a szomszédságában levő nádasok, tavak gazdag madárvilágnak adnak otth

A pajzs a tárcsapajzs modernizált változata. A tetején és két oldalán barokkos címertakaró, a bal oldali aranyszínű, a jobb oldali sötétkék.

A pajzs felett négyszer meghajtott, két végén háromszögű bevágásokkal díszített aranyszalagon a "Százhalombatta" felirat olvasható.

Az önkormányzat címere ovális pajzs, kék mezejében növénymotívumos S.V. betéttáblás talpon kissé jobbra néző, álló páncélos sisakos vitéz látható. A sisakon kereszt és 'foszladék' díszítés.

Szécsényfelfalu község címere arany rámás, álló csücskös talpú tárcsapajzs alakú.

A falu címere álló, csücskös talpú tárcsapajzs. Alapszíne kék. A pajzstalpban és a pajzsderék alsó harmadába nyúlóan két zöld színű íves folt. A jobb oldali alacsonyabban van.

A címer vágott, csücskös talpú, felül kettős ívelésű pajzs. A felső, vörös mezőben bal felé forduló, ágaskodó aranyoroszlán látható.

Álló, kékkel és arannyal hasított reneszánsz pajzs. Jobb oldali, kék mezejében két jobb haránt ezüst pólya helyezkedik el.

Ezüst háromszögpajzsban kék pajzstalpból kinövő, két oldalt egy-egy zöld leveles ággal megrakott barna fatönk látható, melyen a pajzs jobb felső sarkában fekete kereszttől kísért, kiterjesztett szá

Az eredeti címer többszöri áttervezése és hosszabb-rövidebb ideig való használata után 1991-ben fogadták el a jelenlegi formában Szeghalom jelképét.

Címere csücskös talpú, négyelt pajzs.

A címer álló, kerek talpú pajzs kék mezejében zöld talajra állított, jobbra fordult, felajzott ezüstíj, arany nyílvesszővel.

Álló, csücskös talpú barokk pajzs mezejében vörös pajzsfő, négy egyenlő szárú ezüstkereszttel megrakva.

Címere: álló, csücskös talpú pajzs, kék mezejében zöld hármashalmon kváderkövekből rovátkoltan rakott ezüst várfal áll, közepén a várkapu fekete-ezüst veretes szárnyai jobbra és balra nyitottak; a

Székkutas község címere barokkos pajzs három mezőre osztva; az alsó, legkisebb - sötétzöld színű - mezőben egy avar kori övcsat található; a középső ezüst alapú mező bal oldalán három szál búzakalá

A címeren kék mezőben négysoros vörös terméskőből épült várfal közepén hasonló anyagból emelt nyílt torony áll, a török idők után ismét keresztény templommá alakított bencés rendi templom emlékére.

Kék alapszínű pajzson kettősfarkú aranyoroszlán, felemelt jobbjában rövid, aranymarkolatú kardot tart. A kard hegyére hosszú bajszú, turbános török koponya van feltűzve.

A falu címere egyenesen álló, háromszögű pajzson található.

Álló háromszögletű, bíbor színű katonai pajzs, amelynek mezejében Szent György aranylovon ülő, ezüstlándzsájával egy aranysárkányt ledöfő aranyalakja lebeg.

A szalagcsokorral átkötött, rózsaágakból font, koszorúval övezett vörös mezejű pajzs alak a címer, melyet hullámos ezüstpólya oszt ketté.

Álló, háromszögletű, kék színű katonai pajzs, Középen ezüst hullámpólyával. A pajzs mezejében felül nyolcágú aranycsillag és arany holdarc, alul arany nőszirom lebeg.

Háromszögpajzs a címer, vörös mezejében behajló kék sátor. A pajzsfő 1. vörös mezejében nyolcágú aranycsillag, a második, ugyancsak vörös, mezőben levéllel ellátott arany szőlőfürt.

Az önkormányzat címere: háromszög alakú pajzs, két oldalának közepéből kiinduló és a pajzs felső élének közepén találkozó ívelt vonalú ékkel három mezőre osztott.

Csücskös talpú pajzson a pajzs széleit érintő ezüstszínű Szent Antal-kereszt a fő motívum.

Csücskös talpú, hasított pajzs a címer, bal oldala vágással további két mezőre osztott. A jobb oldali vörös mezőben zöld hármashalmon Szent Balázs vértanú püspök alakja látható, aranyban.

A címer csücskös talpú négyelt pajzs, boglárpajzzsal. A pajzsmezők vágási, ill.

A város címere Szentendre több évszázados keresztény hagyományát szimbolizálja.

Szentes város címerének teste: hegyes talpú vörös pajzs, amely utal a város hagyományos vörös-kék színére.

Címerén a csúcsos pajzs negyedelt, melynek jobb felső- és bal alsó negyedében zöld alapon fehér címerképek, míg a bal felső s jobb alsó negyedében fehér alapon zöld címerképek találhatók.

A címer alakja álló, kerek talpú pajzs, melynek a vörös mezejében kék sátor van.

Szentgotthárd város címere csücskös talpú pajzsalakban foglalt, vörös mezőben kiterjesztett szárnyú ezüstsas.

A címerpajzs a pajzsfőnél vágott kerek talpú pajzs.

A címer álló helyzetű, háromszögű pajzs, osztatlan kék pajzsmezővel. A címerpajzs alján emelkedő, zöld hármashalmon természetes ábrázolású Szent Imre herceg áll, feje körül aranyglória lebeg.

Álló, háromszögű pajzs kék mezejében ezüst pajzsfő. A pajzsfő közepén lebegő, vörössel és zölddel színezett szentistváni matyó rózsa motívum, két oldalt egy-egy zöld karótól kísérve.

Lekerekített alapú kék színű pajzs felső harmadában két oldalt egy-egy piros sátor. A sátor alatt ezüstszínű, liliomos végű Jakab-kereszt lebeg.

Álló, hegyes talpú a pajzs, kék mezejében zöld hármashalom, középső csúcsán arany heraldikai nemesi korona, melynek középső ágán vörös ruhás jobb kar könyököl zöld szárú és levelű, aranyfürtű szőlő

A község címere: piros doborpajzs, középen ötágú aranykoronából kinövő kettőskereszt. A címeren a mázak, színek a címertan szabályainak megfelelően jelennek meg.

A címer álló, háromszögű, pajzstalpon zölddel domborúan vágott kék címerpajzs.

Csücskös talpú, alsó harmadában vágott, kék és zöld színű tárcsapajzs. A zöld mezőben jobb felé néző csatamén lépked. A nyeregben a glóriás szent ül, rövid palástban, lábán sínpáncél és vascipő.

Szentlőrinc város címere álló, kék színű, háromszögletű katonai pajzs, amelynek alapját öt vörös színű lángnyelv foglalja el.

Szerencsésen alkalmazza a címer a község nevében is megjelenő, tulajdonképpen megkülönböztető előtagként szereplő szent ábrázolása adta lehetőségeket. A III.

A címeren csücskös talpú aranypajzsban fekvő kulcs felett gótikus stílust idéző, egytornyos, ötablakos, vörös templom lebeg, melynek tornyán és szentélyének tetején kereszt látszik.

Szentpéterfölde címere zöld és kék osztott mezőjű pajzs.

A pajzson kívül, alul SZENTPÉTERFÖLDE felirat található.

Heraldikailag bal oldalon, hegyével felfele álló, s élével kifele néző ekevas, heraldikailag jobb oldalon pedig élével befele fordított csoroszlya látható a címeren.

A címer: vörös háromszögpajzsban zöld pajzslábon álló háromtornyú, rovátkolt falú ezüst várfal, zárt kapuval.

A címer téglalap alakú pajzs, alul kerekített és csúcsosodó. A pajzs alsó részén zöld színre színezett mezőn eke-taliga és kasza látható.