Csongrád-Csanád vármegye
Szatymaz területe hajdan nagyállattartásra alkalmas vidék volt, tehát a honfoglalók csakúgy használhatták, mint később a kunok; a szomszédságában levő nádasok, tavak gazdag madárvilágnak adnak otthont, országos főút haladt át rajta, templomos hellyé vált az idők folyamán. A település történetéből tehát számos, címeralkotásra alkalmas motívum fogalmazható meg.
A község címere álló, csücskös talpú reneszánsz pajzs, kék mezejében jobb haránt díszített, habos ezüstpólya található.
A pólya felett balról jobbra benyúló, bíboröltözékű ezüstös jobb kéz aranyzsinórzatú bíborpárnát tart, amelyen Magyarország arany Szent Koronája nyugszik; a pajzsfő jobb oldalában, részben takarásban lévő arany Nap ontja aranyos sugarait. A pólya alatti mező zöld udvarán enyhén balra hajló, zöld lombozatú, aranyos törzsű, hat aranyágú őszibarackfa áll, rajta hat aranybarack. A fa törzséhez balról nyolcküllős, fekete kocsikerék támaszkodik.
A jobb haránt ezüstpólyát (a pajzsfő jobb oldalán, a pajzs köldökön és a pajzstalp bal oldalán) három, jobbra szárnyaló, természetes színű darumadár díszíti. A pajzs felső élén enyhén jobbra forduló, természetes színű, csőrös harci sisak helyezkedik el, nyakában aranymedália, felette kék gyöngyökkel és ékkövekkel díszített ötágú aranyleveles korona van.
A foszlányok jobbról bíbor és arany; balról kék és ezüstszínűek.
Szatymaz címere a beszélő címerek (tesserae loquentes) kategóriába tartozik, amennyiben a jobb haránt habos pólya a benne szárnyaló darvakkal a szomszédos vízi világot jelképezi, ugyanakkor az itt áthaladó fő útvonalat is, melynek postaállomása volt a településen, a küllős kerék utal. A zöld címerudvar a terület termékenységét, egykori kiváló legelő voltát, az aranygyümölcsű őszibarackfa pedig azt a kertkultúrát idézi, amelyről méltán vált Szatymaz világhírűvé.
A pajzsfőt uraló kép: István király szent jobbja felajánlóan tartja a Szent Koronát a Nap felé. A Nap itt Szűz Máriát, Magyarország védasszonyát (patronáját) jelképezi. A sisak a település egykori hősi halottainak emlékét idézi, a korona pedig jelképesen a település autonómiájára céloz.