Önkormányzati címerek

A címer: álló, csücskös talpú tárcsapajzs.

Álló, csücskös talpú a pajzs, melynek kék mezejében zöld talajon ezüstbánya áll, melyet mindkét oldalról egy-egy vörös nyelvét kiöltő, kezét ragadozásra nyújtó aranyoroszlán támaszt.

Címere pajzs alakú, aranysárga kerettel. A címer alapja kék színű. A pajzs csúcsán zöld mezőn aranysárga színű, pirossal díszített korona látható.

Kék színű ég, hegyes pajzsban, zöld hármashalmon kápolna,alatta körívben, piros mezőben üvegpohár. A pajzsot jobbról és balról boroszlán növény díszíti.

Németkér község címere hagyományos, nem szűkített, csücskös talpú, álló pajzs.

Álló, csücskös talpú tárcsapajzs kék mezejében, zöld dombon balra vágtató, fekete takarós, ezüstlovon szembefordulva Szent Jakab ezüstben megjelenő alakja, köpenye hátralibben, baljával a kantá

A címer vörössel és zölddel vágott háromszögpajzs, felső (vörös) mezejében arany babérkoszorúval keretezett aranylant.

Ezüst-zöld színű osztott mezőben, növényi ornamentikával díszített a pajzs, melyen két fenyő között három halmon jobbra ugró szarvas.

A címerpajzs formája megőrizte a megyei formát, hiszen a település része a megyei régiónak.

Álló, felső sarkain haránt vágott és homorú ívvel süvegezett, vörössel és kékkel vágott csücskös talpú a tárcsapajzs.

Álló, háromszögű pajzs kék mezejében ezüst pajzsfő, három lebegő vörös rózsával megrakva. A kék mezőben alul zöld hármashalom, benne ezüstszegélyű, kék vízszintes hullámpólyával.

A címer: hullámos fekete vonallal vágott, ívelt oldalú csücskös pajzs. A felső sárga mezőben Szt. Mihály arkangyal (a község védőszentje) fehér ruhás, vörös köpenyes képe látható.

A község címere - a falu valószínűleg legkorábbi 1742-ben készült pecsétnyomóján található ábrázolás alapján készült, megőrizte annak meghatározó, jellemző elemeit.

A címer álló, kerek talpú pajzs. A pajzs felső részén jobb oldalt két olajág között kardot tartó, páncéllal védett kar. Bal oldalt szőlőfürt.

Ovális címerpajzs kék mezejében aranykoronán álló kétfejű fekete sas. A sas csőre, szeme, lábai aranyszínűek, terjesztett szárnyának tollazata arannyal cizellált.

Kissé kerekített oldalú, háromszögű a pajzs. Jobb oldalán kék mezőben a püspöki pásztorbot, bal oldalán zöld mezőben aranyszínű tölgylevél és ezüstszínű patak található.

Álló, háromszögletű zölddel, ezüsttel és vörössel harmadolt a katonai pajzs, amelynek zöld mezejében két ezüst, egymást keresztező kasza, ezüstmezejében zöld tölgyfa lebeg, vörös mezejében két ezüs

A hegyével csúcsára állított háromszögpajzsot jobbról balra metszi egy enyhe ívű arany szőlővessző, melyből a jobb felső negyedbe egy arany szőlőlevél, a bal alsó negyedbe pedig egy arany szőlőfürt

Álló, vörös mezejű pajzs kék pajzsfővel; ebben egy jobbra repülő fehér galamb látható, piros csőrében zöld olajágat tart.

A község címerének egy régi, az 1800-as évek első felében készült pecsétnyomó-ábrázolása, valamint a községnek a régi pecsét által is igazolt kuriális jellege adtak támpontot.

Nyárliget település címere egy háromszög pajzs, melynek kék mezeje zöld udvarán egy bal profil nézetű, modern vonalú templom látszik.

A csücskös talpú pajzsban vörös pajzsláb, arany, haránt rácsozattal látható. A pajzsláb felett függőlegesen hasított, két részre osztott pajzsmező.

Címerleírás: hegyes talpú, álló pajzs, hasított jobb oldali ezüstmezejében lebegő, zöld törzsű és gyökerű, zöld nyárfa, bal oldali kékkel és vörössel osztott mezejének felső részében lebegő, arany

A címer: álló hegyes talpú, arannyal és ezüsttel hasított pajzs, aranymezejében fekete színű, piros nyelvét kiöltő kiterjesztett szárnyú turul; ezüstmezőben vörös színű behajlított férfikar, kezébe

A város címere: kék-zöld-ezüst színű, alul csúcsíves pajzs. A pajzsfő kék színű, a díszhelyen fekete szegélyű, ezüstszínű, kezében kürtöt tartó lovas látható.

A címer csücskös talpú, kék színű. A címerpajzsban két, egymást keresztező, élével felfele, hegyével kifele néző, ezüstszínű görbe kard látható, fölötte aranyszínű sárgadinnye.

Csücskös talpú, vörössel és kékkel negyedelt a pajzs. Az első mezőben (pajzsfő jobb oldal) vörös alapon három szál arany búzakalász.

Bauxit-vörössel és fehérrel hasított a háromszögű pajzs.

Bal oldali mezejében bauxit-vörös színű alapon Erzsébet királyné fehér színű, lebegő mellszobra.

Az önkormányzat címere: csücskös talpú és kék színű címerpajzsban heraldikailag a jobb oldalon hegyével felfelé álló, élével kifelé néző, ezüstszínű csoroszlya, heraldikailag a bal oldalon pedig he

A címer-terv megőrizte a város évszázados történelmi múltját. A pajzs alakja a heraldikában ismert, de szokatlan reneszánszkori lófejpajzs.

Nyírbéltek nagyközség címere egyenesen álló oldalt tagolt csücskös talpú (ún. Kossuth-címer) osztatlan pajzs.

A címer kékkel vágott talpú vörös-zölddel hasított háromszög pajzs. Az első mezőben lévő címermotívum középen elhelyezett, szemben álló lebegő arany férfialak.

Többszörösen ívelt, csücskös talpú reneszánsz pajzs, középen vágott, fent hasított.

Nyírderzs címere álló, kerektalpú pajzs, felső széle enyhén ívelt záródású. A pajzs középen egy széles jobb haránt pólyával három részre szelt.

Az önkormányzat címere hengerített pajzs alakú, vízszintesen két mezőre osztva.

Nyírgelse olyan ősi település Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, amely felett már a XIV. század elején egy sok ágra szakadt, tehát nagy múltú nemzetség tagjai osztozkodtak.

Álló, kék színű tárcsapajzs, amelynek alapját arany zsombék- mintákkal díszített, zöld színű hármashalom foglalja el; a halmon (heraldikailag) balra forduló, bal mellső lábát felemelő arany sza

Álló, kék színű tárcsapajzs a címer, amelynek alapját aranyzsombék- mintákkal díszített, zöld színű hármashalom foglalja el; a halmon (heraldikailag) balra forduló, bal mellső lábát felemelő aranys

A címer fő része az álló pajzs, mesteralakokkal, sisak-, korona- és pajzstakaró díszítéssel.

A címer: zöld alapú, kék kerek talpú pajzs, mezejében vörös nyelvet öltő, földön jobbra forduló oroszlán, a jobbján kivont karddal.

Csücskös talpú három részre osztott (vágott, fent hasított) összetett címerpajzs, vékony ezüst szegélyezéssel.

A címer álló, kékkel és vörössel hasított, felső élén (homorúan) kétszer ívelt háromszögletű pajzs, a pajzstalpban kék ékkel.

Lekerekített, öt mezőre osztott téglalap pajzs, melyet arany, kék, vajszín, vörös színösszetételű stilizált palást és korona vesz körül.

Nyírmártonfalva község címerének alapját két oldalán ívesen, illetve felső csúcsain 45 fokban lemetszett, alul csúcsban végződő pajzs képezi, melynek felső kétharmadában lévő kék mező az égboltot,

A címer: csücsköstalpú pajzs vörös mezejében zöld pázsiton ágaskodó fehér (ezüst) lovon kék mentébe és vörös nadrágba öltözött huszár könyökben kissé behajlított, felemelt jobb kezében ezüst szably

A címer: hétszögű, szimmetrikus pajzs, középen vágva, felül sötétkék alapon aranyszínű református és aranyszínű görögkatolikus templomtorony helyezkedik el egymás mellett.

A község címere az 1600-as évektől használt - és bélyegzőlenyomaton megmaradt - címert veszi alapul azzal az eltéréssel, hogy az ottani PAZONY felirat NYIRPAZONY-ra változik.

PAJZS: álló, alsó része ívelten hegyben végződik, oldalai szabályosak, egymással párhuzamosak, felső része két egyenlő részben enyhén homorú ívelésű.

A címer négy mezőre osztott.

A pajzsfőben és a pólyán elhelyezett motívumok a település történetére utalnak: A korona a település egy részének korábbi nevét, Királytelket, az épületek a 14 bokortanyát, mint a város korai jelle

Címere pajzs keretbe foglalt, két mezőre osztott alap, felső mezője kék, alsó mezője zöld, a felső mező közepén három darab aranysárga színű kalász, bal oldalán aranysárga színű ásó, jobb oldal

Nyírvasvári címere csücskös talpú, felül középtől ívelt, s haránt vágott, Árpád-kori háromszögű címerpajzs, melynek felső, kék mezejében a község 1825-ből fennmaradó pecsétnyomatának elemei találha

A címer álló, háromszögletű, vörös színű katonai pajzs, amelynek mezejében balra forduló, ezüstszablyát tartó ezüst férfikar lebeg.

Címere álló, csücskös talpú, vörössel és kékkel vágott reneszánsz pajzs.

A Gerecse északnyugati lábánál fekvő község címere álló, háromszög pajzs, melyet vörössel és zölddel habos ezüstpólya vág. A fölső vörös mezőben három kúpalakú ezüsthegy látszik.

A csücskös talpú állópajzs zöld mezejében jobbra haladó, visszaforduló fehér lovas (szent Márton) a kardjával elvágja vörös köpenyét, melyet a ló mellett kuporgó, jobbra néző, mezítelen koldus jobb

Ívben, csúcsban végződő a pajzs, koronával – amely a község nemesi, szabad múltjára utal. A pajzs kétharmad részben kettős ívelésű dombvonallal osztott – szimbolizálva a település fekvését.

A vörös alapú címerpajzs közepén zöld dombon álló, aranytörzsű, zöld lombú életfa áll, melynek bal oldalán ezüstszínű ekevas, a jobb oldalán pedig ezüstszínű csoroszlya látható.

Az önkormányzat címere álló, csücskös pajzs, kétharmadában okkersárga, egyharmadában kék színnel osztott mezővel. A címerkép aratást ábrázol.

A pajzsfő: közepén kék mezőben címerállat (fehér gólya), mely az új létesítményeket szimbolizálja.

A nagyközség címere álló, csücskös talpú reneszánsz pajzs, melynek kék mezeje zöld udvarából aranyos törzsű, terebélyes zöld lombozatú fa emelkedik, jobbra tőle jobbra hajló, balra tőle balra hajló

A település címere egyenesen álló, reneszánsz pajzs, kissé túldíszített változattal. A pajzsfő kék alapszínű, benne a jobb felső sarokban hatágú sárga csillag.

Óföldeák címere álló, csücskös talpú pajzs kék mezejének ezüsttel fodrozódó zöld vizén feketével pántozott aranyos csónakban balra forduló, természetes színű, kiterjesztett ezüstszárnyú, ezüst ágyé

A címer vágott pajzsforma: alul csücskös, kék háttér, melyet középen végigfutó aranysáv két részre oszt.

A címerpajzson az eredeti pecsét elemei láthatók. A kék alapszínű, háromszögű pajzson a pajzsderék és a pajzsfő közepén lebegő, sárga színű, 180 fokkal elfordított kapa.

Hegyes végű ezüstpajzs a címer, középtengelyében lebegő vörös szívből három ötszirmú zöld leveles virág növekszik, a pajzson nemesi arany lombkorona.

A címer két, egymásra tett pajzsból áll. Az alsó, ún. háromszögű pajzs hasított, jobbról vörössel és ezüsttel hétszer vágott mező, balról kék.

Kerek talpú a pajzs, vörös mezejében lebegő ezüstkeresztre aranyszínű kígyó tekergőzik.

A címer alakja: szívpajzs, hossztengelyében tengelyesen szimmetrikus (továbbiakban: szimmetrikus).

A címer Olcsvaapátinak 1312 óta fennálló létezését, mindennapos küzdelmét, munkáját, megélhetését ábrázolja.

Hegyes talpú a pajzs, alsó harmadáig vörös színű. Benne keresztbe rakott aranymarkolatú ezüstpengéjű kardokon, középen függőlegesen elhelyezett arany búzakalász van.

Csücskös talpú vörös pajzsban szablyát markoló aranypáncélos jobb kar, könyökhajlata felett, hatágú, arany heraldikai csillag lebeg.

A háromszögletű pajzs kék mezejében zöld kettős halmon, jobb mellső lábát felemelő aranyszarvas található.

A pajzsot zöld bükkfalevél-fonattal díszített ezüstszínű ráma veszi körül.

Álló, csücskös talpú, aranyszínű a katonai pajzs, amelynek mezejében (heraldikailag) jobbról egy piros-fehér színek által jellemzett fiatal nőalak, (heraldikailag) balról pedig egy fekete-fehér szí

A címer kék alapú, osztatlan pajzs, koronás oromdísszel. Címermezejében barna, dárdája végén levágott tatárfejet tartó, lovon ülő vitéz van.

Ópusztaszer község önkormányzata a honfoglalás millecentenáriumi ünnepségei jegyében úgy határozott, hogy az évfordulóhoz méltó szimbólumokat (címert, zászlót, pecsétet) alkot.

Ezüsttel balra ékelt kék színű, háromszög alakú pajzson jobbra néző, vörös csőrű és lábú, természetes színű daru a csőrében arany búzakalász, a jobb lábában aranykövet tart.

A címer: csücskös talpú, középen hasított pajzs, jobb felől vörössel, ezüsttel hétszer vágott mezőn az Árpád-ház címere, bal felől égszínkék mezőben magyar aranyharang.

A címer álló, kerek talpú vörös pajzs, kék boglárpajzzsal.

Ordas község címere: álló, háromszög pajzs, zölddel és kékkel hasított mezőjében vörös szívből kinövő pajzs lebeg.

Orfű község címere: álló, csücskös talpú tárcsapajzs, felül két homorú ívvel süvegezetten. A pajzs arannyal és vörössel hasított mezejében kék pajzsláb és kék pajzsfő.

Álló, háromszögletű a pajzs kék mezejében ezüstsátor. A pajzslábban lebegő ötágú aranykorona, amelyből kék, magyarruhás, vörös-arany süveges kiskun vitéz emelkedik ki.

Tárcsapajzsban, kék mezőben őrdaru áll egy halmon, amit ezüst, enyhén hullámzó szalag (az Ipoly folyót szimbolizálja) oszt ketté.

Őrimagyarósd község Önkormányzatának címere domború alakú pajzs, a pajzs talpán – V.

Kék színű hegyes végű pajzsban a Zala folyót jelképező ezüst hullámpólyával osztott zöld dombon balra lépő, baljában széles végű pallost tartó, ezüstoroszlán látszik.

A címerpajzsot csücskös talpú domborpajzs adja kettős osztással.

A címerpajzs alakja: kék kerek talpú vagy doborpajzs

Zöld színű, szimmetrikus, háromszög talpú reneszánsz (tárcsa) pajzs a címer, mesteralakja: a pajzs középpontjára szimmetrikus ezüstkereszt.

Címere: egy csücskös talpú (süvegezett) pajzs, középen boglárpajzzsal. A jobb oldali címermező felső kétharmada kék, alsó harmada zöld.

Álló, háromszögletű, arannyal és feketével vágott katonás pajzs, amelynek (heraldikai) jobb oldali aranymezejében egy fekete sasszárny, (heraldikai) bal oldali fekete színű mezejében pedig a bányás

A város címere: álló, csücskös talpú barokk címerpajzs, ezüstsávval kettéosztott felső kék mezőjében aranysárga, két szembeforduló, harangot tartó oroszlán.

Egyenes állású, hegyes talpú (ún.

Oroszlány város címere hegyes talpú pajzs, kék mezőben, zöld pázsiton, jobbra forduló, ágaskodó, egyfarkú, aranyoroszlán.

Oroszló község címere álló háromszögű pajzs, kék mezejében alul zöld hármashalom, két szélsőjén egy-egy magas, karcsú törzsű lombos fa arannyal.

Csücskös talpú, szimmetrikus, a pajzs alsó harmadában hullámos vonalakkal kétszer vágott, a felső részben függőleges, egyenes vonallal hasított pajzs.

Ezüsttel és kékkel hasított álló, csücskös talpú pajzs a címer.

Álló, vágott és felül hasított a pajzs, első (vörös) mezejében négy vízszintes ezüstpólya.

Álló, csücskös talpú tárcsapajzs a címer, zöld mezejében lebegő helyzetű, szárukon összefogott három arany búzakalász. A pajzsot vörössel és zölddel ékített arany heraldlikai korona süvegezi.

Az önkormányzat címere: álló, háromszögű pajzs, kék mezejében pajzsderékig érő, hármashalomban végződő zöld talajon keresztbe rakott, jobb haránt irányú aranykapa és bal haránt irányú aranyfejsze.

Felül kékkel, alul zölddel vágott csücskös talpú pajzs a címer. Felső kék mezejében piros színű tetővel fedett fehér színű templom, melynek jobb oldalán természetes színű lombos fa áll.

A község a Rába ártér peremén fekszik, egy része az ártérre, más része a Kemeneshátra települt. A címerpajzsot kettéosztó vonal a terület metszetének felszíni alakulatait követi.