Győr-Moson-Sopron vármegye
Felül kékkel, alul zölddel vágott csücskös talpú pajzs a címer. Felső kék mezejében piros színű tetővel fedett fehér színű templom, melynek jobb oldalán természetes színű lombos fa áll. A templom felett jobbról hatágú, aranyszínű csillag, balról ezüsthold díszlik. A zöld alsó mezőben cölöphelyen természetes színű karmos sasszárny, felette ezüstkard. Jobb oldalon három természetes színű nádszál, a bal oldalon ezüsthal látható.
A település első írásos emlékét őrző, 1230-ból származó oklevélen kék és aranyszínű zsinóron függő pecsét nyomai találhatók. Ez a kék jelenik meg a címer felső mezején is (a tiszta égbolt, a remény, a jövőbe vetett hit színe).
A címer alsó mezejének zöld színe a község fellelhetően legrégibb pecsétjéből (Sigillum Osli falura-1714) való, mely egy 1778-ban keltezett iraton található. E pecsét pecsétképében zöld dombon álló templomépületet láthatunk.
A felső mezőben található csillag és hold egyrészt az égbolt jelképei, szívesen alkalmazott címerelemek a heraldikában. E címerelemek szerepelnek például az Osliban birtokos Kanizsay család címereiben is.
A község templomának ábrázolása ugyancsak szerepel különböző alakban - a legrégibb pecséteink pecsétképében is egészen az 1800-as évek végéig. A templom mellett álló lombos fa egyrészt a falusi címerek kedvelt szimbóluma volt a 18. és 19. században, ez az ábrázolás látható egyébként Oslinak egy 1878-ból való pecsétjén is. De jelentéstartalom társulhat hozzá a templomot ma körülvevő öreg vadgesztenyék miatt is, melyekről Nehéz Ferenc Osliban közismert és szívesen énekelt dala is megemlékezik.
A címer alsó mezejének legmeghatározóbb eleme a karmos sasszárny. Ez az ősi Ols', másképpen Oslu vagy Osli nemzettségnek a heraldikában (címertanban) közismert címereleme. (Ők a falu első, ősi telepítői, tulajdonosai, birtokosai. Az ő nemzettségük örökölte a falut évszázadokon keresztül nemzedékről nemzedékre. Nem véletlen, hogy e címerelem megtalálható az Osliban először 1390-ben kápolnát építtető Kanizsay János esztergomi érsek, de a többi Kanizsay vagy éppen az ugyanehhez a családhoz tartozó Viczayak, Ostffyak címereiben.)
A hal a településre mint halászfalura emlékeztet. A kard jelentése itt a pusztítás, a falu pusztulása. (A törökök 1594-ben megszállták a Rábaközt, s a török pusztítás és bizonyára az azt követő pestisjárvány nyomán a település teljesen kipusztult, a 17. században sem egyházlátogatási jegyzőkönyvek, sem pedig adólajstromok nem szerepeltetik.)
A nád egy másik birtokos család, a Nádasdyak címeréből került a falu jelen címerébe. Tudott, hogy a Kanizsay család fiágon kihalt, s Kanizsay Orsolyát Nádasdy Tamás vette feleségül, így Osli is az ő tulajdona lett mindaddig, míg őt 1671-ben, a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétele miatt le nem fejezték. A falut 1681-ben Lipót császár Esterházy Pálnak adományozta.