Veszprém vármegye
Bauxit-vörössel és fehérrel hasított a háromszögű pajzs.
Bal oldali mezejében bauxit-vörös színű alapon Erzsébet királyné fehér színű, lebegő mellszobra.
A jobb oldali mező alsó harmadán kék színű vízgyűjtőmedence húzódik, e fölött zöld színű hármasdomb áll, melyet fehér alapon, nap-sárga színű kettőskereszt véd.
A bal oldali mező bauxit-vörös színű alapja a bauxitbányászatra utal. 1937-ben nyitották meg Nyirád község határában az első bauxitbányát, mely gyökeresen átrendezte az itt élők életkörülményeit. A mezőgazdaságból élők közül - a bányászati tevékenység bővülésével - egyre többen vállaltak munkát a bányánál, s kezdett kialakulni az ipari munkásság. A II. világháborút követően indult újra, illetve folytatódott nagyobb volumenű bányászat, s fokozatosan a férfi munkaerő több, mint 50 %-át foglalkoztatta a bányavállalat.
Erzsébet királyné emlékére, a községben álló szoborra utalva került a fehér színű mellszobor a címer bal oldali mezejébe.
A település alatt elhelyezkedő nyílt karsztban található a Dunántúl egyik legnagyobb vízbázisa. Innen látják el jó minőségű karsztvízzel a településeket Pápától Kaposvárig, Sümegtől Veszprémig, valamint a Balaton északi partjának jelentős többségét. A címer jobb oldali mezejének alsó harmadán jelzett kék színű vízgyűjtő medence erre a vízbázisra utal.
A zöld színű hármasdomb a Bakony-alja lankás, erdős képét idézi.
A jobb oldali mezőben látható kettőskereszt a katolikus hitre utal. Az 1778-ban megtartott népszámlálás alkalmával jegyezték fel először, hogy a falu valamennyi lakója katolikus. 1274-ben községünknek már saját kápolnája volt, melyet Mindenszentek tiszteletére szenteltek fel. A települést ma is szinte teljes egészében római katolikus vallású emberek lakják, akik vallásukat rendszeresen gyakorolják.