Heves vármegye
A címer vágott, csúcsostalpú pajzs. A felső mező kék. A pajzsfő díszhelyén ezüst talpas kettős kereszt. A talpas kettős kereszt aranysárga, kétlyukú híd középen áll. Az alsó mező zöld, középen aranysárga, egymással szembe forduló, 4-4 búzakalászt tartó, könyökben hajlított bal és jobb páncélos férfikar.
Címer értelmezése:
A község címerének egy régi, 1726-ban készült pecsét ábrázolása valamint a községnek a régi pecsét által is igazolt kuriális jellege adtak támpontot.
Az arany kétlyukú híd Visznek község kettős lyukú kőhídjának rajzolatát követi. A kettős kereszt, a szembe forduló, 4-4 búzakalászt tartó kar Visznek község 1671-es pecsétjének jelképrendszere, utalás a falu többségi katolikus jellegére, a helyi mezőgazdasági hagyományokra.
Visznek község története
Visznek (Wysnuk, Vyznek) kis község Heves megye déli részén, a Gyöngyös patak jobb partján, Gyöngyös várostól délkeletre, mintegy 22 km távolságra, a Mátra által északról védett sík területen fekszik.
Régi község. Visznek nevével már a tatárjárás (1241) előtt találkozunk a krónikák könyvében. Templomát és nevét - Víznek alakban - 1262-ben említi a forrás. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben Vysnuk néven fordul elő. (A szájhagyomány szerint úgy lett Visznek-ké, hogy a régi község helyét a víz gyakran elöntötte, s emiatt az ősök azt mondták: Gyerünk feljebb a "víznek".)
Jelenleg a községnek 1250 lakosa van és 524 lakóháza.
Történelmi nevezetességek:
Említésre méltó a Csörszárok, amely az avarokkal kapcsolatos. Az avarok itteni tartózkodását fényesen bizonyítja a falutól nyugatra, mintegy fél kilométerre eső, úgynevezett Kecske halom, ahol 1939-1940-ben mintegy 50 avar sírt tártak fel s benne értékes avar régiségeket találtak.
A római katolikus templom, mint műemlék - építése a 18. századra tehető.
A Gyöngyös patakon, közvetlen a falu alatt van egy kőhíd, melynek építési idejéről nincs adat, a hagyomány szerint az igen erős és szép híd a katonaság átvonuló útján, a katonaság által építtetett.
A híd mellett közvetlenül van egy vízimalom. Ez a malom is a híd építésének idején készült, s talán első "gépesített" erőforrása volt a falunak.