Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye

Bököny Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település Nyíregyházától délre, Geszteréd szomszédágában; nagy régiségre tekint tehát vissza, így címere megalkotásakor számos motívum vehető figyelembe.

Bököny címere álló, reneszánsz, hasítással osztott pajzs. Jobb oldali kék mezejében lebegő, vízszintes (élével lefelé forduló), hegyével jobbra mutató vörös ekevasból három, aranykalászú arany búzaszár növekszik. Bal oldali vörös mezejének zöld udvarán fegyverzett, jobbra forduló és néző, arany oroszlán lép jobbra, előrenyújtott jobb mancsában aranyos markolatú kék pengéjű pallost tart, bal mancsával zöld fogójú aranyjogart emel a feje fölé.

A pajzs felső élén természetes színű, vörös bélésű, aranyos pántozatú tornasisak van, nyakában aranyszalagon medalion. A sisakon zafírral, rubinnal és smaragddal díszített ötágú (három levél, két gyöngy), arany leveleskorona helyezkedik el. A korona alól előtűnő foszlányok: jobbról vörös és arany, balról kék és ezüst.

Bököny címere a beszélő címerek (tesserae loquentes) sorába tartozik, amennyiben felidézi múltjának fontos jellemzőit.

A néphagyomány szerint már Szent László is vívott itt győzedelmes ütközetet a kunok ellen, amelyet minden valószínűség szerint megfestettek a templom freskói sorában.

Szent Lászlóra utal az oroszlán mancsában a királyi jogar és a mező vörös színe.

Az oroszlán címerbe kerülését indokolja, hogy a középkorban itt birtokló tucatnyi nemesi családból háromnak is szerepel ágaskodó oroszlán a címerében (báró Meskó, Finta és Tárkányi család), s ebből kettőnek is kardot adtak a mancsába (Finta: szablya; Tárkányi: pallos). A fegyvert emelő oroszlán tehát a középkori, kora újkori történelmet idézi fel.

Az ekevasból növekvő búzaszálak a település egykori pecsétképét elevenítik fel, amennyiben az 1839-ből ismert csoroszlya és ekevas áll meghatározhatatlan virág mellett; az 1882-es pecséten ekevas három, kalászos búzaszállal. Az, hogy az ekevasból növekszenek a bő termésű kalászok, mutatja, hogy a település felemelkedése népének szorgalmas és kitartó munkájából fakad.

A pajzs fölé helyezett sisak emlékeztet a település hősi halottaira, a korona pedig az önkormányzati autonómia jelképe.