A címer álló, csücskös talpú tárcsapajzs, kék mezeje vörössel dongásan (diagonális ívekkel) süvegelt. Jobb oldalán aranyló őszibarack lebeg, nyelén zöldellő levéllel, bal oldalán zöld szárból szökkenő arany mocsári nőszirom virít. A süveg vörös mezejében repülő fecskepár (fekete-ezüst) között lebegő liliomos ezüstkeresztre zöld kígyó tekeredik úgy, hogy a kereszt hegyben végződő talpa átdöfi a kígyó jobbra néző fejét.

A pajzs felső élén enyhén jobbra forduló vörös bélésű, aranyos szegélyű és pántozatú, természetes színű tornasisak helyezkedik el, nyakában aranyszalagon aranymedalion. A sisakkorona ötágú (három levél között két gyöngy), arany, zafírokkal, rubinokkal és smaragddal ékes.

A foszlányok: vörös és arany.

Zsombó címere beszélő címernek (tessera loquens) tekinthető. A jobb oldali mező őszibarackja jelzi, hogy a település a Szeged környéki gyümölcstermelő és exportáló kistáj jelentős tényezője. A mocsári nőszirom (Iris pseudacorus) különleges lápi növényvilágára utal. (A község határában van a védett zsombói ősláperdő.) A két mező kékje e napsütésben bővelkedő táj kéklő egét idézi. A vörös süvegelés analógiáját adja az egykori kun süvegnek, emlékeztetve ezzel az őslakosság etnikai múltjára. A vörös mező egyben az életerő, a jövőbe vetett bizalom megfogalmazása is. A fecskék a táj jellegzetes és kedvelt madarai a betelepülő lakosságot jelképezik.

A liliomokban végződő kereszt Szűz Mária szimbóluma, aki a kígyó képében megjelenő gonosz megsemmisítője. Kisboldogasszony (Nativitas Mariae Virginis) a község templomának védőszentje.

A sisak a település hősi halottainak állít emléket, a korona pedig önállóságának, autonómiájának jelképe.