A címer alapját VÁRKONY község 1782-es pecsétje szolgáltatta.
Az elkészült terv (1997) alapján még újabb háromféle változat született. A testület döntése után ezt követően jött létre a végleges megoldás, a község új jelképe.
A címer csücsköstalpú tárcsapajzs. Alapszíne arany. Az alsó részén (pajzstalpban) zöldszínű kiemelkedés, a Mecsek hegység része, a Zengő jelképe látható. Fölötte zöld burokban szelídgesztenye termése, már érett állapotban. A burokból kikandikáló két gesztenye fehér-vörös ill. arany-vörös színű. A gesztenye termésének rajza mellett balra egy álló, lebegő ezüstszínű ekevas látható. A pajzson kívül található díszítő motívumok: a sisak kék-vörös, a sisakkorona arany, a sisaktakaró szintén kék-vörös színű.
A szelídgesztenye rajza a képviselőtestület javaslatára került a címer képébe, tekintettel az ősi szelídgesztenyésre, annak idegenforgalmi szerepére. Az ekevas az eredeti pecsét rajzáról tevődött át a címerbe.
A jelképek további jelentése:
Az eke a jelképek között a férfit szimbolizálja. /A föld barázdája pedig a nőt. S a szántás ekképp a megtermékenyítést/.
A lebegő ekevas az égi és a földi világnak a találkozása.
A hegy – földrajzi utaláson túli - jelentése: az Ég és Föld találkozási pontjai. A férfiasságot, az örökkévalóságot és az állatiból a szellemi létbe való felemelkedést jelképezi.
A címer színei:
Arany: a Nap színe, a fenség és az anyagban alakot öltő isten szimbóluma; itt, mint a természet gazdagságának a jelképe.
Zöld: A természet, az újjászületés és az egészség jelképe.
Piros: Az életerőt, a testet éltető energiát, az erekben keringő vért jelképezi.
Fehér (ezüst): A tisztaságot, tökéletességet, ártatlanságot, boldogságot, a megvilágosodottságot jelképezi.
A címerpajzs feletti sisak és a pajzs mögötti díszítés utal a korábbi évszázadokra, a község régebbi létére. A sisak az ún. csőrsisakok típusába tartozik. A díszítés színeivel, lendületes formájával a klasszikus hagyományokat követi.
Tervezője: Bosnyák Mihály Mohácson élő grafikusművész.
Alfa Színes Pont, Mohács