Ezüstkeretezésű, negyedelt, álló, csücskös tárcsapajzs első aranymezejében lebegő, gyökeres, zöld fa, lombjai között arany, kettőskeresztes országalma. Második és harmadik vörös mezejében két-két ezüstpólya, negyedig aranymezejében lebegő, jobbra ágaskodó, ezüst fegyverzetű, vörös nyelvű fekete vadkan.

A pajzs fölött háromlombos, ékköves, nyitott nemesi aranykorona lebeg, a pajzs alatt a település neve: 'Zalaboldogfa' vörös keretezésű aranybetűkkel.

Mindhárom jelkép IV. Béla magyar királyra, illetve a szájhagyomány szerinti történetre utal: a király a tatárjárás idején rövid ideig itt tartózkodott, egy vaddisznóvadászat alkalmával kénytelen volt egy fára felmenekülni.

Az országalma a királyi hatalom jelképe, a vörös-ezüst sávok az Árpád-ház családi jelképe, a fa és a fekete vadkan pedig a király kalandját szimbolizálja. A pajzs fölötti nemesi korona egykori nemes földesuraira, a Gersei Pethőkre és a későbbi Tompa családra utal.