Zákányszék címere ezüsttel dongaívűen süvegelt kék-zöld pajzs. A pajzsfő közepéből kiinduló, jobbra és balra haladó dongaívű hasítással három mezőre osztott, felső élén kétszer ívelt, háromszög talpú a pajzs. Jobb oldali kék mezejében jobbról balra ezüst felhőből kinyúló aranyos páncélzatú jobb kéz arany csatabárdot tart. Bal oldali zöld mezejében jobbra forduló, jobbra néző, növekvőben lévő, fegyverzett aranyoroszlán jobb mancsában sóvágó csákányt emel. Az alsó ezüst mezőben fekete latinkereszt lebeg, felette, ill. tőle jobbra és balra egy-egy ötszirmú bíbor virág helyezkedik el.

A pajzson jobbra forduló, ötágú, nyílt leveles koronával ékesített csőrsisak nyugszik. A növényi ornamensként ható foszlányok: jobb oldalon zöld és arany, a balon kék és arany. A foszlányok alsó nyúlványán átvetett bíbor szalagon kettős mankóvégű keresztek (cruces repatibulatae) között fekete betűkkel a község első okleveles említését idéző latin felirat (Villa Sakani) olvasható.

A címer az ún. beszélő címerek (tesserae loquentes) kategóriájába tartozik. A felhőből kinyúló csatabárdot tartó kéz Szent László megidézése. A XIII. században biztosan itt birtokol a Bor-Kalán nemzetség. E két tényre utal a sóvágó csákányt emelő Bor-Kalán oroszlán. Az ezüstmezőben lebegő fekete kereszt jelzi a község lakosságának keresztény mivoltát, céloz a radnai keresztre, amely másfél évszázada díszíti a községet, és - színével - emlékeztet a két világháború helybéli halottaira. A három bíbor virág egyrészt a templom patrociniumát (Szentháromság) szimbolizálja, másrészt azt, hogy a lakosság hosszú időn át őszibarack termeléséből élt, ez adta megélhetésének fő forrását.

A renaissance pajzs és a csőrsisak együttesen emeli ki azt a tényt, hogy nemcsak az Árpád-korban, hanem az egész középkor folyamán (a XVI. század végéig mindenképp) a helység lakott volt.

A címer alatti, mottószerűen szereplő felirat a dömösi prépostság adománylevelének (1138) Károly Róbert-kori átiratában olvasható (1329).