A község címere: csúcsaiban csapott, csücskös talpú reneszánsz pajzs, kék mezejét bal haránt, díszített ezüstpólya osztja két részre. A pajzs elején (jobb oldali felső rész) háromágú aranykorona lebeg, melynek középső leveléből jobbra és balra egy-egy ötágú, vörös szarvasagancs nő ki, közöttük pedig (ugyancsak lebegve) ezüst görög kereszt helyezkedik el.

A baloldali (alsó) rész zöld udvarán fekete fedelű és toronysisakos ezüsttemplom áll enyhén balra fordulva, a tornyon arany református csillag látható. Az ezüstpólyát két fekete, aranyszegekkel kivert patkó között kék szőlőfürt és zöld szőlőlevél díszíti.

A pajzson sisak és foszlányok nincsenek.

A címer a beszélő címerek (tesserae loquentes) kategóriájába tartozik. A szőlőfürt arra utal, hogy itt az Árpád-korban szőlőművelők, vincellérek éltek, akik az egyháznak lovas szolgálattal tartoztak (ezt a patkók jelképezik). A település temploma bizonyíthatóan állt már a XV. században, egykori cinterméből ma is kerülnek elő leletek, ezért került távlati képe a címerbe. A koronából kinövő agancsok között lebegő görög kereszt kettős szimbolikájú: egyrészt jelzi, hogy a község egykor Zichy-birtok volt, ezért került egy címermotívumuk ide, másrészt a görög kereszt felidézi azt a mondát, amely szerint itt hajdan "görög barátok" (baziliták) éltek.