A címerkép a vármegye történetét idézi fel, melyben a püspöki székhelynek s erősségének kiemelt szerep jutott. A zöldellő tölgyág a Veszprém megyében meghatározó természeti tájat, a Bakony hegységet szimbolizálja.

Címeres pecsétjét valószínűleg az 1550. évi 62. törvénycikk alapján alkották meg. Erről később, a 18. század elején ezt olvashatjuk: "Pecsétje egy várat mutat három toronnyal, melyek köazül a középső (katedrális templom ...), Szent Imre - aki e helyen fogadott szüzességével örök hűséget Istennek - vára, liliomot hajt." A megye határait többször átrendezték. Megújított pecsétjének leírását 1836-ban engedélyezte az uralkodó magyar felirattal (VESZPRÉM VÁRMEGYE PECSÉTJE *1836*). A címer a pecséten: merész ívekkel megrajzolt csücskös talpú pajzs kék mezejének zöld hármashalmán ezüst quaderkövekből felépített vár áll, fekete rácsos kapuja felhúzva. A vár felső peremét három vörös csúcsú templom tagolja, a középsőből három zöld tölgyág között két aranyos makk növekszik. A pajzsfőben jobb oldalon arcos fogyó ezüsthold, a bal oldalon hatágú ezüstcsillag ragyog. Hajdan a pajzs felső élén nyitott, zafírokkal, rubinokkal és gyöngyökkel ékes, ötágú arany leveleskorona (3 levél között két gyöngy) bíbor béléssel díszlett, amely jelenleg nincs használatban.