A vármegye mai címere: álló ezüst (fekete rámás csücskös talpú barokk pajzs, kék mezejének zöld halmán ötszintű ostrompárkányzattal, ormozott ezüstbástya áll, második és negyedik szintjén 4-4 jelképes ágyúkazamatával. Az oromzaton ezüst, jobbra forduló, jobbra néző, csőrében ezüstpatkót tartó strucc lép jobbra. A pajzs felső ívén fekete kehelyben arany szőlőszemek gúlája látható, amelytől jobbra és balra kék és ezüst foszlányok omlanak le.

A vármegye korai pecséthasználatára nincs adatunk, valószínűleg az 1550. évi 62 articulus megjelenése után készítettek typariumot, de a pecsétkép kifejezetten az Anjou-korra utal a patkót tartó struccal. A fennmaradt pecsétlenyomatok nehezen értelmezhetők (a pecsétnyomó később elveszett), a köriratuk: SIGILLVM COMITATVS CASTRI FERREI. Egy 18. század elején készült leírás szerint: "Vasvár vármegye nyugatról Ausztria, keletről Veszprém, északról Sopron, délről Zala régiókkal határos. Elnevezését az egykor és ma is jelentősebb nevű városról a várról nyerte, melyet latinul Castrum Ferreumnak, magyarul Vasvárnak mondanak." Címere: "A vár vas bástyáján vagy másképpen a Vas kapu (mely a várral azonos) bástyáján a pecsét felső részében helyet foglalva strucc jelenik meg. A madár csőre egy vas lópatkó középső részét (partem solae equinae ferreae mediam) ragadja meg. Ezért (címere) neve alapjelentésének mindenben tökéletesen megfelel." Ezt a pecsétet 1836-ban a megye magyar felirattal kívánta ellátni, amit az uralkodó a következő évben engedélyezett, így 1838 februárjától már így használták.